Az elmúlt négy év baloldali ellenzékiségével Szabadi Béla egy igen érdekes történetet állít párhuzamba blogjában, az országgyűlési választások elemzése közben: Lavrentyij Berija letartóztatását. Az egyik emlékező szerint Beriját a Politikai Bizottság üléséről vitték el. Zsukov rontott be oda, több katonával, de Molotov kivételével senki nem tiltakozott Berija elhurcolása ellen.

 

De vajon miért nem? – tette fel a kérdést a riporter. A válasz roppant egyszerű: mindenki arra gondolt a pisztollyal hadonászó Zsukov és katonái láttán: vajon kiért jöttek? Csak nem értem? Aztán, amikor kiderült, hogy Berijáért, megnyugodtak, hogy megúszták. Nem is firtatták az eseményeket, később sem.

Ezt a kártérítési pert megspórolhatta volna az állam, ha nem lenne lassan már bevett gyakorlat, hogy a valódi tettesek helyett ártatlanok kerülnek börtönbe.

 

Van egy ország, ahol még a jóindulatú anonimok sem szívesen tevékenykednek, mert a lakosság, még az ő, a megszokottól gyakran merőben eltérő véleményüket, flasmobjaikat, tevékenységüket is éppen olyan ívben szarja le, mint a kilakokoltatásokat, a szegények üldözését vagy akár saját kirablásukat.

 

Úgy tűnik, belátták azt is, hogy az államilag fizetett és védett hecker bűnözők mellett, a kibertérben sem tudnak labdába rúgni, a hivatalos szervek ugyanis a valódi bűnözők helyett, inkább őket figyelik, vegzálják, üldözik és tiltják le folyamatosan, hiszen számos hasznos információt is megosztanak a lakossággal, ami pedig ebben az országban - főleg, miután megint megvan a kétharmad - egyáltalán nem helyénvaló. 

A 2014-es választások után 5 nappal azt látjuk, hogy az MSZP vezetésével működött ellenzéki összefogás - ami "kormányváltók"-nak nevezte magát - továbbra is ugyanazokat a silány, vesztes köröket rója tovább, amik miatt ilyen katasztrofálisan leszerepelt. Miközben a választások előtt pl. a Jobbik országgyűlési képviselői kiálltak a polgári lakosság  számos szociális problémái mellett, az összes országgyűlési párt közül velük találkoztunk a legtöbbször - a kilakoltatásoktól az eladósodottak találkozóin át a VALÓDI(!) civil szervezetek összejöveteleiig bezárva -, aközben Schiffer András és társai időnként eltébláboltak a nép irányába is (kb. olyan különbséggel, ahogyan azt a Jobbik és az LMP közti szavazati különbségekben is láthatjuk), a sor legalján pedig az MSZP, az Együtt-PM és a DK összefogása állt, akiket sehol sem láttunk, ha a magyar nép földvédelméről, az otthonok megvédéséről, kilakoltatásokról, a több millió eladósodott védelméről, civil (VALÓDI CIVIL!) szervezetek összejöveteleiről és rendezvényeiről volt szó.

Ők rekesztették ki magukat leginkább a társadalomból és ez meg is látszik a rájuk leadott szavazatok mennyiségén.

 

"Hová vezetett az út, amely „A haza nem eladó mozgalom” félrevezetését és párttá silányítását volt hivatott végrehajtani, azt mára már minden józan magyar ember láthatja" - veti fel - véleményem szerint  is teljesen jogosan - László Andrea népdal énekes, akinek jóhiszemű és hathatós kezdeti közreműködését, igen aljas módon sikerült kihasználnia, az aztóta már kizárólag Kásler Árpád nevével fémjelzett, idővel párttá alakuló mozgalomnak.

 

A pártnak, amelynek aztán az április 6-i választáson, a többszáz millió forint lehívott kampánytámogatás ellenére, a leadott szavazatok fél százalékát (0,47%) sem sikerült megszereznie. Mindösszesen: 22.624 ember szavazott rájuk.
 

Láttam a két szememmel! - Chikán Kornélia, a Nemzeti Roma Összefogás korábbi szóvivője, a közismert roma polgárjogi aktivista Molnár F. Árpádnak nyilatkozott.

Miért nem látják az emberek a világ valódi arcát?

Nem hiába futkosott Orbán Viktor a keleti despoták országaiba. Sikerült is ellesnie a tuti tippet, hogyan kell elcsalni egy választást. Az ilyen magas állami pozícióban levő politikus háttérhatalmi beavatott. Orbán Viktor helyzetbe hozása - a saját ambícióin túl - a háttérhatalom műve. Rendszerének kiépítéséhez minden segítséget megkapott a kollaboráns államoktól, főként az Egyesült Államoktól.

 

Széles a mosoly az Orbán családban, Orbán Ráhel is elégedetten pezsgőzik.

 

Felséges királyom! Hallgasd meg egy szerencsétlen anya könyörgését! Kérlek, hallgasd meg! Születésem óta itt, Rátóton élek. Szeretem is a falumat, de most a fiam, meg az unokám életéről van szó. Azért kell beárulnom azt a sok marhát - kezdte könyörgését az aggódó rátóti édesanya, még valamikor az előző rendszer mesevilágában.

 

Az a bizonyos "Rátót" viszont rendületlenül termeli a marhákat azóta is; ma épp' az új istálló lakóit választották meg a falubeliek.