Az ellenzék most is azt csinálja, amit a választások előtt: míg mások a nép problémáival törődnek, addig a "kormányváltók" - a 'védjük meg a zsidóságot' szokványos és vereségre ítélt körein kívül - most is csak saját belügyeikkel foglalkoznak és lényegében kizárólag ezt a kettőt képesek kifelé kommunikálni is. Amivel vesztettek, azt csinálják most is tovább. A nép szociális gondjairól és katasztrófájáról, a népet foglalkoztató
választási csalásokról (KLIKK 1., 2.!) szó sem esik, hanem továbbra is egy a téma: mi van az összefogással, hogy állunk mi magunkban, önnön részünk önmagunk irányában miként tevődik, hogyan vakarjuk fejünket irányunkban, ki van jóban közülünk és kivel, össze vagyunk vagy nem vagyunk így önmagunkban magunk felé, valamint védjük meg a zsidókat, a zsidók a legfontosabb téma, nem is találhatnánk jobb elfoglaltságot ekkora katasztrófahelyzetben, hanem játszunk csak tovább a Fidesz kottájából, a Fidesz elénk vetett szánalomcsontjával, egy zavaros, szinte senkit nem érdeklő emlékmű-tervezetre minden időt, energiát és lehetőséget elpocsékolva, magunk ellen fordítva sajátjaink tömegeit is, de a néppel ne! A nép gondjaival, napi problémáival a világért se foglalkozzunk! A zsidókon kell most segíteni, eljött a zsidókon segítés és a senki számára nem érthető műalkotások elemzésének ideje, éljen a múlt és annak igazságai, meg mi magunk hogyan is vagyunk így önmagunk között, süketen és vakon, elfoglalva önmagunkkal, tenmagunkban és egymás között! Mit nekünk polgári lakosság, szegénység és hajléktalanok! Ugyan! Abban győzzön a Jobbik! Úgyis ők vezettek ebben is mindvégig!
Olyan csillagközi távolságokkal ostobábbak és tehetségtelenebbek a Fidesz olyan embereihez képest, mint a zsidó Arthur J. Finkelstein és az olyan tanácsosok bölcsességéhez képest, amilyenek minket meghatároznak, mintha időgéppel utaznánk a kromanyoniakhoz kvantumfizikáról előadásokat tartani. Az Mesterházy-Bajnai-féle ellenzék politikusai olyanok, mint egy valóra vált groteszk, szürreális fantasztikus filmben, ami a valóság(!), és ahol akiket elmeprogramozással elbódítottak és akikből tudatlanul, agyatlanul, automata beszélő gépként darálják a hülyeségeket, ezen automaták észre sem véve mindeközben azt a világot és zajt, ami körülveszi őket. Nem látják az embereket, a fákat, az autókat, az épületeket, hanem ki vannak ragadva a valóságból egy olyan szürke, mesterséges virtuális világba, ahol olyan alacsony szinten kommunikálnak, mint az állatok az emberekhez képest. Egy bekötött szemű állathoz hasonlítanak - a Biblia oktalan baromnak is nevezi az ilyesmiket -, amit felsőbbrendű emberi lények vesznek körül és - hangosan tapsolva - nevetnek rajtuk. Mivel azonban az állat oly' ostoba, hogy nem ismeri fel az emberi nevetés mibenlétét sem, nem tudja még azt sem, hogy az nevetés, ezért - nézze csak mindenki az arcukat, ahogyan a híradókban darálják a semmit szakadatlan - továbbra is mint az automaták, üres, üveges tekintettel, egy láthatatlan kéz által, egyetlen, UGYANAMA EGYETLEN KÉZ ÁLTAL(!) rángatva hablatyolnak, mint a bábok a bábszínházban.
FIGYELEM(!), mert az összes bábot egyetlen, számukra láthatatlan kéz mozgatja, az összes szájat is, egy olyan végtelenül primitív programmal, ami elfér egy együgyű Pentium számítógépben! Igazából annyira silány funkciósok, hogy egy néhány megabyte-os programmal vezényelni lehet az összes ellenzéki kommunikációt!
A tanácsok is lényegében mind leperegtek róluk, kicsit ahhoz hasonlóan, mintha még mindig kormányon lettek volna. Belterjesek voltak és maradtak, magahittek, elbizakodottak, mint akik tudják, mit csinálnak. Jobbára a legegyszerűbb és legvilágosabb tanácsokat sem értették meg. Szemeik - miközben darálták a semmit - attól volt olyan üveges, mert szemlencséjük egy befelé, a saját fejük felé fordított tükör volt, ami kizárólag önmagát és saját gondolatait látta. A külvilágról fogalmuk sem volt. Mint egy egyirányú adás, amibe kívülről nyomják a hülyeséget egy orwelli rádióadón keresztül, ami hatására a bejuttatott szavak belül, a koponya belsejének csontjain pattognak, faltól falig, de távozni onnan semmi nem képes, hogy saját hülyeségük visszhangozzon bennük szüntelen, az esetlegesen mégis beszűrődhető külső zajokat is elnyomva. Aki pedig a hülyeséget nyomta beléjük, ugyanaz nyomja most is: egy láthatatlan, mindegyiküket egyetlen primitív programmal irányító, az értelemből és a bölcsességből oly' súlyosan "megváltó" erő. S mivel ezt sem látják, ezért úgy érzik, mint akik még élnek.
Amiket pl. a Jobbik csuklóból tudott - egy egészen másféle, kiterjesztett programmal -, azokhoz a "baloldal" teljesen analfabéta volt és maradt. Egyszerűen a társadalmon kívül voltak és maradtak és így is azt keresték szüntelen, kiktől lehetne még és még elhatárolódni. Úgy tettek, mint akik megengedhetik maguknak, hogy egyik pillanatban a Jobbiktól határolódjanak el, a másik pillanatban rengeteg civil szervezettől és azok társadalmi bázisaitól, a harmadik pillanatban saját már teljesen megszerzett szavazóbázisuktól, akik nem bírva ezt a tehetségtelen, tutyimutyi debilitást, ledöntötték Orbán Viktor hungarocell mását. A Mesterházy és társai-féle tutyimutyi, saját összefogásával és nem összefogásával elfoglalt, szinte kizárólag ezt kommunikálni képes lebutított beltenyészet a mellettük álló életképes erőket a közélet és a társadalom szinte minden szintjén felszámolták, lemorzsolták, az ellenfélhez és az ellenséghez taszították, saját belterjes bugyutaságukat és a helyzetek felismerésére elképesztően képtelen tehetségtelenségüket pedig útvonalként, gondosan felépített tervként élték meg.
Álomvilágban éltek és most sem ébredtek fel még annyira sem, hogy ezt észleljék.
Az egyetlen lényegesebb dolog, amit elkezdtek egy idő után követni, az az volt, hogy ne tegyenek maximálisan úgy, mintha az a diktatórikus és korlátlan kleptokrata és bandokrata berendezkedés, amik miatt az orbáni Magyarországot a világ kvázi teljes civilizált feléből kivetették, az valami hétköznapi, normális, demokratikus berendezkedésű Magyarország miatt következett volna be. Ne tegyenek úgy - miközben a világ hangos -, mintha ez a rengeteg elnök diktátori intézkedés, pártalkotmányozás, törvénykezés, nép- és szegényüldözés, médiagyilkosság valamiféle bocsánatos kis hibák, tévedések bagatell malőrjei lettek volna. A gát azt követően szakadt át némiképp, kissé, miután ez a hihetetlenül szánalmas, tutyimutyi és bamba ellenzék - Gyurcsány Ferencet kivéve - elhatárolódott a saját szavazóbázisától, mert azok nem bírván ezt a teszetosza, öltönyösködő, impotens idiotizmust ledöntötték Orbán Viktor képmását, azaz a diktatúra képmását. Miután ez a bugyuta, szánalmasan együgyű, Bajnai Gordonokkal fémjelzett silány és elképesztően puhány, a legnyámnyilább hímringyókhoz hasonlóan erőtlen és nyuszi ellenzék térdre borult, a Fidesztől és annak nagy zsidó agytrösztjétől, az őket úrként és teremtőként irányító finkelsteinizmustól bocsánatért esedezve, akkor olyanok, mint Tamás Gáspár Miklós és én élesen szembeszálltunk a sajtóban, számon kérve az ellenzék nyavalygó, bocsánatkérő, puhány és silány hímringyóságát. Ezt követően kezdett bekövetkezni az elpuhult testű, szétfolyós holtak kommunikációjában valamiféle változás, de már az is túl későn és túl haloványan, amit bizonyít az azóta bekövetkezett választási csalásokra adott reakciók gyakorlatilag 100%-os hiánya is! Azok a választási csalások és irdatlan törvényi és gyakorlati botrányok, amik a világ minden részén zavargásokba torkollnának, azokat a Mesterházy-Bajnai-Gyurcsány- stb.-féle ellenzék - Bánó Andrásokkal és ATV-vel kiegészített - botorkálása, tutyimutyi és imbecil téblábolása, félájult elmászkálása teljes némaságba és elfojtásba burkolta: az összes lehetőséget. Abban a helyzetben, amiben bárhol másutt már tömegek tódultak volna az utcákra, ennek az ellenzéknek és média-felmosórongynak egyetlen értékelhető szava és üzenete nem volt.
Nem. Ez a puhány rongyhalom egy II. Világháborús emlékművel van elfoglalva, amit a finkelsteinizmus vetett az ellenzék szánalmas rongyorra elé. Nem nézték többnek egy navigálható és rángatható rongyhalomnál és - mint azt az erdmény mutatja - nem is kellett töbnek nézni, mert csak ennyi.
A nép pedig reklamál és néz és néz és néz, intézkedéseket és tetteket várva attól az ellenzéktől, amely hozzá képest még felmosórongynak is alávaló. Ez az ellenzéki összefogás életképtelen arra, hogy maradék szavazóbázisának bármiféle értelmes feladatot, mozgósítási utasítást, utcára szervezést stb. adjon. Ez az ellenzék halott. Hulla. Egy döglött tetem, ami maximum nyög egyet, ha túl nagyot belerúgnak vagy túl nagyot taposnak rajta, de nincsen abban élet, csak ha a radikálisan butító és tompító elmeprogramozás okozta mély kómát nem nevezzük annak.
Mily' szánalmas és silány, mily' életképtelen az a vesztes rongyhalom, amelyik szánalmas kifosztottságában és elméjétől is megfosztott végtelen nyomorában sem képes nevén nevezni saját butaságának okát és nyílt titkát, az elmeprogramozást, amelyről pontosan tud! Milyen szánalmas és alávaló az a programozást tudó szürke rongyhalom, amelynek elvették eszét, bölcsességét, méltóságát, látását és hallását, és amely ezt követően sem képes többre, mint hogy saját elbutítóit és tehetetlen cserben hagyóit méltassa és "oltalmazza": az USÁ-t, amely az állatvilág értelmi szintjére programozta, hadiarzenáljával butaságra és megszégyenítő, folyamatos vereségre kárhoztatva. Izraelt, amely világháborús sérelmeket követel, miközben azon az USA-lovon nyargal, amely technológiáival lezüllesztette és kiüresítette, szánalmas bohóccá silányította marionett pártlobbijait. És a vesztes ellenzék az, amely tovább lobbizik a bankvilág milliárdosai jogainak és vagyonának védelméért, akik egy része nem mozgósíthatott sok millió magyar állampolgárt, hiszen a bankok lettek a nép ellenségeiként definiálva, többi részük pedig éppen úgy a Mesterházy-Bajnai-Gyurcsány-féle ellenzék ellen spekulált, miközben támogatást mímelt, ahogyan az egy tőről fakadt Arthur J. Finkelstein és Ron Werber-féle marionettizmus elhallgatott urai és rabtartói.
Végezet helyett: egy példa is szemlélteti, milyen a hierarchia a politikában, ki beszél leginkább a nép hangján az ellenzék közül:
Pl. kilakoltatásokon és az otthonvédelemben (is!) a legtöbbször a Jobbik képviselői jelentek meg. Második helyen téblábolt Schiffer András. Amiben csak hagyta, hogy a Jobbik többet tegyen, annyival kevesebb szavazatot is kapott. Az embereket a szociális vészhelyzetük érdekli, nem a zsidók és a II. Világháború, amit a silány marionettek zengedeznek, a Fidesz kottájából eljátszva a programozók muzsikáját, amelyet a veszteseknek írtak.
Tehát a minőséglista legalján az ellenzéki összefogás volt és maradt. Ez az az emlékművező, Fidesz-kottából ricsajozó ellenzék, amellyel az elmúlt esztendőkben lényegében sehol nem találkoztunk, ha szegényekről, kilakoltatott családanyákról, népi összefogásokról, népgyűlésekről (nem pártgyűlésekről!), devizakatasztrófáról, otthonvédelemről, termőföldvédelemről stb. volt szó. Annyira gyatrák és olyan gyötrelmesen szánalmasak, annyira nem értenek a nép hangján és annyira süketek és vakok minden intő szóra, annyira beltenyészek és annyira a súlyos bukásukat okozó saját hülyeségeiket nyomják kifelé, de valójában csak egymás között, a világtól lényegében elszeparálva, hogy ha a Jobbik egy űrhajót épít, amivel a csillagokat lehet elérni, akkor az ellenzéki összefogás még mindig szögletes kerekekkel tolja a szekeret, amit lószarral rakott meg.
