Idén, immár a 96. esztendeje emlékezünk sokan, sokféleképpen egy trianon-i döntésre (mert itt, jogos szerződésről, pláne békéről, szó nincsen), melynek alapján a történelmi Nagy-Magyarországot, Európa - úgynevezett - felvilágosult népei (addig soha nem látott egységben) darabokra szabdalták.
Ezzel, akarva-akaratlanul, de olyan szintre emelték a nemzetközi jogtiprás intézményét, ami után - nemzeti szinteken -, már simán viselhetővé váltak a hitleri fasizmus, az országot szerző cionizmus, a sztálini bolsevizmus idológiái, majd, mindezen "szilárd erkölcsi alapokra" (százmilliók hullájával és keservével trágyázva) felépülhetett végre a büszke európai demokrácia, más nevén a liberális piacfasizmus, amely, mint valami zavaros tekintetű zombi, most éppen önmagát igyekszik elfogyasztani.
Trianon, ami egyébként nem más, mint egy versailles-i kastély neve, beleégett minden akkor élő magyar és számtalan nem magyar lelkébe éppúgy, mint Jézus megfeszítésének pillanata Mária lelkébe és a tanítványokéba, miközben az őket körülvevők hangosan éljeneztek, ám közben érezték a felelősségük súlyát. Ezen pillanatok, alapjaiban határozták meg a világ sorsát az utánuk következő időkben, ám ezekkel, rendszerint csak az utókor szembesülhet, mert ebben is az a mondás igaz, hogy más a vető és más az arató.
Jézus pedig, ahogy ígérte, harmadnapon feltámadt, és Magyarország is fel fog támadni, mert Jézus életének keresztút vállalását, népnemzeti szinten (tetszik vagy sem) a magyarság képviseli, ám a feltámadás előtt (szálla alá poklokra), sajnos meg kell járni a legalsóbb szinteket (ami tagadhatatlanul, napjainkban is zajlik).
A kétkedőknek, mindenképpen a Bibliát ajánlom olvasmányul, ha már a magyar történelem önmagában nem nyújt elég fogódzót számukra, vagy, ha az ezévi önjelölt pr trianonista, Vujity Tvrtko "leleplező" Tiranon filmje, mégsem gerjeszt elég világosságot hozzá, nézzük, mit téptett szét Trianon egy másik szemszögből?
Mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, attól az is elvétetik, a mije van. (Mark:4/25)
Tovább »