Domján Tibor és Molnár F. Árpád ma publikált gyorsfilmjében kevesebb, mint 7 percben - az Eurostat statisztikái alapján - főleg arról beszélgetnek, hogy az EU-pénzeket a legsilányabb teljesítménnyel Magyarországnak és Szlovéniának sikerült felhasználnia, vagy inkább elhasználnia.

 

A Burisma Holding egy Ukrajnában működő privát olaj- és gázkitermelő vállalat, mely 2002. évi indulása óta, villámgyorsan Ukrajna legnagyobb független gázkitermelőjévé nőtte ki magát. 

 

Iparengedélye kiterjed az ország három fő szénhidrogén-medencéjére, beleértve a Kárpátok, a Dnyeper-Donyeck valamint az Azov-Kuban térséget. Ebből kettőt, most az oroszok - finoman szólva is - "veszélyeztetnek". A vállalat székhelye, természetesen a ciprusi Limassolban van.

“Az idén biztosan nem érünk a végére” – mondta a Raimund Roeseler, hozzátéve - “sosem gondoltuk volna, hogy olyan likvid piacokat, mint amilyen a devizakereskedelem is, manipulálni lehetne”. A jelek szerint tehát nem csak Raimund Roeseler, a BaFin (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht) német bankfelügyeleti igazgatója volt - finoman fogalmazva - egy kicsit naív, hanem - mivel többes számban fogalmazott - a munkatársai is. 

 

Később, valamelyest megokosodva egy interjúban elmondta, hogy a devizaárfolyam manipulációk vizsgálata jóval tovább fog tartani, mint a londoni bankközi kamatláb (Libor) manipulálásával kapcsolatos vizsgálatok, mivel jóval nagyobb ellenőrizendő adattömegről van szó.

Az legutóbbi statisztikák, egyre határozottabb fellendülést mutatnak az (egyelőre Európán kívüli) autóiparban, mely egyben, akár az iparág válságának végét is jelezhetné, azonban egyátalán nem mindegy, hogy a tőzsdei mutatókra is hatással lévő statisztikai adatok, melyekkel a gyártók vagy a média előszeretettel dobálózik, mit is takarnak egészen pontosan.

 

Nagyon nem mindegy, hogy a legyártott autókat vagy pedig az értékesített és forgalomba helyezett autók számát tartalmazzák a "bíztató" statisztikák, csak mert légifotók bizonyítják, hogy egyes autógyárak a szabad ég alatt, autók tízezreit "raktározzák", melyek minden perccel veszítenek értékükből, egy bizonyos idő után pedig eladhatatlanokká válnak. A lakosság ebből persze nem kaphat, hiszen a csökkentett árak kedvezőtlenül befolyásolnák a piacot, inkább bezúzzák őket.

 

 

 

 

Morvai Krisztina az Európai Parlament strasbourgi épületében beszélt arról, hogy a pénzügyi lobbi milyen hatalmas összegeket fordít évente a politikusok megvesztegetésére, felvásárlására, ami tömeges elszegényítéshez vezet. A beszéd a napokban hangzott el.

 

Szivárogtassunk, mi az, amiben mindenki, aki számít, benne van. Tud róla és hallgat róla. Legyünk az elsők, akik még többet elmondunk. Ez egy hétköznapi bennfentes ügy. Nekünk hétköznapi, de a lakosság el sem tudja képzelni, mi mindent hallgatunk el előlük! Mert muszáj. Kinek ezért, kinek azért. A legtöbben pénzért, gyávaságból stb. hallgatnak, a kevesek pedig azért, mert a nép annyira elmaradott a politikai és titkosszolgálati berkekben hétköznapi igazságoktól, hogy azok is hallgatásra kényszerülünk, akik akár már megváltottuk volna a világot...

 

A mostanihoz képest megbízható bankrendszerre, az 1980-as évek elején bevezették a deregulációt, amire aztán a derivatívák vadkapitalista, spekulatív és szerencsejáték-rendszere következett. Molnár F. Árpád villámkommentjében két kedves hasonlattal szemléltette a helyzetet, amikkel a közgazdász tanulók is egy életre helyére tehetik az amúgy jobbára száraz és a lényeget elkendőző hivatalos tételeket.

 

Azon ügyködik a jegybank, hogy gyenge maradjon a forint. A devizahitelesek helyzetét jelentősen részben a forint gyengülése okozza; a kamatok és a nem tisztességes szerződések mellett - írja Dr. Szabadi Béla, az első Orbán-kormány államtitkára legújabb, terjedelmes tanulmányában.

 

A Fidesz azt ígérte, leghamarabb 4 év múlva oldja meg a devizahitel-problémákat, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője viszont azt állítja: a GDP 2-3 %-a vész el évente, külföldi milliárdosok zsebeibe vándorolva!

 

Folyamatosan zajlik a magyar oligarchák csendes háborúja a stratégiai ágazatokban, a magyar agrárszektor irányításáért folytatott küzdelemből pedig - ami egy rendkívül jól jövedelmező üzletág - Csányi Sándor sem szeretne kimaradni. 

 

A KITE Zrt., a legnagyobb magyar agrárintegrátor cégre, kezdetben csupán a második leggazdagabb magyarnak tartott Bige László pályázott, a szintén stratégiainak számító péti Nitrogénművek Zrt.-n keresztül, mellyel voltaképpen egyedüliként tett ajánlatot, ám Csányi Sándor, egy KITE Zrt.-s középvezetőn, Guba Sándoron - mintegy strómanon - keresztül, durván beletenyerelt az üzletbe.