A borderline-nos személlyel való élet súlyosan bántalmazó kapcsolat. Csak egy részüknek van önkritikája, sokuk pedig - különösen szűk családi körön belül - egyáltalán semmiféle önkritikát vagy erkölcsöt nem mutat. Az ilyenek a legkevésbé gyógyíthatók, mert ragaszkodnak minden fogyatékosságukhoz, betegségtudatuk (morbustudatuk) nincs, vagy menekülnek a beismeréstől. Ugyanakkor - mivel borderline-ok - többnyire a legközelebbi családtagjaikat okolják mindenért. Az alkoholista pszichopátiához hasonlóan viszont a külvilág előtt el akarják rejteni tetteiket, amiket otthon vagy a másik életükben tesznek, mert tudják, hogy azok a társadalom előtt vállalhatatlanok. Sok esetben a megfigyelő számára csak ebből látható, hogy a borderline nem elmebeteg, azaz felfogja, hogy családon belüli viselkedése szégyenteljes, de betegségénél fogva a családját e téren (is) sokkal kevesebbre becsüli, mint az idegeneket. A pszichológia - amely azt hangsúlyozza, hogy a borderline kapjon állandó megértést, türelmet, és még több és több türelmet, ugyanakkor - halmozottan kiemeli, hogy a borderline hozzátartozói és családja fontosabb, mint a borderline személy. Nem a beteg az első, hanem az áldozatai. Nem a bántalmazó, hanem az általa bántalmazottak.
Tovább »