Valamennyi Család- és Gyermekjóléti Központ részére

Tárgy: tájékoztatás a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében 2017. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosításokról

Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!

Tisztelt Intézményvezető Asszony/Úr!

Tájékoztatom Önöket, hogy az országgyűlés elfogadta a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXL törvény (a továbbiakban Gyvt.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. 

évi CXXIII. törvény összehangolt módosítását. mellyel a gyermekek Alaptörvényben garantált védelemhez való jogát kívánja érvényesíteni, megerősítve a gyámhatóság feladatát, felelősségét, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését.

A gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvények együttes módosításával még egyértelműbbé válik a szülő felelőssége 

és együttműködési kötelezettsége a gyermekek gondozásával kapcsolatos kérdésekben, továbbá a család- és 

gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók, az egészségügyi alapellátást biztosítók és a gyámhatóságok, egészségügyi hatóságok beavatkozási lehetősége növekszik a gyermek védelme érdekében.

A 2017. január 1-jén hatályba lépő módosítás számos, a gyermekek védelmét és biztonságát fokozó intézkedést tartalmaz:

• az együtt nevelkedő gyermekek ügyének együttes kezelését a gyámhatósági eljárásban, amely különösen fontos a gyermek veszélyeztetettségének feltárásához, az érdekében álló gyámhatósági döntés megalapozásához, a tényállás teljeskörű tisztázásához;
• a gyermek külön nevelkedő kiskorú testvérének gyámhatósági ügyéről is pontos ismeretekkel kell rendelkezni a körültekintő döntés meghozatala érdekében (a Gyöngyösön és a Recsken elhunyt gyermek ügyében tapasztalható volt, hogy a gyámhatóság nem vette figyelembe a nagyobb testvérrel szemben tanúsított elhanyagoló/bántalmazó szülői magatartást);
• a gyámhatóság felhatalmazását a nem mellőzhető meghallgatás, tárgyalás megtartása érdekében az elővezetés ügyészi jóváhagyás nélkül történő foganatosítására, amely a gyermek, illetve a gondnokság alatt  álló személy érdekében történő gyors és határozott fellépést segíti, összhangban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 48. § (3) bekezdésével;
• a gyermek súlyos veszélyeztetettségének minősül, ha a szülő megtagadja az együttműködést a védőnővel, háziorvossal, házi gyermekorvossal, a gyermek gondozására vonatkozó kérdésekben a bölcsődével, köznevelési intézménnyel, ezekben az esetekben a gyámhatóság hatósági kényszer alkalmazásával is információt szerezhet a gyermek ellátásáról, valós helyzetéről;
• a kiskorúak esetében az ellátás visszautasításának tilalma kiterjed a háziorvossal/házi gyermekorvossal és védőnővel történő együttműködésre is, ugyanakkor nem minősül az ellátás visszautasításának, ha a gyermek szülője a háziorvos, illetve házi gyermekorvos választásának jogát gyakorolja;
• szélesedik a gyermekek szűrővizsgálaton való részvételi kötelezettsége, mert jelenleg csak az újszülöttek és a tanköteles korú gyermekek szűrése kötelező, azonban a gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében indokolt a gyakoribb szűrés, mely személyes megjelenést tesz kötelezővé, így a gyermek esetleges veszélyeztetettsége is nagyobb eséllyel kiszűrhető/észlelhető;
• a szűrővizsgálat törvényes képviselő részéről történő elmulasztása, illetve a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások elutasítása esetén a védőnőnek az egészségügyi hatóságnál eljárást kell kezdeményezni; az egészségügyi hatótág döntéséről pedig a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság is értesül;
• a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak munkavégzését módszertani útmutatók és protokollok segítik, a veszélyeztetett gyermek érdekében történő egységes fellépés érdekében.

A Gyvt. módosítása tehát a szülői együttműködés megtagadását tekinti a gyermeket súlyosan veszélyeztető oknak, amely nem nevelési kérdésekre (szülői értekezleten való részvételre, iskolai eredmény elérésére) terjed ki, hanem a gyermek gondozására (például: étkezésének, ruházatának biztosítására) vonatkozik. A szülői együttműködés elmaradása ebben az esetben sem a gyermek azonnali kiemelését teszi szükségessé, hanem a gyermek helyzetével történő foglalkozást. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtónak és a gyámhatóságnak meg kell bizonyosodnia nevelkedésének körülményeiről. Ezzel nem a családból való kiemelés kap újabb vagy tágabb  jogszabályi lehetőséget, hanem a gyermek érdekében együttműködésre szeretnénk ösztönözni a szülőket.  Akkor  kell  közbelépnie a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtónak és a gyámhatóságnak, ha a szülő nem hajlandó elfogadni a segítséget.

A módosítások folyamatban lévő ügyekben váló alkalmazhatósága elősegíti a tapasztalt hiányosságok mielőbbi megszüntetését.

Kérjük, hogy az illetékességi területükön valamennyi elsőfokú gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatokat is szíveskedjenek értesíteni a jogszabályváltozásról.

A feladatellátással kapcsolatos együttműködésüket köszönöm.

 

A helyi gyámhivatal által a védelembevételt fenntartó határozat:

 

 

A rá írt fellebbezés:
 

Tisztelt Budapest Főváros Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya!

 

Alulírott, Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakosok fenntartva korábbi érveinket, beadványainkat

F E L L E B B E Z Ü N K

a Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörében eljáró hivatalvezetőjének a BP-23/004/137-13/2018. számú, kiskorú Nxxx Eliza (sz.: Budapest, 2003.xx. xx. an.: Mxxxxxx Mónika) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx.szám alatti lakos erősen védett, biztosan immunszupresszív fertőzésekben lévő gyermek elleni védelembevételt fenntartó határozata ellen.

I N D O K O L Á S

Új tény, hogy a zaklató határozat meghozatalával egy családtagunk sem állatiasodott el, azaz mindannyian igényt tartunk az egyetemes (ez a szó azt jelenti, hogy bárhol, bárkire, bármikor érvényes) emberi jogainkra. A tisztességes eljárásról, a teljes tájékoztatásról, az élethez való jogról, a beleegyezésünk szükségességéről lemondani továbbra sem vagyunk hajlandóak.

A határozat nem rendelkezik arról, hogy akkor most melyik forgalomban lévő MMR oltóanyagot is kellene beadatnunk? Az igazoló tesztjeit 20 éve gyártója által nyúlvérrel hamisított M-M-RVAXPRO-t vagy a gyártója szerint serdülőkre nem vizsgált Priorix-ot?

Ratio 1.1 referenciaérték (küzelmúltban az egészségügyi dolgozók azon 80 %-át, akik ezt az 1.1-es szintet elérték, már nem oltották újra) mellett Ratio 2,36-ot mutató (kérésünkre 2018. június 18-án küldte meg a pontos adatot Eliza 2016005482 sorszámú vérminta és lelet EUROIMMUN IgG ELISA tesztjét validáló szakember) kanyaró ellenanyagszintre gondoskodás a kötelező védőoltás visszatartása és veszélyeztetés a a kötelező védőoltás beadása. Főleg egy immunszupresszív betegségben lévő gyermek esetében. Ezzel biztosítjuk a kiskorú egészséges testi fejlődését, ellenben a helyi gyámhivatallal, ami a védelembe vétellel csak zaklatja családunkat és veszélyezteti gyermekünket.

Az EMMI 2018-as módszertani levelének II. fejezete az oltásokkal kapcsolatos kontraindikációk között rögzíti, hogy élővírus-tartalmú vakcina nem adható veleszületett immundefektus gyanúja vagy fennállása esetén vagy szerzett immunhiányos állapotokban. Tehát gyanú esetén. A Lyme-kór akár az Édesanyától öröklött, akár szerzett, egy immunszupresszív betegség. Az élővírusokat tartalmazó MMR oltás Elizának nem adható az orvostudomány jelen állása és az EMMI módszertana szerint sem. Czibere államtitkár 2016 szilveszteri utasításában is írja, hogy "a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak munkavégzését módszertani útmutatók és protokollok segítik", miért nem alkalmazzák éppen a védőoltásokról szóló módszertani levelet?

A határozatban rögzítik, hogy „nem tekinthetőek együttműködőknek, hiszen a megfelelő segítséget és figyelmeztetést megkapták Eliza elmaradt oltásával kapcsolatban, de továbbra sem járulnak hozzá, hogy gyermekük az egészségügyi ellátást (életkorhoz kötött védőoltást) igénybe vegye”. Eliza ismétlő MMR oltásának ügyében kérésünk ellenére sem kaptunk segítséget sem a védőnőtől, sem az oltóorvostól, sem a körzeti orvostól, sem a Népegészségügyi Osztályoktól, sem a Gyermekjóléti Központtól, sem a Gyámhivataltól. Nyilvántartásukban elakadhatott valahol, ezért kérjük, ha megtalálják a hivatkozott Lyme-fertőzött gyermekünkre vonatkoztatható segítséget, akkor azt feltétlenül közöljék velünk.

A határozatban közlik, hogy "A védőoltás elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent a gyermek egészségére, mint a védőoltás." és „Annak megítélése, hogy az adott oltóanyag milyen kockázatot hordoz magában, valamint milyen betegség esetén tilos védőoltás beadása, tudományos kérdés, melyre csak a tudomány adhat választ.”

Ügyfélként nem látjuk és nem tapasztaljuk a halálos kockázatú, hamisított vagy a gyártója által serdülőkre nem is vizsgált, második MMR oltás elmaradás-kockázatát. Ezúton élünk tisztességes eljáráshoz való jogunkkal és védett serdülő gyermekünk felesleges oltásának elmaradás-kockázatainak ismertetését és az ezeket tudományosan megalapozó ismeretekről szóló tájékoztatást kérünk a másodfokú határozatban, amennyiben az helybenhagyná az elsőfokú döntést. Ügyfélként, gyermekünk védelmében, ragaszkodunk tehát ahhoz, hogy serdülő krónikus Lyme-kórosok MMR második oltására vonatkozó tudományos ajánlások forrásait megjelölni szíveskedjenek.

Tisztelettel kérjük

• a határozat 1. oldalának utolsó bekezdésében leírt „veszélyeztetik gyermekük egészséges fejlődését és környezetük egészségét” mondatrész bővebb kifejtését, mert mi azt az igazoltan védett gyermek esetében csak hazugságként tudjuk értelmezni,
• az elsőfokú hatóság részére megküldött bioetika és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával vessék össze az ellentétes szellemiségű - a XXI. században, 71 évvel a Nürnbergi Orvosper után, már túlzás nélkül barbárnak tekinthető - határozatot és tájékoztassanak a megállapításaikról,
• az iratanyagba becsatolt WHO ajánlás (védettség esetén külföldi járványgócos területre való utazás előtt sem ajánlott MMR-rel újraoltani) elutasításának alapjait, indokait legyenek szívesek közölni, mert ezekről sem adtak eddig semmilyen információt,
• a határozat 6. oldalán vastagon szedett 82. § (5) alkalmazásának indoklását, vagyis, hogy e nyilvánvaló túloltást milyen elvek szerint vették a gyermekvédelmi gondoskodás fogalomkörébe,
• a határozat 7. oldalán szintén vastagon szedett (6) b) félreértelmezésének magyarázatát, mivel a gyermek körülményeinek megfelelő valamennyi ellátáshoz hozzájárultunk, azok egyikét sem akadályoztuk. A túloltás ezt a kritériumot - a gyermek körülményeinek való megfelelést - távolról sem közelíti.

A tudomány megadta a szigorúan tiltó választ, az a II. Budapesti Lyme konferencián kivetítésre is került. Ezt hiába adtuk elő, ellenérv nélkül lesöpörték.

Nincs vészhelyzet, rosszul alkalmazott jogszabály nem győzhet meg bennünket egészségügyi beavatkozás szükségességéről. Ahogy tűz esetén van szükség tűzoltásra, hiszen a tűzoltók sem lövik be az épületünk ablakait vízágyúval, csak azért mert van vizük, meg mert ők a tűzoltók. A tisztifőorvosok az oltóanyagokkal sajnos még ilyen életszerűtlen viszonyban vannak. Ez azonban nekünk nem felróható. Előttünk a korrupció gyanúja csak egyre erősödik a sok embertelen és tudománytalan határozattal. Még az is lehet, hogy kanyaróra fogékony felnőttként utasították el Eliza felszabadult és nyílt levélben nekik felajánlott oltóadagját (az érintett hivatalvezetőkkel együtt). A védett és beteg gyermekünk túloltására felszerelt apparátusokkal bezzeg megvadultan presszionálnak.
Az „együttműködés” és az „oltás fenntartások nélküli elfogadása” fogalmilag nem fedik egymást. E rendszerhibára az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is rávilágított a 8.K.27.136/2017/11. számú ítéletével:
„Fontos, hogy a bíróság vizsgálja, hogy ki és mi alapján állapítja meg egy szülőről, hogy nem működik együtt. Jelen eljárásban az rajzolódik ki, hogy egyetlen jelzés alapján a rendszer már megállapíthatónak tartja az együttműködés hiányát úgy, hogy valójában egyetlen jogszabály sem írja le pontosan, hogy mit jelent az együttműködés.”
Ugyanebben az ítéletben mondják ki azt is, hogy:
„Nem önmagában a védőoltás beadatásának elmulasztása az, amely megalapozhatja a veszélyeztetettség megállapítását, hanem a védőoltás beadatásának indokolatlan elmulasztása.”
A veszélyeztetettség mérlegelése során nem a hivatalok szubjektív véleménye, hanem a gyermeken elvégzett vizsgálatok és a forgalmazott botrányos termékek objektív tényei az irányadók.

Hogy szólíthatnak fel egy felelősségében minket terhelő, visszafordíthatatlan egészségügyi beavatkozás elvégzésére, ha magukat alkalmatlannak tartják az oltási rendszer minősítésére („Jelen eljárás nem alkalmas arra. hogy a Magyarországon érvényben lévő oltási rendszert bírálja, minősítse.”)? Ennek ellentmondva az oltást végig védőnek minősítik, a szülőket meg gyermekére nézve veszélyeztetőnek. Tisztelettel kérjük, hogy hivatalból jelezzék a döntéshozók felé, hogy a jövőben az önmagukat alkalmatlannak tartó gyámhivataloknak illetéktelenként ne kelljen eljárniuk tudományos kérdésekben, fölöslegesen ne zaklassanak családokat és túlkapásaikkal ne járassák le az egyébként sem közkedvelt gyámügy intézményrendszerét.

Eddig nem cáfolt bizonyítékok birtokában magunkat - Önökkel ellentétben - alkalmasnak tartjuk az oltási rendszer bírálatára, minősítésére. Az egyébként laikus számára is azonnal érthető egészségügyi, minőségi és fogyasztói kifogásaink fenntartásával a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint járunk el:

6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához (…) és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

Önökre nézve pedig kötelező a szakmaiság:

(5a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek (…) egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.

Mindenképpen a szülőé a felelősség. Az igenért és a nemért is. Mi jelen tényállásnál, az utasítgatott hivataloknál sokkal alaposabban, mérnöki kockázatelemzésünk után egyhangúlag és határozottan, felelősségünk teljes tudatában az oltás tiltása mellett foglalunk állást.

Tisztán látjuk azt is, hogy a védelembe vételi eljárás az emberi jogok nyílt kijátszása, utasítások eszeveszett követése. Meg akarnak szabadulni a jogait felelősen gyakorló szülőtől, hogy aztán az emberiség vívmányaihoz vezető - izzadtsággal, könnyel és vérrel kitaposott - úton visszafelé haladva az emberiség szemétdombjára süllyedjenek azzal, hogy a védettsége, kontraindikáló fertőzöttsége, orvosi ellenjavallata, szülői és saját akarata ellenére barbár módon egészségügyileg indokolatlan, visszafordíthatatlan egészségügyi beavatkozással veszélyeztetnek egy fejlődő szervezetet.

Ha Önök is az érzéketlen és kulturálatlan elsőfokon eljáró hivatal Dr. Mengelét igéző koncepciójával értenek egyet, kérjük hozzák meg nemzetünket és országunkat lejárató határozatukat, hogy azt is nyilvánosságra hozzuk. Bízunk gyermekeink generációjában, így reméljük, hogy felnőve marad elég egészségük ahhoz, hogy ha addig nem, akkor majd legkésőbb ők vonják felelősségre a most ellenük szervezetten és folytatólagosan szűrés nélküli túloltásokkal emberiségellenes bűnöket elkövetelő, tudományos evidenciákat, gyógyszergyári botrányokat felelőtlenül eltussoló hivatalnokokat.

                      Tisztelettel:

  Mxxxxxx Mónika és Nxxx Sándor, gondviselő szülők

Budapest, 2018. június 25. 

 

 

 

 

Nagy Sándor,

Sorok-s-ár, 2018. június 25.