2021. 01. 28., Csütörtök
Karola,Károly névnapja

Devizahitelezés - Közös közleményben követelnek társadalmi egyeztetetést a Hitelkárosultak

Devizahitelezés - Közös közleményben követelnek társadalmi egyeztetetést a Hitelkárosultak
2014-09-06
Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a devizahitelezéssel kapcsolatban kidolgozás alatt álló elszámolási törvénytervezetet – követelték a deviza-hitelkárosultak érdekeiért küzdő civil szervezetek budapesti pénteki sajtótájékoztatójukon.

Közös közleményükben a civilek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. és CXXXI. Törvény előírására hivatkoztak, és azt írták, hogy az elmúlt években egyetlen társadalmi egyeztetés sem történt az új devizahitel szabályok előkészítésekor, sem pedig az árfolyamrés és az egyoldalú kamatváltoztatás jogosságát megítélő törvényről.

Domján Tibor, Budapest
Forrás: MSZF SZK
Fotók: Kövér Vilmos (HírAréna, MMO)
 
 

Varga István pénzügyi szakember szerint várható, hogy a bankok arra fogják kihasználni ezt az állapotot, hogy megtámadják ezt a törvényt az Alkotmánybíróságon és az Európai Unió intézményeinél. Ugyanez következhet be az elszámolási törvény esetében is, az adósok részéről – mondta. Varga „bankmentő, nem pedig adósmentő törvénynek” nevezte a nyáron jóváhagyott devizahitel-törvényt, és úgy vélekedett, hogy „igazságtalanságból jog nem fogan”. Hangsúlyozta: a nyilvános egyeztetés nem lehetőség, hanem törvényben rögzített kötelesség, melynek megszegése alapot ad a készülő törvény megtámadásához.
 

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője azt mondta, hogy az embereket megkárosították, nem részben, hanem teljesen kártalanítani kell őket. „Anyagi és nem anyagi jóvátételt követelünk a megkárosított embereknek, és azok hozzátartozóinak, akiket a hitelezők által előidézett állapotok halálba kergettek” – fűzte hozzá. Simó szerint a „devizahitel” azért hibás termék, mert sem tartalmilag, sem lényegileg nem felel meg a kölcsönzés törvényi feltételeinek. „Amíg az állam és a bíróság nem a betegség okát, hanem tüneteit kezeli, nem lesz gyógyulás. A társadalom ezt úgy éli meg, hogy az állam és a bankszféra kiegyezik a háta mögött, a Hitelkárosultak száját pedig morzsákkal próbálják betömni”.

Póka László, a Nem adom a házamat  mozgalom vezetője arra szólította fel a Hitelkárosultakat, hogy ne fizessék a részleteket, hanem tagadják meg a törlesztést, és ezzel kényszerítsék térdre a hitelezőket. „A tisztességes elszámolást ki lehet kényszeríteni a fizetés törlesztés megtagadásával” – mondta. Úgy vélte, hogy ha a hitelesek megfogadják a tanácsát, akkor karácsonyra megszűnhet a devizahitel-probléma, és a kormány is kénytelen lesz elismerni a hitelesek igazát. „A bankokkal egyeztetnek, a társadalommal nem. Ki kell állni a jogainkért. Addig se fizessen senki!” – mondta Póka, majd hozzáfűzte, hogy „keményebb hangnemre kell kapcsolni”.
 

A sajtóértekezleten egy Hitelkárosult felszólaló tudatta, hogy az Axa bank annak dacára kötött devizahitel-szerződéseket, hogy nem is volt devizahitel számlája.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy tanácskozásra hívják össze a Szociális Kerekasztalt a Hitelkárosultak érdekében.
 
A kiadott közlemény teljes terjedelemben:
 
 
Az elszámolási törvény tervezetét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani!
 
A Hitelkárosultak érdekében tevékenykedő civil szervezetek és szakemberek szükségesnek tartják felhívni a kormány, a törvényhozás és a közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány által kidolgozás alatt álló devizahiteles elszámolási törvénytervezetet nem egyeztették a hitelezők által megkárosított emberekkel, sem pedig érdekvédelmi szervezeteikkel. Emiatt máris kétségbe vonható a törvény-tervezet alkotmányossága, valamint magának az elszámolásnak a korrektsége.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. és CXXXI. törvény kötelezővé teszi, hogy a törvényt előkészítő szakminisztériumnak minden új tervezetet és hatásvizsgálatát közzé kell tennie a honlapján abból a célból, hogy személyek és különösen az érdekvédelmi szervezetek kifejthessék álláspontjukat, melyet a kormány válaszával együtt a parlament elé kell tárni.
 
Az elmúlt években egyetlen társadalmi egyeztetés sem történt az új devizahitel-szabályok előkészítésekor, sem pedig az árfolyamrés és az egyoldalú kamatváltoztatás jogosságát megítélő törvényről. Várható, hogy a bankok arra fogják kihasználni ezt az állapotot, hogy megtámadják ezt a törvényt az Alkotmánybíróságon és az Unió intézményeinél. Ugyanez következhet be az elszámolási törvény esetében is, az adósok részéről.

Mi, civilek a törvényesség betartását követeljük a kormánytól, hogy a devizában számolt adósságok elszámolására vonatkozó szabályok a törvényes rend szerint fogalmazódjanak meg. A szabály tervezetét meg kell ismertetni a legteljesebb nyilvánossággal, hogy a társadalom véleményt alkothasson róla,  és a véleményeket az előkészítők kiértékeljék. A miniszter köteles a beérkezett véleményekről összefoglalót készíteni és a véleményezők listájával együtt közzétenni, s az Országgyűlésnek benyújtani az általános társadalmi egyeztetés keretében.

Hangsúlyozzuk: a nyilvános egyeztetés nem lehetőség, hanem törvényben rögzített kötelesség, melynek megszegése alapot ad a készülő törvény megtámadásához.

Ezért társadalmi egyeztetést követelünk, az elszámolási törvény tervezetének és hatásvizsgálatának nyilvánossá tételével. Követeljük továbbá a jogalkotásról szóló törvény betűje szerint az általunk, valamint mások által kifejtett vélemény, javaslat megfontolását és országgyűlés elé terjesztését.
 
Budapest, 2014. szeptember 5.

Csillag Ösvény Jósda