2021. 11. 30., Kedd
András,Andor névnapja

Miről nem beszél egy magyar politikus?

Miről nem beszél egy magyar politikus?
2016-03-19
Van egy első hallásra viccesnek tűnő találós kérdés, miszerint: Honnan tudjuk, hogy egy politikus hazudik? Hát onnan, hogy mozog a szája. 

Azt gondolom, nem kell messzebbre mennünk a rendszerváltás időszakánál, hogy a napjainkig eltelt idő alapján megállapíthassuk: egy politikus, amikor kampányol, rendszerint hazudik. Amikor megválasztott képviselőként esküt tesz a magyar nép védelmére és szolgálatára, akkor minden esetben hazudik. Amikor vagyonnyilatkozatot tesz, rendszerint hazudik. Amikor számon kérik rajta a választási ígéreteit, rendszerint hazudik. Amikor elszámoltatják a rábízott tisztséggel vagy tárcával, rendszerint hazudik. Amikor a média kérdezi pártja, vagy bármelyik személyes mutyijáról, rendszerint hazudik. És teszi mindezt, politikai hovatartozástól teljesen függetlenül, továbbá jelentős mennyiségű közpénz-munkabér ellenében.

Azonban, ennyi megtűrt és bőségesen javadalmazott hazugság mellett, van-e valami, amivel még ennél is több kárt tud okozni a nemzetnek? Igen. Az, amiről egyáltalán nem beszél, sőt, mélyen hallgat!
 

Domján Tibor, Budapest
 

Röviden, szinte csak néhány mondatba sűrítetve, azokat a témákat, amiről magyar politikus érdemben egyáltalán nem beszél, mert ha megtenné, egy szempillantás alatt véget érne politikai pályafutása, azt pedig egyik közpénzparazita sem vállalná. Egzisztenciát, a népért soha. A mára, akár évezredeken is átívelő nemzeti emlékezet, nemzedékek őszinte megbecsülése, úgy látszik nem elég vonzó és értékes számukra.

Az alapok

A valódi magyar múlt, alapos és hiteles feltárásának felvállalása és bemutatása, ország és világ előtt. (Most nem részletezem, de ezen a téren egy kapavágásra nem voltak ezidáig képesek, ám közben, a külső és belső dezinformációs, illetve a történelemhamisító és múltmegsemmisítő hálózat gőzerővel működik, évszázadok óta.)

A múlt, jelentős külső káreseményeinek tisztázása

A magyarságot (akár, csak az elmúlt 500 év tekintetében) és az országot ért, megszámolhatatlan erkölcsi, kulturális és anyagi veszteségének feltérképezése, sok egyéb mellett, de különös tekintettel:
  • az Oszmán török dúlására;
  • a Habsburg dúlásra;
  • a bolsevista dúlásra;
  • a trianoni dúlásra;
  • a fasiszta dúlásra;
  • a kommunista szocializmus dúlására, és végül a 
  • demokratikus kapitalista dúlásra. 
(Azon, az egyáltalán nem elhanyagolható ténytől eltekintve, hogy a fent nevezett dúlások, közvetlenül is tíznél jóval több millió, hős magyar hazafi életébe kerültek, és az addig emberhez méltó életet élő generációk egész sorát taszították egyik nyomorból a másik nyomorba, miközben rendre a nemzet színét és virágát vágatták le idegen érdekű háborúskodásokban, végrehajtói, eközben olyan mennyiségű gazdasági, anyagi és kulturális értéket tulajdonítottak el, aminek itt, egy helyre történő visszahordása után, a legendás Eldoráldót, valami koszos kis felcsúti putrinak látná csak a világ. A tönkretett, elpusztított, felrobbantott, földig rombolt felbecsülhetetlen értékekről, most nem is beszélve.) 

Éppúgy, ahogy Amerika őslakos indiánjainak leszármazottai - teljesen érthető módon - jogot formálhat(ná)nak, az őseiket, szinte teljes egészében kiirtó, életterükön baktérium módjára elszaporodó, az állítólagosan felvilágosult, fejlett, keresztény Nyugat-európai demokráciák, kezdetben gyilkos bűnöző hordáiból, idővel amerikai néppé vedlett utódainak búsás kártérítésére, úgy a mindig is Európa kellős közepén (is) élő magyar nép is jogosult, legalább az elmúlt öt évszázad (mert azelőtt, voltak felelős királyaink) Közel-keleti, Ázsiai és Nyugat-európai kártevőihez, igen jelentős mértékű jóvátételért folyamodni. 

Az államadósság

A fentiekkel valamelyest összefügg(hetne) a magyar államadósság kérdése, amire a politikusok, valahogy úgy tekintenek, mint turisták, Michelangelo Dávid-szobrának fitymájára: bár nem kéne, hogy legyen, mégis van, azonban jobb inkább nem firtatni. Minden politikus azt állítja - hiszen közreműködők - hogy miközben az ország, ezidáig még el nem lopott erőforrásainak és termelő erejének javát is, többnyire magánzsebekbe csatornázva dézsmálják, a gazdaság fenntartása és "elvi" élénkítése, csupán külföldi hitelekből finanszírozható. Természetesen, ez aljas hazugság, hiszen az ország termelő ereje - rezsimektől függetlenül - még így is képes volna megfelelőképpen működni, sőt fejlődni, azonban az ország testére telepített államadósság ill. adósságszolgálat elnevezésű kozmoparazita szörnyeteg - amihez, az ég adta világon semmi köze nincsen (és nem is volt soha) a magyar állampolgárok 99%-nak - abszolút védelmet élvez, ugyanis a politikusi lét legfőbb követelménye az adósságszolgálat mindenek felett (és előtt) való biztosítása. 

Régóta köztudott és lényegtelen, hogy a meglévő államadósságot ki és milyen módon, milyen mértékben csökkenti avagy növeli, hiszen egy összességében visszafizethetetlen, mesterségesen (ráadásul, szó szerint a semmiből) generált tehertételről van szó, lényegében szín tiszta uzsoráról, amelynek pillanatnyi nagyságától teljesen függetlenül, csupán az ország életerejének horrorisztikus mértékű elszívását biztosítja éves szinten, melynek intenzitását, ráadásul folyamatosan növelni igyekeznek. 

A politikus, aki az államadósság valódi keletkezéséről, annak létjogosultságának felülvizsgálatáról, illetve alternatív módokon történő rendezéséről, (belértve, akár az egy tollvonással történő megszüntetésének lehetőségét is) nemhogy tárgyalni, vitázni, de még hallani sem akar, az fessen magára bármilyen nemzetiszín logót, nem más, mint népének, nemzetének ellensége, hazájának kiárusítója és elárulója. 

Nemzeti fizetőeszköz, pénzkibocsátás

Mivel jó néhány politikus tudja, hogy az előzőekben már említett kozmoparazita szörnyeteg (aki neki, tulajdonképpen kenyéradó gazdája) legfőbb és valójában egyetlen tevékenysége, az országok eladósításának finanszírozása és nyomoruk fenntartása, ezért nem beszél arról, hogy kozmoparazitizmus egyik leghatékonyabb ellenszere, amikor egy országnak saját kibocsájtású pénze van, amelynek létjogosultságáról, értékéről, árfolyamáról nem a légből kapott tőzsdemanipulációs cikkcakkok döntenek, hanem az ország polgárainak bizalma a fizetőeszközben, de valójában saját magukban, szellemi és gazdasági erejükben, szorgalmukban és kitartásukban, jövőképükben.

Van olyan politikus, amelyik tudja, hogy nemcsak Kennedy-t gyilkolták meg saját népe szeme láttára azért, mert adósságmentes pénzt kívánt (újra) forgalomba hozni, hanem Kadhafi-t is, többek között azért, mert országának nem volt külső adóssága, hiszen aranytartalékához igazított bankrendszere, pénzkibocsátása állami kézben volt, ami a polgárainak 0 %-os kamatra adott kölcsönt, miközben az elektromos áramért nem kellett fizetni és alanyi jogon járt jó néhány állami szolgáltatás. Tudja tehát a politikus, hogy választott képviselőként, akár tehetne is a népéért, azonban ezért, esze ágában sincs kockáztatni személyes jólétét, és inkább a kozmoparazita haramiák oldalára áll, és nem beszél.

Szervezze bármelyik párt politikusa a március 15-i ünnepséget, egyik sem említi meg, hogy a 48-as szabadságharcot, végeredményben azért kellett kíméletlenül vérbe fojtani, mert működni kezdett a saját nyomtatású Kossuth-bankó, amit, az akkor már nyíltan a világ eladósítására törő Rothschild bankházak nem hagyhattak szó nélkül, ráadásul a bankó fedezetéül szolgáló jelentős mennyiségű aranyat, a szabadságharcot még leverni sem, csupán csak megtorolni tudó (mert a fegyvert a cári csapatoknak tettük le) osztrákok, úgy ahogy volt, el is lopták az országból. 
 
Nemzeti kincsek és erőforrások
 
A történelmi Magyarország évszázadokon keresztül Európa éléskamrája címet (is) viselte, hiszen a térség legjobb minőségű termőföldjével és persze, mezőgazdasági szakértelmével rendelkezett. Európa legnagyobb arany, ezüst és egyéb ércbányái, szintén legendás hírűek voltak, elsősorban a kitermelt javak minőségét illetően. Ha az ország feldarabolásának köszönhetően, az előbb felsoroltakban (egyenlőre) most nem is, de jelen pillanatban, még mindig valódi nagyhatalomnak számíthatnánk a föld alatt nyugvó gázkincs, ívóvízkincs, termálvízkincs, geotermikus energiakincs, vagy akár a magas minőségű termőföldkincs tekintetében, melyek egyre növekvő hiánya - ki gondolná - éppen a határainkon kívül élő világ legfőbb problémáit alkotják, amikor a jövőjükön töprengenek.
 
A magyar politikus ezekről leginkább hallgat, közben persze igyekszik fillérekért kiárusítani mindent, amihez csak hozzáfér, de a lényeget, hogy mindezek szinte korlátlanul rendelkezésünkre állnak, és megfelelő kiaknázásukkal, akár önmagukban képesek volnának a gazdaság helyreálításására, felvirágoztatására, sőt, a nemzet, lényegében teljes önellátásra lenne képes általuk, nos, az szigorúan titkos minősítésű, erről nem beszélnek. 
 
Van számukra egy rossz hírem. Fosztogathatják, eladhatják a politikusok, bár a nemzetközi jog szerint sem lehet eladni azt, ami nem az övék, márpedig a magyar föld (és ami alatta van) a szent királyaink törvényei szerint - ami régen is (és most is) magasabb rendű volt, mint a nemzetközi jog - a Szent Korona tulajdona és nem átruházható, nem eladható, nem elidegeníthető. Ideig-óráig ugyan bitorolható (lásd.: dúlások) de, ahogy Wass Albert is mondta: A víz szalad, de akő marad. És marad a föld is, meg ami alatta van, a nemzetet jelképező Szent Korona birtokában. 
 
Azonban fontos: a fentiekkel ellenségeink is tisztában vannak, ezért a politkusainak elsősorban már nem azért fizetik, hogy kiárusítsák a javakat, hanem, hogy a meglévőt tönkretegyék, beszennyezzék és megmérgezzék. Vegyszerezzék a földeketet, atomerőműveket építsenek, beszennyezzék a vizeket, halálosan mérgező GMO növényekkel váltassák fel, a tápanyagban gazdag őshonos növénykultúrát, tönkretegyék a kistermelőket, bezárják a piacokat, hogy a legalapvetőbb élelmiszerekből is gyenge minőségű behozatalra szoruljon az ország lakossága, miközben a strómankézbe került (és nem mérgezett) megabirtokok pedig, búsás haszonnal exportálhassák a portékáikat.
 
Végül, a legfontosabb nemzeti kincsünk, az anyanyelvünk, és a belőle képzett humántőkénk is komoly veszélyben van, lényegében szintén a politikusaink szájpecke által, de mielőtt elégedetten hátradőlne, azért nyugodtan mélyedjen el önmagában a kedves olvasó is, mert ha valaminek, ennek felelősségét közösen kell, hogy viselje minden magyar állampolgár. Ennek kifejtése azoban, már egy másik cikk anyagát képezi. 
 
A rózsadombi paktum
 
A politikai tabuk valódi esszenciája. Bár egyesek szerint városi legenda, a mai közállapotokat tekintve egyáltalán nem kizárt, hogy megköttetett az a bizonyos rózsadombi paktum. Sőt, azt gondolom - valamelyest ismerve az ilyen paktumokat felügyelő szolgálatok kiszivárogató-dezinformációs mentalitását - a valóságban, ennél akár sokkal rosszabb alku is születhetett, hiszen a helyzet kilátástalanabb, mint  azt, az alábbi pontok maradéktalan teljesülése indokolná. Vagy mégsem? Na nézzük, miről nem szeretnek beszélni még a politikusok?
 
A titkosnak szánt gyűlésen, 1991. március 15-én (ugye, mikor máskor?), az egyik rózsadombi villában, a következők jelentek meg: a távozó szovjet hadsereg tábornoka, a szovjet titkosrendőrség ezredese, az amerikai követség egyik vezető alkalmazottja, az amerikai kémszolgálat egyik magyarországi tisztje,  az izraeli titkosszolgálat egyik képviselője, a magyar római katolikus, református és izraelita egyház képviselője és öt magyar politikai vezető, akik közül négy, még vezető tisztségben van Magyarországon.
 
A következő kérdéseket vitatták meg: 
  1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulását Magyarországról (Teljesült)
  2. A Szovjetunió kárpótlását a hátrahagyott épületekért és javakért (Teljesült)
  3. Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között (Teljesült)
  4. Megakadályozását minden szovjet ellenes tevékenységnek (Teljesült)
  5. A határok kölcsönös megnyitását a Szovjetunió és Magyarország között. (Teljesült)
  6. A volt kommunista párttagok mentesítését minden büntetés alól (Teljesült)
  7. A volt kommunista titkosszolgálat, határőrség és rendőrség tagjainak megvédését, minden az esetleges megtorlástól (Teljesült)
  8. A megbízható volt kommunisták más pártokban való futtatását a választásokon (Teljesült)
  9. Az államvagyon átmentését a volt kommunisták kezébe (Teljesült)
  10. Az igazságszolgáltatás megtartását a volt kommunisták kezében (Teljesült)
  11. Megbüntetését minden zsidóellenes megnyilatkozásnak, megmozdulásnak és szervezkedésnek (Teljesítítik)
  12. Megakadályozását annak, hogy a jobboldali, szélsőjobboldali pártok indulhassanak és szervezkedhessenek (nézőpont kérdése)
  13. Letörését minden revíziós megmozdulásnak és állandó hangoztatását annak, hogy a magyar határok véglegesek és változtatni azokon nem lehet (Teljesült)
  14. Az új magyar kormány nem tarthat fent kapcsolatot jobboldali emigrációs személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. (nézőpont kérdése)
  15. A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok történhetnek, a kormány és a magyar képviselők részéről (kezdetben Teljesült)
  16. Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. (Teljesült)
  17. A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni. (Túleljesítve)
  18. A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. (hol részben, hol sokszorosan túlteljesítve)
  19. Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak zavarmentes gyakorlására. (Teljesült)
  20. Magyarország teljesen kártalanítja a magyar zsidóságot a második világháború alatt elszenvedett veszteségeiért. (Folyamatos)
 
Titkosszolgálatok, elmetechnológiák
 
Vannak dolgok, amiről nem csak a politika, de a média, a beavatott közélet és minden véleményformáló csatorna, sőt még a tudomány is mélyen hallgat, tisztelet a nagyon, de nagyon kevés kivételnek. Ezen kevesek egyike Molnár F. Árpád, a Hírháttér Multimédia alapító főszerkesztője, a HírAréna főszerkesztője, aki, mint a téma egyik leghitelesebb forrása, lassan egy évtizede végez nonprofit tényfeltárást ezen ügyek kapcsán. Munkásságának köszönhető, hogy az ország - legalább az internetet böngésző - lakossága, lényegében, mint a középkor mélysötét álomvilágából kiszakadva, már képes - igaz, egyelőre csak részleteiben - átlátni a titkosszolgálati működést, manipulációkat, belelátni a hazai politikai gyilkosságok igen színes és megdöbbentően aktív világába, lehúzni a leplet az évtizedeken keresztül szentnek és sérthetetlennek gondolt, valójában viszont elképesztő méreteket öltő orvosszakértői, pszichiáteri, bírói és ügyészi bűnözésről, egészszégügyi és igazságügyi maffiáról, az egész világot kukkuló és lehallgató Echelon rendszerekről, a lassan évszádos elmeirányító és időjárás modifikációs HAARP, stb. rendszerekről. 
 
Mert mindezekről, egy magyar politikus, őszintén és érdemben soha nem beszél.
 
De, cáfoljon meg bárki, ha nem így van!
 

Csillag Ösvény Jósda