Győzelemmel ér fel a Kéthelyi Takarékszövetkezet pervesztése, hiszen a pénzintézet ügyfelei nem fogják visszakapni az egyoldalú módosítások miatt történt többletbefizetéseiket – állítja Damm Andrea ügyvédnő, a deviza-hitelkárosultak érdekeit felkaroló Szociális Kerekasztal szakértője. Magyarul: az állam nyert, az adósok vesztettek.

A kereskedelmi banki üzleti modellben - mondta, egy a Privátbankár.hu-nak adott interjúban Fáy Zsolt, a MagNet Bank igazgatótanácsának elnöke - csak azzal lehet 15 százaléknál nagyobb nyereséget kitermelni, ha olyan egzotikus termékeket találnak ki és sóznak rá az ügyfelekre, amelyekkel fel tudják tornázni a nyereséget. Ezt kellene önkorlátozással visszafogni, nem kellenének ilyen magas elvárások, de ha ez nem megy, akkor szabályozni kell, hogy ne lehessen olyan trükkös termékeket kiadni, mint a devizához kötött betét vagy hitel, és ne sózzanak rá ilyen rossz termékeket az emberekre, a devizahitel is ilyen rossz termék. A bank nyer rajta, az ügyfél pedig szív, ha baj van.

Régi összeesküvés-elméletre cáfol rá az élet - büszkélkedtek még pár hete a kormánypárti sajtóorgánumok -, miszerint nem izraeli befektetők, hanem arabok vásárlolják fel majd a megmaradt országot, a lakosságnak ugyanis tejesen mindegy, a politikus pedig mindenképp profitál.

 

Mivel úgy tűnt, hogy az Apple és a Citigruop mellett a szaúdiak némi kolbászban is gondolkodnak, ezért Orbán Viktor septiben ki is tüntette a világ egyik leggazdagabb emberét, Al-Waleed bin Talal szaúdi herceget a Magyar Érdemrend középkeresztjével, hiszen nálunk mindig elismerést érdemelnek, akiknek temérdek a pénzük. Azonban plecsni ide vagy oda, elképzelhető, hogy a felszámolás alatt álló kapuvári húsüzem vételárát mégsem fogják átutalni az arab befektői körök és így mégsem fognak szivarozni a kapuvári kutyák, ahogy a válasz.hu sejtette a sikerpropaganda részeként.

A Kúria a 2/2014 PJE határozata alapján a parlament 2014. július 4-én, megszavazta az "első" devizahiteles törvényt. A kormány szerint, ez segít a "devizahiteleseken", a törlesztőrészleteiket csökkenti, ám egyben az aktuális pontban perelhetetlenné is teszi a bankokat.

 

Az Otthonvédelmi Tanács aktivistái által forgatott film, a többszázezer érintettben felmerülő kérdésekre igyekszik válaszokat keresni. 

Majdnem öt éve, 2009 novemberében csapott le a Nemzeti Adó és Vámhivatal a ScienNet törzsvásárlói rendszerre, mert jelentős összegű, kb. 800 millió forintos adócsalást szimatolt, de azóta semmilyen kézzelfogható eredményt nem produkált. 

 

Ellentétben az állami szervezésű és/vagy védelmű gazdasági bűncselekmények (esetenkénti) felfedezésének gyakorlatával, a ScienNet rendszer összes számláját azonnal zárolták, így 442.000 embernek a ScienNet rendszerben keletkezett adózatlan, ám jövedelemként addig fel nem használt jutalékait, megtakarításait illetve a zárolásig történő egyéb (adózott) befizetéseit is. Annak okán, hogy számos károsult időközben (és többek között) a házát is elvesztve utcára került, Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő megkérdezte az illetékes minisztert.

Hétfőn megszületett a Kúria jogegységi döntése, mely szerint a devizahiteleseknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, ám az árfolyamkockázat tisztességtelensége, szerintük már csak akkor vizsgálható, ha pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt, a fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető és hasonló nyalánkságok.

 

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt nyilatkozta, hogy nem ajánlja a devizahiteleseknek a további pereket, szerinte meg kellene várni vele a jogalkotást. Orbán Viktor, a döntéssel kapcsolatos nyilatkozatát pedig, valahogy úgy lehetne magyarra fordítani: ahogy eddig sem tett semmit érdemlegeset a kormány ez ügyben, úgy ezután sem fog, de előbb túl kéne lenni az önkormányzati választáson. Nézzük, hogyan nyilatkoztak neves otthonvédők és szakemberek a döntésről:

Domján Tibor és Molnár F. Árpád ma publikált gyorsfilmjében kevesebb, mint 7 percben - az Eurostat statisztikái alapján - főleg arról beszélgetnek, hogy az EU-pénzeket a legsilányabb teljesítménnyel Magyarországnak és Szlovéniának sikerült felhasználnia, vagy inkább elhasználnia.

 

A Burisma Holding egy Ukrajnában működő privát olaj- és gázkitermelő vállalat, mely 2002. évi indulása óta, villámgyorsan Ukrajna legnagyobb független gázkitermelőjévé nőtte ki magát. 

 

Iparengedélye kiterjed az ország három fő szénhidrogén-medencéjére, beleértve a Kárpátok, a Dnyeper-Donyeck valamint az Azov-Kuban térséget. Ebből kettőt, most az oroszok - finoman szólva is - "veszélyeztetnek". A vállalat székhelye, természetesen a ciprusi Limassolban van.

“Az idén biztosan nem érünk a végére” – mondta a Raimund Roeseler, hozzátéve - “sosem gondoltuk volna, hogy olyan likvid piacokat, mint amilyen a devizakereskedelem is, manipulálni lehetne”. A jelek szerint tehát nem csak Raimund Roeseler, a BaFin (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht) német bankfelügyeleti igazgatója volt - finoman fogalmazva - egy kicsit naív, hanem - mivel többes számban fogalmazott - a munkatársai is. 

 

Később, valamelyest megokosodva egy interjúban elmondta, hogy a devizaárfolyam manipulációk vizsgálata jóval tovább fog tartani, mint a londoni bankközi kamatláb (Libor) manipulálásával kapcsolatos vizsgálatok, mivel jóval nagyobb ellenőrizendő adattömegről van szó.