A legtöbb ember azt gondolja, hogy a mesék, azok csak MESÉK. Az álom világához hasonló illúziók, csodák, gyermekeknek szóló szemfényvesztések, mert gyakran olyan elemekkel, lényekkel vannak tele, vagy olyan helyen játszódnak, amik szemmel nem láthatóak, füllel nem hallhatóak, tehát nem valósak.
Pedig számtalan dolog vesz minket körül, amiket csak nemrég óta és csak ESZközök segítségével hallunk vagy látunk a legkisebb atomoktól kezdve a távoli csillagokig, ködökig, galaxisokig. Nem látjuk a levegőt (LÉG) és az ERŐket sem, pedig azok nélkül LÉTezni sem volnánk képesek. Tudjuk már, hogy vannak hang és fényhullámok, bár ezekből is csak nagyon rövid szakaszokat vagyunk képesek ÉSZlelni (az embernél jóval többet az állatok, pl. kutya vagy macska) hacsak nem nézünk olyan készülékbe, ami a vörösön vagy ibolyán túl is lát.
Mi van akkor, ha ebben a rengeteg, számunkra érzékelhetetlen (vörös és ibolyántúli) tartományban is vannak élő testek? Léteznek életformák (akár az emberhez hasonlatosak), akik mellettünk, közöttünk élnek, de nem vesszük észre őket, még a legfejlettebb emberi eszközök segítségével sem?
Amennyire lehetetlenül hangzik ez elsőre, annyira valószínű, hogy errefelé kell keresnünk az igazságot.
Részletek a NÉZŐ és egy tanítványa gondolataiból
Szerkesztette: Domján Tbor, Budapest
Tovább »