Izgalmas és színes, egész napos új programmal várnak otthonvédő szervezetek, minden kedves érdeklődőt és szimpatizánst, szeptember 17-én, szerdán, ahol Póka László (Nem adom a házamat mozgalom) és aktivistái mellett, Wáczek Frigyes (Kispest Győz) és Budaházi György is megjelenik.

 

Számos, különböző formában érintett hivatalos intézmény felkeresését, petíciók átadását tervezik, továbbá a szervezők szándéka szerint piacra dobják a Nemzeti Ne Fizess bankót is. 

Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a devizahitelezéssel kapcsolatban kidolgozás alatt álló elszámolási törvénytervezetet – követelték a deviza-hitelkárosultak érdekeiért küzdő civil szervezetek budapesti pénteki sajtótájékoztatójukon.

Közös közleményükben a civilek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. és CXXXI. Törvény előírására hivatkoztak, és azt írták, hogy az elmúlt években egyetlen társadalmi egyeztetés sem történt az új devizahitel szabályok előkészítésekor, sem pedig az árfolyamrés és az egyoldalú kamatváltoztatás jogosságát megítélő törvényről.

Nyílt levelet intézett Falus Zsolt Ferenc, a Bankcsapda Civil Szervezet vezetője, minden devizás és nem devizahiteles érdekvédőhöz, nevesítve Boros Imrét, Damm Andreát, ifj. Lomniczi Zoltánt, Róna Pétert és Varga Istvánt, miszerint a jegybank devizatartalékához magyar emberek és családjaik vére tapad.

Győzelemmel ér fel a Kéthelyi Takarékszövetkezet pervesztése, hiszen a pénzintézet ügyfelei nem fogják visszakapni az egyoldalú módosítások miatt történt többletbefizetéseiket – állítja Damm Andrea ügyvédnő, a deviza-hitelkárosultak érdekeit felkaroló Szociális Kerekasztal szakértője. Magyarul: az állam nyert, az adósok vesztettek.

A kereskedelmi banki üzleti modellben - mondta, egy a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Fáy Zsolt, a MagNet Bank igazgatótanácsának elnöke - csak azzal lehet 15 százaléknál nagyobb nyereséget kitermelni, ha olyan egzotikus termékeket találnak ki és sóznak rá az ügyfelekre, amelyekkel fel tudják tornázni a nyereséget. Ezt kellene önkorlátozással visszafogni, nem kellenének ilyen magas elvárások, de ha ez nem megy, akkor szabályozni kell, hogy ne lehessen olyan trükkös termékeket kiadni, mint a devizához kötött betét vagy hitel, és ne sózzanak rá ilyen rossz termékeket az emberekre, a devizahitel is ilyen rossz termék. A bank nyer rajta, az ügyfél pedig szív, ha baj van.

Régi összeesküvés-elméletre cáfol rá az élet - büszkélkedtek még pár hete a kormánypárti sajtóorgánumok -, miszerint nem izraeli befektetők, hanem arabok vásárlolják fel majd a megmaradt országot, a lakosságnak ugyanis tejesen mindegy, a politikus pedig mindenképp profitál.

 

Mivel úgy tűnt, hogy az Apple és a Citigruop mellett a szaúdiak némi kolbászban is gondolkodnak, ezért Orbán Viktor septiben ki is tüntette a világ egyik leggazdagabb emberét, Al-Waleed bin Talal szaúdi herceget a Magyar Érdemrend középkeresztjével, hiszen nálunk mindig elismerést érdemelnek, akiknek temérdek a pénzük. Azonban plecsni ide vagy oda, elképzelhető, hogy a felszámolás alatt álló kapuvári húsüzem vételárát mégsem fogják átutalni az arab befektői körök és így mégsem fognak szivarozni a kapuvári kutyák, ahogy a válasz.hu sejtette a sikerpropaganda részeként.

A Kúria a 2/2014 PJE határozata alapján a parlament 2014. július 4-én, megszavazta az "első" devizahiteles törvényt. A kormány szerint, ez segít a "devizahiteleseken", a törlesztőrészleteiket csökkenti, ám egyben az aktuális pontban perelhetetlenné is teszi a bankokat.

 

Az Otthonvédelmi Tanács aktivistái által forgatott film, a többszázezer érintettben felmerülő kérdésekre igyekszik válaszokat keresni. 

Majdnem öt éve, 2009 novemberében csapott le a Nemzeti Adó és Vámhivatal a ScienNet törzsvásárlói rendszerre, mert jelentős összegű, kb. 800 millió forintos adócsalást szimatolt, de azóta semmilyen kézzelfogható eredményt nem produkált. 

 

Ellentétben az állami szervezésű és/vagy védelmű gazdasági bűncselekmények (esetenkénti) felfedezésének gyakorlatával, a ScienNet rendszer összes számláját azonnal zárolták, így 442.000 embernek a ScienNet rendszerben keletkezett adózatlan, ám jövedelemként addig fel nem használt jutalékait, megtakarításait illetve a zárolásig történő egyéb (adózott) befizetéseit is. Annak okán, hogy számos károsult időközben (és többek között) a házát is elvesztve utcára került, Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő megkérdezte az illetékes minisztert.

Hétfőn megszületett a Kúria jogegységi döntése, mely szerint a devizahiteleseknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, ám az árfolyamkockázat tisztességtelensége, szerintük már csak akkor vizsgálható, ha pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt, a fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető és hasonló nyalánkságok.

 

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt nyilatkozta, hogy nem ajánlja a devizahiteleseknek a további pereket, szerinte meg kellene várni vele a jogalkotást. Orbán Viktor, a döntéssel kapcsolatos nyilatkozatát pedig, valahogy úgy lehetne magyarra fordítani: ahogy eddig sem tett semmit érdemlegeset a kormány ez ügyben, úgy ezután sem fog, de előbb túl kéne lenni az önkormányzati választáson. Nézzük, hogyan nyilatkoztak neves otthonvédők és szakemberek a döntésről: