Mások százmilliókból készítenék, pártok milliárdos közbeszerzésekkel oldanák meg, de Huszár Attila egy személyben gyártja mindezeket, és kimagaslóbb, mint az összes párt hasonló próbálkozásai és kínlódásai együttvéve. Egy tehetség tehát, akinek ezért nem jut munka, és aki annak ellenére, hogy tehetséges, eddig mégsem hagyta el az országot.

Tűk hegyén táncolva - ez a címe annak a könyvnek, amely egy lány naplója arról, hogyan csúszott bele a heroinba és hogyan vált az élvezet lidércnyomássá. Havasi Laurával Molnár F. Árpád készített hangulati filmet.

 

A katolikus egyház május 24-én ünnepli Mária, a keresztények segítsége ünnepét. Kevesen tudják azonban, hogy ennek az ünnepnek magyar vonatkozása is van: május 24-e azoknak a magyar huszároknak állít emléket, akik kiszabadították Napóleon fogságából VII. Piusz pápát, és hazakísérték őt Róma városába.

Magyarország intézményesített oktatási rendszerét mindig a politika irányította. Nagy kár ez, mert van a politika felett egy határtalan szellemi kitágulás, amely egy össznépi jólét záloga lehetne.

A 93 évet élt Szent-Györgyi Albert nemcsak C-vitamint adott az emberiségnek és Nobel-díjat szerzett a nemzetnek, hanem sokat fáradozott a magyar tudomány talpraállításáért és az oktatásnak nevezett hazai gyötrés csökkentéséért is. Társított videókkal ma is aktuális - sőt: egyre időszerűbb – lángeszű gondolatait csokorba szedtem, hogy könnyen megértse mindenki; nagy baj van az oktatásügyben. És ez lavinákat zúdít a jövőnkre...

- MM cikke -
 

Széles körű felháborodás hullámzott végig a hazai értelmiségen az Éden hotel című TV2-s trash-reality egyik adása kapcsán, amelyben egy női szereplőt valamelyik – ilyen formátumokhoz nélkülözhetetlen – kigyúrt gyökér szexuálisan zaklatott. A bántalmazott lány hiába sírt és tiltakozott a bekamerázott térben, senki nem avatkozott közbe - írja Puzsér Róbert a Magyar Nemzet online hasábjain, ahol nagyjából a Orbánféle Simicskavész óta publikál.

„Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha köll, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.”
Petőfi Sándor: Nemzeti dal – részlet (1848)

Hogy is van ez?

A halál összeegyeztethetetlen az élettel, de a költő is úgy gondolhatta, hogy az áhított szabad élet mellett halált megvető bátorsággal kell kiállni.

 

 

Idén 100 éve, hogy 1915 április 24-én az örménység vezetőinek, értelmiségiek letartóztatásával, kivégzéseivel és deportálásával elkezdődött a huszadik század legelső, intézményes keretek között zajló népirtása Törökországban.

 

Ma, amikor úgy tűnik a történelem sokadszor is megismétli önmagát, s a hírek lefejezésekről, elevenen elégetésről, védtelen keresztény közösségek ellen irányuló, pusztító terrorról szólnak, még aktuálisabb emlékeznünk: mert a felejtés arra ítél minket, hogy újra és újra átéljük a legszörnyűbb borzalmakat - írja az ararat.hu, az Örmény Kultúrális és Informácós Központ hivatalos oldalán.  

 

A hazai örmény közösség szervezetei és az Országos Örmény Önkormányzat 2015-ben csatlakozik a nemzetközi örmény diaszpórák és az anyaország által létrehívott hivatalos megemlékezésekhez, és közös összefogásában Magyarországon is megrendezésre kerül a “ Nem Felejtünk!” Örmény Genocídium 100. Emlékév eseménysorozat, melynek során Kőkereszt avató egyházi, tudományos, kulturális és az Urartu Örmény Színház ősbemutatójával, különleges színházi programokra kerül sor. 100. Emlékév évforduló esélyt teremthet a méltó megemlékezésre Magyarországon is és megnyugvást hozhat egy hosszú és fájdalmas gyászkorszak végén.

A Hangmúzeum Budapest kezdeményezés egy egészen egyedülálló célt tűzött zászlajára, melynek a Kazinczy utcai Tesla Budapest, hipermodern zenei és kultúr klub ad otthont: összehozni egy színpadon a magyar elektronikus zene két ikonikus alkotóját, akiknek a munkásságát majd' harminc év választja el egymástól. A szervezők egyedülálló estet ígérnek, érdemes ellátogatni.

Tom Lantos képviselő oly mértékben érzett hálát a magyar zsidóság egy részének megmentéséért, hogy Horthy Miklós parancsnokát – és így rajta keresztül a kormányzót – külön méltatta az Egyesült Államok törvényhozásában. 

Erre 1994. május 26-án került sor, amikor a demokratapárti képviselő ezzel kezdte méltató beszédét:

Rózsaszín lelkű lánykák és nem elég értelmes férfiak ne nézzék meg az elmúlt évek egyik legvárósabb művészi filmjét, a Felszín alatt, másként a Bőr alatt című alkotást (Under the Skin). A rózsaszín lányokra lelkileg többnyire nyomasztóan hat, az egyszerűbb férfiak pedig nem fogékonyak az elvontabb mentalitásra és a művészetek nem szokványos világára.