2022. 10. 05., Szerda
Aurél névnapja

Kártérítésért perel az anyja megöléséért ártatlanul elítélt Schönstein Sándor

Kártérítésért perel az anyja megöléséért ártatlanul elítélt Schönstein Sándor
2014-04-13
Ezt a kártérítési pert megspórolhatta volna az állam, ha nem lenne lassan már bevett gyakorlat, hogy a valódi tettesek helyett ártatlanok kerülnek börtönbe.
 
Cikk: Emma Paradigma

Újra nyomoz a "Döglött Ügyek osztálya". Talán most majd megtalálják Balla Irma igazi gyilkosát. Hat évvel ezelőtt, húsvétkor a saját debreceni lakásában ölték meg a fideszes önkormányzati képviselőt. A bűntény elkövetésével az áldozat fiát gyanúsították és az első fokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Schönstein Sándort 12 év fegyházra ítélte. Előzetesben 2 évig tartották fogva, de végül bizonyítottság hiányában szüntették meg az eljárást ellene és jogerősen felmentették a vád alól. A nyomozás során történt szarvashibák, nyombiztosítási mulasztások illetve a bizonyítékok figyelmen kívül hagyása is okozta, hogy Schönstein Sándor ártatlanul lett elítélve anyagyilkosság vádjával. A kártalanítás mellett kártérítésre is igényt tart, ezért kártérítési pert indított. Ez az igazságszolgáltatási fiaskó milliókba kerülhet az államnak.

Ha az ember szerelmes, akkor az annyira feltűnő, mintha a hasán lógna egy nagy tábla azzal a felirattal, hogy „Szerelmes vagyok”. Egy szempillantás elég ennek eldöntésére.

Más a helyzet akkor, ha az embernek valami rejtegetni valója van. Senki sem járkál ugyanis a hasán egy olyan képzeletbeli táblával, hogy „Gyilkos vagyok”. Nincs ráírva az emberre, ha elkövetett egy bűntényt. Rá kell bizonyítani a gyanúsítottra, ezért vannak a bűnüldözők.

Nem is egyszerű felderíteni a bűnügyeket, hacsak valaki nem tesz beismerő vallomást, nincs tettenérés vagy bizonyíték ellene.

Úgy tűnik, mégis előfordul, hogy látni véli a bíró azt a bizonyos képzeletbeli táblát és félresöpörve minden bizonyítékot, indítékot, tanúvallomást, secperc alatt anyagyilkosnak nézi a gyanúsítottat és akár 12 év fegyházbüntetésre is ítélheti. Anélkül, hogy meggyőződött volna minden kétséget kizáróan, hogy ő a gyilkos.

A 2007-ben brutálisan agyonvert Balla Irma fideszes képviselőnő fia járja évek óta ezt a kálváriát. A hiányos nyomok és az alibi ellenére a mára ártatlannak nyilvánított fiatalember, Schönstein Sándor állítólag pszichésen tönkrement az alaptalan vádak miatt.
 
A tragikus esemény és az ítélet is lázba hozta a közvéleményt, de az a tény, hogy végül felmentették az édesanyja megölésének vádja alól - és aki most kártérítésért perel -, az még inkább. Ezt a kártérítési pert megspórolhatta volna az állam, ha nem lenne lassan már bevett gyakorlat, hogy a valódi tettesek helyett ártatlanok kerülnek börtönbe.

A legtöbb elítélt ártatlanul ül, legalábbis ezt állítják magukról az elítéltek, úgyhogy már szinte senki sem figyel oda rájuk. Néha azonban kiderül, hogy tényleg ártatlanul sínylődnek.

Ki tudja, ki helyett ült ártatlanul Tánczos Gábor? Vagy a szintén gyilkosságért elítélt Pusoma Dénes, akinek felmentése is nagy port vert fel annak idején. A móri bankrablásnál sem az elkövetőt ítélték el. Hanem mint kiderült, Kaiser Ede ott sem volt a 8 emberéletet követelő gyilkosságnál. A közlekedési vétségekért, tyúkperekért vagy hajléktalankodásért bebörtönzöttek is kockára teszik a hazai igazságszolgáltatás "jó hírét".

A bűnügyi statisztikákban (tehát ahol az állam beismeri, hogy rossz ítéletet hozott) csak elenyésző hibaszázalékot jelent egy-egy téves ítélet, az egyén szempontjából viszont 100 %-ot, plusz a megbélyegzést. Nagyon körültekintően kellene eljárni az egyes esetekben, ami nem is olyan egyszerű. Amikor a nyomozók keze is meg van kötve, pláne, ha még ellenük emelnek vádat, vagy az ő sérelmükre követnek el bűncselekményeket akkor, ha rossz irányba tapogatódznak. A maffia is vigyáz az érdekeltségeire; egy túl alapos vizsgálatért már sokan fizettek az életükkel; nem is kell messzire menni vissza a történelemben, elég a közelmúlt olajügyeire gondolnunk.

Úgy látszik, Magyar György ügyvéd, aki pertársaságok szervezésével is nevet szerzett - a K&H brókercég ellen, azután a vörösiszap-károsultak pertársaságával -, most átnyergelt a hatóságok elleni kártérítési perekre.

Egyes ügyeknél pedig a bábáskodásnak az a kockázata, hogy egy újabb perújítás esetén, idővel kiderülhet, hogy tévedésből mentették fel az ügyfelüket. Azért, mert bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapján feltételezhető, hogy mégis az ügyfél volt az elkövető és akkor vissza kell fizetni a kártérítési összeget. Ilyen helyzet is előállt már idősebb és ifjabb Burka Ferenc esetében.

Csillag Ösvény Jósda