2018. 07. 17., Kedd
Elek,Endre névnapja

Reflektorfényen kívül: gyámügyi túlkapásokkal veszélybe került gyerekek

Reflektorfényen kívül: gyámügyi túlkapásokkal veszélybe került gyerekek
2018-06-17

Az egészségügyi ellátó rendszer a visszafordíthatatlan és kockázatos (a hatodikosoknál a hazai szakmai ajánlásnak is ellentmondó, ötödjére(!) adandó, idegméreg összetevőkkel is bíró, Boostrix, illetve a gyártója által serdülőkre még csak nem is vizsgált Priorix) oltásokat vakon, de világelső szigorsággal követeli. A túlzó bábáskodáshoz csatlósként használja fel a családvédelem intézményesített rendszerét.

Környezeti hatásokra egyre érzékenyebb gyermekeink jövőbeli, emberhez méltó, egészséges állapotát igencsak bizonytalanná teszik a felszaporított, kilóra mért kampányoltások.  A magyar lakosság általános - egyébként sem jó - egészségügyi állapota még aggasztóbb irányba tolódik.

Mi - az informálás hiánya miatt későn, csak hatodikos kortól, de - ellenállunk. A hivatalos levelek áradata egyfajta családimmunizáció. Szabadidőmből (általában éjjeleket átvirrasztva) minden jött beadványra immunválaszként legalább egy beadvánnyal visszatámadok (family-titerszintünk pozitív). A következő levelük után megint egy kicsit fáradtabb, bágyadtabb leszek, de 1-2 nap alatt rendbe jövök, és élvezzük családunk fokozódott ellenállóképességét. Már csak a nyájimmunitáshoz szükséges nyájat hiányolom. Hol vannak azok a bizonyos, együttműködő, hatodikosok szülei? Hová lett a józan eszük? Meddig bégetnek még, hogy az oltást beee, beee?

Koncepció mentén bélyegzik családunkat, miközben azt várják el, hogy elefántlábakkal tapossuk a gyermekünket. Mindezt egy hátunk mögötti, vizsgálatok és szakmai hozzáértés nélküli, személyes adatainkkal visszaélő, ötvenes éveket idéző, iskolai védőnői jelentéssel indítva.

A gyámügyi hatóság tájékoztatott minket arról, hogy a védelembe vételi "eljárás nem alkalmas arra, hogy a Magyarországon érvényben lévő oltási rendszert bírálja, minősítse". Mégis a "védő"oltás beadására határozattal köteleznek. A paksi bővítésbe miért nem ütik bele az orrukat, miért nem hívják fel, kötelezik és szólítják fel az ottaniakat, hiszen úgy, ahogy az oltásokhoz, az atomfizikához sem értenek? A kompetencia teljes hiányával nem lehet határozatot hozni a gyermek haját szárító készülék energiaellátásának ügyében.

Kedves Olvasó! Betekinthet családunk hatósági zaklatásába, mert teljes egészében nyilvánosságra kerül a hatodikos lányunk ügyében hozott, elsőfokú, gyámügyi határozat és az arra írt fellebbezés. Külön érdekesség, (csak azért nem közigazgatási és médiatörténelmi pillanat, mert eddig is együttműködve közöltem az oltási rendszert kritizáló cikkeimet), hogy a fellebbezés mai elküldésével ez a publikáció is leadásra kerül az eljáró hatóságok részére.

 

Tényfeltárás: Nagy Sándor (Naleksz)

Ügyiratszám: BP-23/004/318-10/2018.

Ügyintéző: Xxxxx Xxxxxxx

Telefon: 896-4312

E-mail: gyamugy@23kh.bfkh.gov.hu

Tárgy: kk. N. Emma

                  védelembe vétele

HATÁROZAT

 

A Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatal hivatalvezetője gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörben eljárva (a továbbiakban: a gyámhivatal) kiskorú Nxxx Emma (sz.: Budapest, 2005.xx.xx. an.: Mxxxxxx Mónika)1xxx Budapest, xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakos gyermeket

védelembe veszi.

Tájékoztatja a szülőket, Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakosokat, hogy a védelembe vétel nem érinti a szülői felügyeleti jogokat.

A gyámhivatal a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyermek részére a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központ (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.) családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát

rendeli ki.

Felhívja a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család-és Gyermekjóléti Központot (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.) a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására, valamint a család- és gyermekjóléti szolgálattal együtt a védelembe vétel melletti szociális segítőmunka biztosítására.

Felhívja továbbá a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központot (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.), hogy a gondozási-nevelési tervet jelen határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül készítse el, és küldje meg a gyámhivatal részére. A gyermekjóléti központ a gyámhivatallal közvetlenül tart kapcsolatot. Szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a szociális segítőmunka eredményéről.

Kötelezi Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakosokat a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központtal (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.) való együttműködésre.

Kötelezi Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakos szülőket, hogy

  • Nxxx Emma nevű gyermekük vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, ezen belül gondoskodjanak a gyermek kötelező védőoltásának beadásáról.

Figyelmezteti a szülőket, hogy amennyiben a gyermekjóléti központtal való együttműködés megtagadása miatt a gyermek veszélyeztetettsége nem szüntethető meg, a gyámhivatal egyéb gyermekvédelmi intézkedés megtétele céljából eljárást indít.

Figyelmezteti Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakos szülőket arra, hogy amennyiben továbbra sem gondoskodnak gyermekük kötelező védőoltásának beadásáról, azzal veszélyeztetik gyermekük egészséges fejlődését és környezetük egészségét. A védőoltás elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent a gyermek egészségére, mint a védőoltás.

Tájékoztatja az érintetteket, hogy a gyámhivatal - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhivatal haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha

  • a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy
  • a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermekveszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

A védelembe vétel felülvizsgálatának határideje: 2019. május

A döntés ellen az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályához címzett (1364 Bp., Pf. 234.), de a Budapest Főváros Kormányhivatal XXIII. Kerületi Hivatala Hatósági, Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (1238 Budapest, Grassalkovich út 135.) benyújtandó illetékmentes — indokolással ellátott - fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatosan igazolási kérelmet terjeszthet elő, aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon (15 nap), de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

I N D O K O L ÁS

A Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának Szociális és Gyermekjóléti Intézménye Család- és Gyermekjóléti Központja (1238 Budapest, Táncsics Mihály u. 45.) javaslatot küldött Nxxx Emma (sz.: Budapest, 2005.xx.xx-án an.: Mxxxxxx Mónika) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakos védelembe vételére 2018.április 03-án, a kiskorú korhoz kötött kötelező védőoltásának elmaradása miatt. A javaslat szerint a jelzést a Mikszáth Kálmán Általános Iskola küldte, a jelzés oka az volt, hogy Emma a kötelező MMR II és DiTe oltásokat nem kapta meg. A szülőkkel felvett személyes kapcsolat során az anya elmondta az esetmenedzsernek, hogy az MMR II és DiTe védőoltások szükségességével, kötelezésével sem értenek egyet, valamint azt is kifogásolják, hogy az oltások veszélyeiről nem tájékoztatják megfelelően a szülőket. A szülők elmondása szerint a betegségekkel (diphteria, tetanus, kanyaró, mumpsz, rubeola) szembeni szükséges ellenanyagok megtalálhatóak Emma szervezetében (a DiTe ellen már 4 védőoltást kapott, szerintük nem szükséges az ötödik), de vizsgálatot nem készítettek ennek bizonyítására, mert ez már Eliza nevű gyermeküknél is felesleges volt. Emma ráadásul Lyme kórban szenved, valamint légúti fertőzése is van (Clamydia Pneumoniae), a szülők szerint e betegségek nem összeegyeztethetők e védőoltásokkal. Az esetmenedzser 2017.11.23-án tájékoztatta a szülőket a kötelező védőoltások beadása elmaradásának lehetséges következményeiről, valamint felhívta a szülők figyelmét, hogy amennyiben az elmaradt oltások beadásáról nem intézkednek (vagy az oltások alóli mentességet hitelt érdemlően — a mentességi eljárásnak megfelelően — nem igazolják), úgy a Központ a gyermekvédelembe vételét fogja kezdeményezni a gyámhatóságnál. A szülők a tájékoztatást tudomásul vették. de — elmondásuk szerint — elhatározásukon nem kívánnak változtatni, ezért a Központ a kiskorú védelembe vételére tett javaslatot.

A Központ javaslatához csatolta a Mikszáth Kálmán Általános Iskola által készített pedagógiai véleményt, mely szerint: „A gyermek ruházata ép az évszaknak megfelelő. A gyermek nem alultáplált. Iskolai felszerelése rendezett, könyvei, füzetei, tornafelszerelése megvannak. A gyermek megfelelően kommunikál tanáraival, osztálytársaival, szókincse megfelel az elvárásoknak. Az osztály-közösségbe beilleszkedett, osztálytársai elfogadják. vannak barátai. Tanáraival tisztelettudó, figyelme órán néha elkalandozik. Érdemjegyei jók, nem áll elégtelenre semmilyen tantárgyból. A tanuló szerepelt az október 23-i ünnepségen. amiért igazgatói dicséretben részesült. A szülők együttműködők, a szülői értekezleten, fogadóórán megjelennek. Az apa az osztály szülő munkaközösségének vezetője. A gyermeknek van üzenő füzete, azon keresztül is történik kommunikáció a szülőkkel. Az anya rendszeresen megtekinti a nyilvános iskolai ünnepségeket. Az idei tanévben a gyermeknek sem igazolt sem igazolatlan hiányzása nincs."

Fentiek alapján a gyámhatóság 2018.04.03. napján védelembe vételi eljárást indított a gyermek ügyében, melyről értesítette a szülőket, ezzel egy időben idézte őket és Emmát a 2018.04.26-án tartandó védelembe vételi tárgyalásra. A gyámhatóság a tárgyalásra meghívta a gyermek háziorvosát, valamint a Központ munkatársát.

2018.04.25-én az apa e-mailen megküldte a gyámhatóság részére a Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Népegészségügyi Osztálynak szóló 3 darab levelet, nyilatkozatot, egy „Oltási Tilalom" figyelmeztető gondviselői nyilatkozatot, egy német nyelvű (Activ Naturmed Kft. nevét tartalmazó) beadványt, valamint a bioetika és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

Az első, 2017. december 31. napján kelt levélben a szülők arról írnak, hogy „Mi mérnökök vagyunk, kiképzésünkből adódóan is a gyermekeinket fogantatásaiktól kezdve tervszerűen kíméljük a legkisebb kockázattól. Ezek az oltások Emmának az orvosszakma által is feleslegesek, betartva az elővigyázatosság elvét sehol a világon — úgy általában, de ilyen körülmények mellett meg főleg — nem köteleznek az oltások sokadik beadására. Gyermekünk által gyakorolt abszolút és egyetemes emberi jogairól nem kívánunk senki kedvéért lemondani és ezzel a kockázatos in vivo beavatkozásokkal őt veszélybe sodorni. Azt a kutatásokkal igazolt álláspontunkat is fenntartjuk. hogy a jelenlegi járványmegelőzési rendszer a gyermekek generációit túloltásokkal mérgezi."        A második 2018. január 21. napján kelt levélben arról írnak, hogy „Tőlünk annyira várható el az Önök által 2018. január 12-i keltezéssel ajánlott orvosok bizalommal történő felkeresése, mint fekete bőrü emberektől egy szkinhed javaslatára a Ku-Klux-Klán-hoz való fordulás. Többször, több helyen, Önöknél is panaszoltuk, hogy a mellékelt, gyámügyi hatóságtól a másik lányunk ügyében tartott gyámügyi tárgyaláson számos tanú előtt kapott, az akkor legfrissebb Epinfoból kivett orvoslistán lévő orvosok közül egy sem méltatott válaszra a 2017. február 6. 15:43-kor történő tiszteletteljes megkeresésünkre."

A harmadik 2018. február 27. napján kelt levelében arról nyilatkozik, hogy „ 2018. január 31-én keltezett és 2018. február 12-én kézhez vett levelükben nyilatkozatra szólítanak fel. hogy gyermekünk ismétlő MMR és DTap oltásának pótlása megtörtént e. Nyilatkozatunk: Egyiket sem pótolhatjuk. ...Emma lányunk egészségi állapota, kimutatott Lyme-betegsége (Önöknek 2017. december 20-án megküldött melléklet) az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintjein kívül esik. E betegségre — törvénysértő módon. elsősorban az Önök által ajánlott Szent László Kórház Lyme ambulanciájának vezetője. Dr. Xxxxxxxnak mulasztása miatt — nincs általánosan elfogadott szakmai protokoll, így annak kezelése vagy egy esetleges kontraindikációba való foglalása (annak eldöntése, hogy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná) a hazai orvosoktól képzettség híján nem elvárható. ...2017. május 20-án. a II. Lyme Konferencián személyesen győződtünk meg egy külföldön élő magyar orvos előadásában elhangzó és kivetített anyagból. hogy az igazoltan Lyme-fertőzött gyermekünknek milyen szükségletei vannak. Az orvostudomány legfrissebb álláspontja szerint Emmának tilos bármilyen védőoltás.

Az „Oltási Tilalom" beadványban a szülők arról írnak, hogy „Nxxx Emma (2005.09.13.) a mellékelt német laboratórium 2017.július 6-án elvégzett vérvizsgálata alapján kezelésre szoruló Lyme-kóros. A tudomány jelenlegi állása szerint „Szigorúan tilos az ilyen betegeknek a védőoltás (2017. május 20. - II. Budapesti Lyme-konferencia)''. Így sem a dt, sem a MMR kampányoltáshoz nem járulunk hozzá. azokat határozottan megtiltjuk. 1997-ben az Európa Tanács által alapított Oviedói Egyezmény —melyet Magyarország 2002-ben aláírt — kimondja. hogy egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre. ha abba az érintett szabadon, megfelelő tájékoztatást követően beleegyezett (2002. évi VI. törvény 5. cikk). A minden egyedi esetben releváns, 2005-ös Bioetika és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy bármilyen preventív orvosi beavatkozásra csak akkor kerülhet sor. ha ahhoz az egyén előzetesen szabad akaratából. megfelelő tájékoztatást követően hozzájárulását adja. A Nyilatkozat továbbá azt is hangsúlyozza. hogy ezt a jogot semmilyen tudományos vagy társadalmi érdek nem írja felül.".

A gyámhatóság 2018. április 26-án védelembe vételi tárgyalást tartott a szülők, Emma, az esetmenedzser és a házi gyermekorvos jelenlétében.

Az ügyintéző tájékoztatta a megjelenteket, hogy a védelembe vételi eljárás célja a veszélyeztetettség fennállásának, - amely nem csak a védőoltás elmaradásából adódhat - illetve annak okai vizsgálatát követően az, hogy a család a veszélyeztetettség jellegéhez igazodó segítségben részesülhessen annak érdekében, hogy a veszélyeztetettség megszüntethető legyen. Tájékoztatta továbbá a szülőket arról, hogy jelen eljárás nem alkalmas arra, hogy a Magyarországon érvényben lévő oltási rendszert bírálja, minősítse. A tárgyaláson a szülők kérdésre, hogy kérték-e az oltás alóli mentességet az illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Osztályától a következő választ adták: „Azt nem kell kérni. ami jár. akkor miért is kellene kérni egy olyan elfogult társaságtól mint az ÁNTSZ a mentességet egy beteg gyermek esetében akire az orvostudomány állása hogy szigorúan tilos mindenféle védőoltás." Kérdésre elmondták, hogy a Chlamydia is ki van mutatva Emma esetében és mint szülő tudja bizonyítani, hogy Emma a legérzékenyebb a három gyermek közül. A gyermek házorvosa

megjegyezte, hogy ehhez képest ő évek óta nem látta a gyermeket. Kérdésre, hogy veszélyeztetve érzik-e gyermeküket a védőoltás elmaradása miatt a szülők a következőt válaszolták: 'A védőoltással éreznénk veszélyeztetve. - A szülők a „Hajlandóak-e beadatni Emmának az MMRII és DiTe védőoltásokat? - kérdésre azt válaszolták. hogy „Nem szándékozzuk veszélyeztetni ezzel.”- Az esetmenedzser nyilatkozata szerint más veszélyeztető körülményt nem tapasztalt A gyermek háziorvosa a kérdésre, mely szerint Emma egészségügyi ellátását tekintve volt e más, ami miatt védőoltás elmaradt, vagy szürövizsgálatokon nem jelentek meg, azt a választ adta, hogy nem volt Az apa arra a kérdésre, hogy az MMR II. védőoltás egészével, vagy egy részével nem ért egyet elmondta, hogy _Magával a termékkel sem értek egyet mert a Priorix nevű oltás tájékoztatójában az áll. hogy serdülőkre a biztonságosságot nem tesztelték."

Az apa arra a kérdésre, hogy miért nem tartják szükségesnek a DiTe védőoltás beadását elmondta. hogy „Azért mert Lyme beteg a gyerek és az orvostudomány szerint nem oltható e mellett a betegség mellett továbbá az infektológiai szakmai kollégium véleménye szerint négy oltást kell kapnia. Emma pedig most kapná az ötödiket.”

A gyermek háziorvosa arra a kérdésre. hogy van-e tudomása arról, hogy Emma Lyme kórral lenne fertőzött. és a Lyme kórnak milyen tünetei vannak. valamint lehetséges-e. hogy ezzel a betegséggel a gyermek rendszeresen iskolába járjon és ne legyen hiányzása, illetve valóban ellenjavallt-e Lyme kór esetén a DiTe védőoltás a háziorvos azt válszolta, hogy „Nincs tudomásom róla, hogy beteg lenne. A leggyakoribb tünet a bőrtünet lenne. Tünetmentesen akár járhat iskolába, de elképzelhetetlen hogy egy napot sem hiányozzon. nem tudok nyilatkozni arról. hogy ellenjavallt lenne a Lyme kór esetén a DiTe oltás."

Emma arra a kérdésre, hogy mit gondol a védőoltások szükségességéről. fontosságáról azt a választ adta. hogy „Nem fontos mindegyik. nem kell beoltani. nem tudom, hogy melyik a fontos.” - Elmondása szerint nagyjából ismeri azokat a betegségeket, amelyek ellen nem kapta meg a védőoltasokat. A háziorvos röviden elmondta, hogy mit kell tudni egy 12 éves gyermeknek ezekről a betegségekről, milyen szövődményei lehetnek. Ezt követően Emma véleménye arról. hogy a szülei annyira ellenállnak az oltás beadásának az volt, hogy „Hogy nem kell beoltani.”

A gyámhatóság tájékoztatta a gyermeket, hogy amíg kiskorú. addig az oltással kapcsolatos eljárásban a szülei tartoznak felelősséggel, amint 18 éves lesz, akkor már őt vonhatják felelősségre az elmaradt oltások miatt. (MMR II védőoltásra vonatkozó oltási kötelezettség a 20. életév betöltéséig, a DiTe védőoltásra vonatkozó oltási kötelezettség 16. életév betöltéséig áll fenn.) A szülők a tárgyalás végén nyilatkoztak, hogy hajlandóak együttműködni a Gyermekjóléti Központtal az alapellátás keretében. továbbá tájékoztatták a gyámhatóságot, hogy a Népegészségügyi Osztály határozata bírósági felülvizsgálat alatt van.

A gyámhatóság 2018.04.27-én megkeresés formájában felkérte a BFKH XX. kerületi Hivatal Népegészségügyi Osztályát (1204 Budapest, Igló u. 6.). hogy 5 napon belül tájékoztassa a gyámhatóságot arról. hogy Nxxx Emma elmaradt védőoltásával kapcsolatban van-e mentességi eljárás folyamatban. illetve a szülők kaptak-e tájékoztatást Emma esetében a mentességi eljárásról

A népegészségügyi Osztály 2018. május 15-én a következő tájékoztatást adta Emmára vonatkozóan: „Nxxx Emma védőoltás elmaradásinak ügyében nem indult mentességi eljárás, azt Szülő külön írásban nem kérte ahogyan nagyobbik lányuk esetében. A BFKH XX. Kerületi Hivatala 2017. december 27-én az ügy továbbvitele érdekében tájékoztatást kért Szülőtől..Jelezze. hogy Gyermekének MMRII, dTaP oltásait a Gyermek betegsége miatt nem kívánja beadatni. ezáltal mentességi eljárás lefolytatását kéri mindkét oltás alól (kifejezetten a Gyermek olthatóságát figyelembe véve orvosi véleményezés szükséges), vagy levelét tájékoztatásul küldte BFKH XX. Kerületi Hivatala részére.- Válaszukban a Szülők újabb tájékoztató. szakmai anyagokat küldtek, hogy miért ellenzik az oltást. de oltás mentességet nem kértek. Igy BFKH XX. Kerületi Hivatala határozatban rendelte el az oltást március 23-án. Szülők fellebbezést küldtek be BFKH XX. Kerületi Hivatalához, mellyel kapcsolatban a II. fok május 3-án kelt határozatában döntött. A II. fokú hatóság

az I. fok által hozott határozat 2 pontjában változtatást végzett. ez azonban az ügy érdemi részét nem érintette. Szülő 30 napon belül bírósági keresetlevelet nyújthat be ez ellen BFKH XX. Kerületi Hivatalához."

Az apa 2018. május 16-án e-mailen megküldte a gyámhatóság részére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett — Nxxx Emma ügyében az elsőfokú BP-20/NEO/00096-18/2018 ügyszámú határozatot helybenhagyó Budapest Főváros Kormányhivatala által hozott BP/FNEF-HK0/03078-2/2018. iktatószámú másodfokú határozat elleni keresetet.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§ (5) bekezdése értelmében (továbbiakban: Gyvt):

5. § n) veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot. amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

68. § (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. (3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése. a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen

a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,

b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,

d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről,

f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,

g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre,

h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást

(4) A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, illetve a (2) bekezdés szerinti fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyhez szükség szerint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket vagy személyeket kereshet meg.

(5) A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.

(6) A védelembe vétel nem érinti a szülő felügyeleti jogát.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló - többször módosított - 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Gyer.) szerint:

82. § (5) A gyámhivatal - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével - a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha a) a veszélyeztetettség megszüntetése a szülő együttműködésével nem biztosítható,

b) a gyermeknek nincs a szülői felügyeleti jog gyakorlására képes és jogosult szülője, és a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítása gyám kirendelésével sem biztosítható,

c) a gyermek saját családjában történő gondozása, a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt nem biztosított,

d) a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek szükségletei családi környezetben biztosíthatók, így különösen a szülő gondoskodik a gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetéséről, élelemmel. ruházattal és fejlesztő eszközökkel (játékkal) történő ellátásáról, képességeinek fejlesztéséről.

(6) A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére a) nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket, b) nem járul hozzá vagy egyébként akadályozza a gyermek körülményeinek megfelelő gyermekjóléti, illetve más szociális, egészségügyi vagy közoktatási ellátás (a továbbiakban: alapellátás) igénybevételét.

(7) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni

a) a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét,

b) a gyermek személyiségét.

c) a gyermek családi körülményeit,

d) az intézkedés várható hatásait,

e) a gyermeknek - a Gyvt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott - saját családi környezetében történő nevelkedéséhez fűződő jogát.

Gyer. 84. § (1) A gyámhivatal a Gyvt. 17. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglalt szervek. személyek jelzése. kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

(3) Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a gyámhivatal megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat tizenöt napon belül történő megtételére.

(4) A tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes gyámhivataltól a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.

85. § (1) A gyámhivatal a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(2) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője, illetve családbafogadó gyámja nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

(3) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

86. § (1) A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. (2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt, illetve gyámját - ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját - a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.

(3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl a) azt a családsegítőt, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette. ideértve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját is. és b) a megelőző pártfogó felügyelőként kijelölhető személyt, ha a pártfogó felügyelői szolgálat kockázatértékelése a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas fokát állapította meg.

(4) Az eljárás során a gyermeket és a szülőt. illetve családba fogadó gyámját nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel elött a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) alapján:

62. § [A tényállás tisztázása]

(1) Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok. a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.

(2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható. amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által. jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

(3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját. és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

(5) Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján. meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.

A gyámhivatalnak eljárása során mérlegelnie kell a veszélyeztetettség jellegét, okát, mértékét, a gyermek körülményeit. az intézkedés várható hatásait. A veszélyeztetettség mérlegelése során nem a szülők szubjektív véleménye, hanem az objektív tények az irányadók.

Védelembe vételre akkor kerülhet sor, ha a szülők a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével nem tudják megszüntetni, vagy nem akarják, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Az eljárás során a gyámhivatalnak azt kell megvizsgálnia, hogy a gyermek veszélyeztetettnek minősül-e, amennyiben igen, a veszélyeztetettség mértéke indokolttá teszi-e a védelembe vétel elrendelését.

A védelembe vételi eljárás célja a veszélyeztetettség fennállása, - amely nem csak a védőoltás elmaradásából adódhat - illetve annak okai vizsgálatát követően az, hogy a család a veszélyeztetettség jellegéhez igazodó segítségben részesülhessen annak érdekében, hogy a veszélyeztetettség megszüntethető legyen. Jelen eljárás nem alkalmas arra, hogy a Magyarországon érvényben lévő oltási rendszert bírálja, minösitse.

A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szerint:

5. § (8) Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe. óvodába, nevelőszülökhöz. gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik. kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell. Az oltási kötelezettség

a) a torokgyik. a szamárköhögés, a merevgörcs és a gyermekbénulás elleni elmaradt védőoltásokra a 16. életév,

c) a kanyaró, a rózsahimlő. a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védőoltásokra a 20. életév, betöltéséig áll fenn.

 14. § (1) A védőoltásra kötelezett személy köteles védőoltás, továbbá - ha a védőoltást megelőzően szürövizsgálat. vagy azt követően a védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges - szürő-, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából a megjelölt helyen és időben megjelenni. és magát az oltásnak. illetőleg vizsgálatnak alávetni. A védőoltásra kötelezett kiskorú megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.

A szülők fenti kötelezettségüknek nem tettek eleget, a kötelező MMR II és dTaP oltás alóli mentességet erre vonatkozó tájékoztatás után sem kérték.

A szülők határozottan elutasítják Emma esetében az MMR II. és dTaP védőoltások beadását. Az elutasítás indokaként a szülők azt említik, hogy a védőoltás biztonságosságát serülökön nem tesztelték, valamint véleményük szerint Emma Lyme-fertőzöttsége kizárja bármilyen védőoltás beadását. A szülők szerint az oltás megtagadására Emma egészségi állapota erre a magyarázat, mert az EÜ. tv alapelve szerint a beteg önrendelkezési joga kizárólag egészségügyi állapota igazolásával indokolható. Véleményük szerint nem veszélyeztetik gyermeküket az elmaradt oltásokkal.

A gyámhatóság Emma veszélyeztetettségét nem büntetőjogi szempontból vizsgálta, - hiszen ez a bíróság hatáskörébe tartozik - hanem az 1997. évi XXXI. törvényben megfogalmazottak alapján. Annak megítélése, hogy az adott oltóanyag milyen kockázatot hordoz magában, valamint milyen betegség esetén tilos védőoltás beadása, tudományos kérdés, melyre csak a tudomány adhat választ.

A gyámhivatal az eljárás során a beszerzett tájékoztatások, nyilatkozatok alapján a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatban az alábbiakat állapította meg: A szülők jogszabályban foglalt kötelezettségüknek nem tettek eleget, nem együttműködőek, hiszen nem járulnak hozzá az életkorhoz kötött kötelező MMR II. és dTaP védőoltások beadatásával gyermekük egészségügyi ellátásának igénybevételéhez. A szülők a gyermekük ezáltali veszélyeztetettségét nem ismerik fel. így azt megszüntetni sem tudják, akarják. A kötelező védőoltások beadásának elmulasztása veszélyeztetettséget jelent, mert a gyermek testi fejlődését gátolhatja vagy akadályozhatja. A veszély fennállását, mint szakkérdést a jogalkotó az egyes életkorhoz kötött védőoltások kötelezővé tétele előtt megvizsgálta és mérlegelte a társadalom átoltottságához fűződő össztársadalmi érdek, valamint az egyéb önrendelkezési joghoz fűződő egyéni érdek között feszülő ellentétet. A veszélyeztetettség megállapítható a kötelező védőoltások beadásának megakadályozása vagy elmulasztása esetén.

Tekintettel arra. hogy a szülők második gyermekük oltási ügyében sem tettek eleget oltási kötelezettségüknek csekély mértékben ugyan. de feltételezhető, hogy a szülők együttműködése segítséggel kialakítható. megvalósítható. ezzel a gyermek veszélyeztetettsége megszüntethető, ezért a gyámhivatal a gyermeket - a rendelkező részben foglaltak szerint - védelembe veszi.

A gyámhatóság döntésénél figyelembe vette a BFKH XX. Kerületi Hivatal Népegészségügyi Osztályának tájékoztatását, a szülők beadványait, a Gyermekjóléti Központ javaslatát és a tárgyalási jegyzőkönyvet.

Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a gyámhivatal.

A gyámhatóság hatáskörét és illetékességét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII 23.) Korm. rendelet alábbi rendelkezései biztosítja:

4. § A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében n) dönt a gyermek védelembe vételéről, a megelőző pártfogás elrendeléséről és ezek megszüntetéséről.

23. § (1) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatal - a Gyvt. 68. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét és dönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, a felülvizsgálatról, a megelőző pártfogással kapcsolatos kérdésekről, és az erről szóló határozatát haladéktalanul közli a 21. § szerinti gyámhivatallal.

A határozat továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. 80-82. §-ain, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 68. §-án, és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 84-89. § rendelkezésein alapul.

A jogorvoslati lehetőséget az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (Ákr.) 116. §-a, valamint a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) és (3) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2018. május 25. 

Xxxx Xxxx hivatalvezetői jogkörben eljáró

hivatalvezető-helyettes

nevében és megbízásából

dr. Xxxx Xxxx osztályvezető

Erről értesül; külön lapon felsorolva

 

 

Tisztelt Budapest Főváros Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya!

Alulírott, Nxxx Sándor (sz.: Kunhegyes, 197x.xx.xx. an.: Bxxxxx Eszter) és Mxxxxxx Mónika (sz.: Budapest. 197x.xx.xx. an.: Hxxxx Márta) 1xxx Budapest xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakosok fenntartva korábbi érveinket, beadványainkat

F E L L E B B E Z Ü N K

a Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskörében eljáró hivatalvezetőjének a BP-23/004/318-10/2018. számú, kiskorú Nxxx Emma (sz.: Budapest, 2005.xx.xx. an.: Mxxxxxx Mónika)1xxx Budapest, xxxxxxxx xxxx xx. szám alatti lakos nagy valószínűséggel védett, immunszupresszív fertőzésekben lévő gyermek elleni védelembevételi határozata ellen.

I N D O K O L Á S

Új tény, hogy a zaklató határozat meghozatalával egy családtagunk sem állatiasodott el, azaz mindannyian igényt tartunk az egyetemes (ez a szó azt jelenti, hogy bárhol, bárkire, bármikor érvényes) emberi jogainkra. A tisztességes eljárásról, a teljes tájékoztatásról, az élethez való jogról, a beleegyezésünk szükségességéről lemondani továbbra sem vagyunk hajlandóak.

A határozat 2. és 9. oldalának közepén közlik, hogy "A védőoltás elmaradása sokkal nagyobb kockázatot jelent a gyermek egészségére, mint a védőoltás." és „Annak megítélése, hogy az adott oltóanyag milyen kockázatot hordoz magában, valamint milyen betegség esetén tilos védőoltás beadása, tudományos kérdés, melyre csak a tudomány adhat választ.”

Ügyfélként nem látjuk és nem tapasztaljuk a gyártója által serdülőkre nem is vizsgált, második MMR és a tudományos kutatásokkal - http://hirarena.com/az-autizmus-kutatasanak-uzenete-oltasokkal-veszelyeztetett-gyermekek_1898 , https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0946672X17308763 - kimutatott neurotoxin adjuvánssal teli ötödik(!) dTaP oltások elmaradás-kockázatát.

Ezúton élünk abszolút jogunkkal;

  1. ragaszkodunk a tisztességes eljáráshoz, és az elmaradás kockázatainak ismertetését és az ezeket tudományosan megalapozó ismeretekről szóló tájékoztatást kérünk az erre épülő, elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú határozatban,
  2. ügyfélként, gyermekünk védelmében, ragaszkodunk ahhoz, hogy serdülő krónikus Lyme-kórosok MMR második és dTaP ötödik oltására vonatkozó tudományos ajánlások forrásait megjelölni szíveskedjenek,
  3. ügyfélként, gyermekünk védelmében, ragaszkodunk ahhoz, hogy serdülő Chlamydia pneumoniae fertőzöttek MMR második és dTaP ötödik oltására vonatkozó tudományos ajánlások forrásait megjelölni szíveskedjenek.

A nem is fertőző(!) tetanusz betegség elleni oltás logikátlan őrület, ami nem tudományos alapon, hanem a dogma és a hit alapján él tovább. Tudományosan alátámasztott tapasztalat, ha a sebet kitisztították és jól vérzett, nincsen szükség semmiféle oltásra, szükségtelen, csak károsítja a beoltottakat. Az oltással kapcsolatos egészen friss, tudományos gyűjtőmunkát is ajánljuk szíves figyelmükbe, mert meggyőződésünk, hogy az elsőfokú határozat (az emberi jogokra való érzéketlenség mellett) a tudomány visszaigazolásaira való igénytelenségben született: https://szmov.wordpress.com/2018/05/26/tetanusz-elleni-vedettseg-oltas-nelkul-mind-meghaltunk/

Nem érjük, miért kerülte el a Gyámügyi Hatóság figyelmét a hazai szakmai ajánlás (Infektológiai Szakmai Kollégium 4 oltásra tett „Az ilyen rend szerint oltottak gyakorlatilag 100%-ban védettnek tekinthetők, tetanusz antitoxin szintjük 0,01 NE/ml-t meghaladó”, 2007-es megállapítása), és az aktuális szakmai protokoll (EMMI módszertani levele a 2018. évi védőoltásokról). Utóbbi II. fejezete az oltásokkal kapcsolatos kontraindikációk között rögzíti, hogy élővírus-tartalmú vakcina nem adható veleszületett immundefektus gyanúja vagy fennállása esetén vagy szerzett immunhiányos állapotokban. Tiltakozunk a rosszindulatú hivatali szándék ellen, mivel kimutattuk a gyermekünk immunszupresszív fertőzéseit, amik nagy valószínűséggel veleszületettek, mivel a krónikus Lyme-beteg Édesanya mindhárom gyermeke fertőzöttségével ezt a gyanút erősíti!

Az „együttműködés” és az „oltások fenntartások nélküli elfogadása” fogalmilag nem fedik egymást. E rendszerhibára az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is rávilágított a 8.K.27.136/2017/11. számú ítéletével:

„Fontos, hogy a bíróság vizsgálja, hogy ki és mi alapján állapítja meg egy szülőről, hogy nem működik együtt. Jelen eljárásban az rajzolódik ki, hogy egyetlen jelzés alapján a rendszer már megállapíthatónak tartja az együttműködés hiányát úgy, hogy valójában egyetlen jogszabály sem írja le pontosan, hogy mit jelent az együttműködés.”

Ugyanebben az ítéletben mondják ki azt is, hogy:

„Nem önmagában a védőoltás beadatásának elmulasztása az, amely megalapozhatja a veszélyeztetettség megállapítását, hanem a védőoltás beadatásának indokolatlan elmulasztása.”

Alapos, jogi, egészségügyi mentesítést megalapozó indokaink vannak, és a Népegészségügyi Hatóságokra  nézve botrányos eljárásokat kezdeményeztünk, amik folyamatban vannak. Ezek eltussolását minden erőnkkel akadályozni fogjuk, nemcsak a mi utódaink, hanem az Önök kiskorú hozzátartozóinak érdekében is.

Hogy szólíthatnak fel együttműködésre egy felelősségében minket terhelő, visszafordíthatatlan egészségügyi beavatkozás elvégzésében, ha magukat alkalmatlannak tartják az oltási rendszer minősítésére (határozat 4. oldal alja)? Ennek ellentmondva az oltásokat végig védőnek minősítik, a szülőket meg gyermekére nézve veszélyeztetőnek.

Tisztelettel kérjük, hogy hivatalból jelezzék a döntéshozók felé, hogy a jövőben az önmagukat alkalmatlannak tartó gyámhivataloknak illetéktelenként ne kelljen eljárniuk tudományos kérdésekben, fölöslegesen ne zaklassanak családokat és túlkapásaikkal ne járassák le az egyébként sem közkedvelt gyámügy intézményrendszerét.

Eddig nem cáfolt bizonyítékok birtokában magunkat - Önökkel ellentétben - alkalmasak tartjuk az oltási rendszer bírálatára, minősítésére. Az egyébként laikus (például hatodikos gyermek) számára is azonnal érthető egészségügyi, minőségi és fogyasztói kifogásaink fenntartásával a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint járunk el:

6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához (…) és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

Önökre nézve pedig kötelező a szakmaiság:

(5a) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek (…) egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.

Mindenképpen a szülőé a felelősség. Az igenért és a nemért is.

Mi jelen tényállásnál, mérnöki kockázatelemzésünk után egyhangúlag és határozottan, felelősségünk teljes tudatában az oltások tiltása mellett foglalunk állást.

Tisztán látjuk azt is, hogy a védelembe vételi eljárás az emberi jogok nyílt kijátszása, a világon kirívóan alattomos fegyveres végrehajtás, emberiségellenes bűn elengedhetetlen kelléke.

Ha Önök is az e téren érzéketlen és kulturálatlan elsőfokon eljáró hivatal Dr. Mengelét igéző koncepciójával értenek egyet, kérjük hozzák meg nemzetünket és országunkat lejárató határozatukat, hogy egyrészt azt is nyilvánosságra hozzuk, másrészt pedig megnyissák lehetőségét annak, hogy Strasbourgban a második gyermekünk esetében is bocsánatkérési és jelentős anyagi ellentételezési igénnyel élhessünk a rendezett, egészségtudatos családunk módszeres, hivatali, szervezett és folytatólagosan elkövetett zaklatásaiért.

 

                      Tisztelettel: Mxxxxxx Mónika és Nxxx Sándor, szülők

Budapest, 2018. június 17. 

 

 

 

 

Nagy Sándor,

Sorok-s-ár, 2018. június 17.

 

Ajánlás:

Csillag Ösvény Jósda