2018. 10. 24., Szerda
Salamon névnapja

A felnőttekben lehet nincs, de bennünk van kérdés

A felnőttekben lehet nincs, de bennünk van kérdés
2018-10-06

Diák vagyok, és a diákokat érdekli a politika. Szoktam sétálni a barátaimmal és ott sok téma szóba kerül. Közöttük a politika is. Tegyük fel, hogy két barátommal sétálok, és beszélgetünk. Ott szóba kerül a politika is. Tehát e törvény alapján gyűlést tartunk. Pedig mi sétálunk, és nem gyűlünk. Nem gyűlés céljából vonulunk, hanem, hogy jól érezzük magunkat, és osztálytársaimmal jogomban áll sétálni és beszélgetni.

 

 


Írta: Andi Norbert (Fényes Eskü)

Tisztelt…!


A 2018. évi LV. törvénnyel kapcsolatban írok. Nevezetesen a 2. §-sal kapcsolatban. Mely így hangzik:

2. § [A gyűlés fogalma]
(1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
(2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

Értelmezésemben ez azt jelenti, hogy az utcán, ha két ember politikáról beszélget, az már gyűlésnek minősül és oszlatható.
Az utcán a polgárok nem a gyűlés, felvonulás szándékában beszélgetnek a politikáról általában.

Diák vagyok, és a diákokat érdekli a politika. Szoktam sétálni a barátaimmal és ott sok téma szóba kerül. Közöttük a politika is. Tegyük fel, hogy két barátommal sétálok, és beszélgetünk. Ott szóba kerül a politika is. Tehát e törvény alapján gyűlést tartunk. Pedig mi sétálunk, és nem gyűlünk. Nem gyűlés céljából vonulunk, hanem, hogy jól érezzük magunkat, és osztálytársaimmal jogomban áll sétálni és beszélgetni.

Tehát ezen rendelkezés véleményem szerint sérti a véleménynyilvánítás és a magánélet szabadságát. Erre ezek a jogszabályok vonatkoznak.
Alaptörvény VI és IX cikk: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
 
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 12. és 19. cikk: Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. és 19. cikk:  Senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig a becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő - keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is.
Római Egyezmény 8. és 10. cikk: Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.
EU alapjogi Charta 7. és 11. cikk: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül.

Gyerekjogi egyezmény 12-13 és 16. cikk:  Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.

A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, nyilvánuljon meg az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában.
A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

Ezek alapján jogértelmezést kérek a törvénnyel kapcsolatban.

1. Gyűlésnek számít, ha osztálytársaimmal az utcán sétálunk az alábbi esetekben?

a: Ha nem kerül szóba a politika.
b: Ha szóba kerül a politika.

2. Be kell jelenteni, ha osztálytársaimmal az utcán sétálunk az alábbi esetekben?

a: Ha nem kerül szóba a politika.
b: Ha szóba kerül a politika.

3. Fel lehet oszlatni, ha osztálytársaimmal az utcán sétálunk az alábbi esetekben?

a: Ha nem kerül szóba a politika.
b: Ha szóba kerül a politika.

Köszönettel és tisztelettel:

                       Andi Norbert -  16 éves tanuló

 

Andi Norbert (Fényes Eskü) cikkei:

 

Csillag Ösvény Jósda