2018. 09. 25., Kedd
Eufrozina,Kende névnapja

Taburobaj egy nagy nagy kártyavárban

Taburobaj egy nagy nagy kártyavárban
2018-09-10

Korábbi cikkünk 2018. augusztus 6-i hozzászólásában felvetett rendellenességet látványosan kerüli a fogyasztóvédelemért felelős hivatal. Homokba dugott fejük elképzelése szerint az oltásra kötelezett hatodikosok nem polgárként fogyasztják a legminimálisabb fogyasztói elvárásokat sem teljesítő „gyógyszert”, mert azt közigazgatási eljárásban kapják. Nem jár nekik fogyasztóvédelem, a gyerekek az ügyletben nem állampolgárok, hanem a feddhetetlen közigazgatási eljárás tárgyai. Az MMR vakcinával, mint gyártója által sem vizsgált termékkel, kapcsolatos további anomália, hogy a Népegészségügyi Osztályok vakon tömegével túloltatják a hatodikos, immunológiailag nem vizsgált, egészségügyi értelemben védett serdülőket is. Mennyiség számít és nem a minőség.

 

Publikáció: Nagy Sándor (Naleksz)

Friss fogyasztóvédelmi levélváltás, azaz egy hivatali végzés (vörössel) és az arra adott fellebbezés (kékkel):

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA

XXIII. KERÜLETI HIVATALA

Ügyiratszám: BP-23/002/1005-2/2018

Ügyfél: Kérelmező Nagy Sándor

Tárgy: kérelem visszautasítása

A Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban Hatóság) Nagy Sándor (a továbbiakban Kérelmező) GlaxoSmithKiine Kft (a továbbiakban Társaság) ellen benyújtott

kérelmét visszautasítja.

E végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala (1238 Budapest Grassalkovich út 135.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak Olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra Önhibáján kívül eső okból nem hivatkozott.

Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság visszautasítja.

A fellebbezés eljárási illetéke 3 000 Ft. Az illetéket az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelenítésével banki átutalással vagy külön igényelt készpénz-átutalási megbízás útján (csekk) kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00299592-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie.

INDOKOLÁS

1. Eljárási cselekmények (az ügytörténet rögzítése)

A Kérelmező 2018. 08. 06. napján a Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII Kerületi Hivatalához érkezett kérelmében a következőket adta elő:

A Priorix elnevezésű vakcina esetében a gyarló az általánosan fogyasztásra kötelezett, kiskorú, serdülő fogyasztókra nem vizsgálta a bőr alá juttatandó termékének biztonságosságát. A termék alkalmazási előírása szerint „a Priorix biztonságosságát és immunogenitását serdülőknél és felnőtteknél célzottan nem vizsgálták a klinikai vizsgálatokban”- https://ogyei.gov.hu/kiseroirat/ah/ah_0000020815_20180308130336.doc 8 oldal 3. bekezdés.

A termék hiába van jelen 20 éve a piacon, tény, hogy kísérőirata alapján annyira megbízhatatlan, hogy azóta is tesztüzemmódban van.

Fogyasztói szemmel a Priorix serdülő és felnőtt korcsoportok számára - a gyógyszerkísérletektől eltekintve - fogyaszthatatlan. Rendeltetésszerű használat is kizárt, mivel a rendeltetés (a kívánt és tartós immunogenitás) sincs megnyugtató módon bizonyítva.

Tisztelettel kérem, tegyenek meg mindent, hogy legalább a kötelezett iskolások ne juthassanak hozzá a termékhez, hogy biztosan ne tegyenek kárt bennük.

Az emberiség teljesítő képessége legjavával tartozik a gyermekeknek, ezért tisztelettel kérem, hogy szólítsák fel a védőnői szolgálatot és a házi gyermekorvosokat, hogy a terméket serdülőknek adni veszélyes, annak hatodikosoknak ismétlő MMR oltásként való alkalmazásával azonnal álljanak le, a szülőket pedig tájékoztassák a fennálló kockázatról.

Fogyasztói társadalomban a fogyasztói elvárásokat maradéktalanul teljesíteni kell, ezért eredményes munkájukhoz kitartást, következetességet és felelősséget egyaránt kívánok!

Amennyiben a kívánt cél elérésében akadályoztatva lennének, kérem közöljék, hogy személy szerint ki, milyen minőségben és milyen módon állt ellent a fogyasztói és emberi jogoknak. Vagy ha Önök is könnyelműen és felelőtlenül, nem oltáskötelezettként e botrányos ügyet tussolással kívánják megoldani, akkor azt is a nyilvánosság elé tárom, mert egyrészt tanulságos kordokumentum, másrészt a téma súlyosságára, illetve a szervezett oltáskötelezés jogtiprásaira való tekintettel biztosra veszem, hogy lesznek olyan fogyasztói csoportok a jövőben, amelyek a Nürnbergi Kódex jegyében átfogó, felelősségre vonó pereket kezdeményeznek, akár hazai, akár nemzetközi szinten.

Fentiek alapján a beadványos kérte, hogy a hatóság szólítsa fel a védőnői szolgálatot és a házi gyermekorvosokat, hogy a terméket serdülőknek adni veszélyes, annak hatodikosoknak ismétlő MMR oltásként való alkalmazásával azonnal álljanak le, a szülőket pedig tájékoztassa a fennálló kockázatról.

2. Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hozta meg döntését a hatóság:

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza:

56. § (1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések. a járványok megelőzése és leküzdése. valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében

a) az egészségügyi államigazgatási szerv

aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja,

57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása (2) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

a) életkorhoz kötötten,

b) megbetegedési veszély esetén. Illetőleg

c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

(6) Védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.

(7) Az oltóanyagok es egyéb immunbiológiai készítmények előállítására. forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(7) Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén - a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében - a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM rendelet

5. § (1) A magyar állampolgár) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten

f) kanyaró (morbilli),

g) rózsahimlő (rubeola),

h) mumpsz (parotitis epidemica),

ellen védőoltásban kell részesíteni.

f) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban esedékes.

(5) Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni.

(8) Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, óvodába. nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vélt oltások megtörténtet ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell.

Az oltási kötelezettség

c) a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védőoltásokra a 20. életév betöltéséig áll fenn.

(9) Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védőoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minősül a 6. § (7) bekezdése szerinti helyen oltást végző egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény

5. § (1) A forgalomba hozatali engedély az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott a gyógyszer embergyógyászat célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. Ha e törvény másként nem rendelkezik. gyógyszer - a magisztrális gyógyszer kivételével - csak akkor hozható forgalomba, ha forgalomba hozatalát a gyógyszerészek államigazgatási szerv vagy a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság engedélyezte.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet

1. § (1) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

(2) Az OGYÉI a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló alcímet képez.

2. § Az OGYÉI-t főigazgató vezeti.

3. § Az OGYÉI feladatkörében - a miniszter egészségüggyel és egészségbiztosítással összefüggő ágazati feladatai keretében - jogszabályban meghatározottak szerint

a) ellátja a gyógyszerészeti hatósági ás ellenőrzési tevékenységeket,

b) ellátja a gyógyszerellátással és a fokozottan ellenőrzött szerekkel, illetve kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos szakfelügyeletet, ennek keretében biztosítja, hogy a forgalomból kivont gyógyszerkészítmények ne kerüljenek további felhasználásra.

4. § (1) A Kormány gyógyszerészeti államigazgatási szervként az OGYÉI-t jelöli ki.

(2) Az OGYÉI szakértőként jár el abban a kérdésben, hogy egy vizsgálat klinikai vizsgálatnak, beavatkozással nem járó vizsgálatnak vagy egyéb orvostudományi kutatásnak minősül-e.

5. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OGYÉI-t jelöli ki.

e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 15. §-a szerinti feladatok ellátására.

6. § A Kormány a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009 évi CXXXIII törvény 3 § (1) bekezdése szerinti kijelölő hatósági feladatok ellátására az orvostechnikai eszközök megfelelőségértékelésére jogosult szervek tekintetében az OGYEI-t jelöli ki.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)

1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban MNB) által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek MNB által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban pénzügyi szolgáltatási tevékenység).

2. § E törvény alkalmazásában

a) fogyasztó: az Önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ. igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013 május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

b) vállalkozás: aki az 1. szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi.

c) gyártó:

ca) a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője. helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy

cb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,

d) forgalmazó: az a vállalkozás. amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza,

g) szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan - ellenszolgáltatás fejében végzett - tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában,

f) termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt - és a dolog módjára hasznosítható természeti erő.

j) adásvételi szerződés: a Polgári Törvénykönyv szerinti adásvételi szerződés, valamint minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt tárgyát képezik.

s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy.

t) belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel.

45/A. § (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével -

a) a forgalmazással. szolgáltatásnyújtással,

b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével,

c) a fogyasztói csoporttal,

d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint

e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 171A § (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási valamint a békéltető testületi eltárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)

46. § (1) A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy

b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.

3. A fentiek alapján az alábbi tényállás került megállapításra:

A kötelező védőoltások beadása, beadatása az egészségügyről szóló törvény és végrehajtási rendelete alapján az egészségügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

A Priorfix (kanyaró, mumsz és rubeola) vakcina, por és oldószeres injekció.

Nyilvántartási szám: OGYI-T-08303

Forgalomba hozatali engedély jogosultja: GlaxoSmithKline Kft.

Ellenjavallat esetén a bejelentést az OGYÉI-hez kell megtenni.

Kérelmező által csatolt iratanyagból megállapítható, hogy Kérelmező mar korábban a vakcinát kifogásoló bejelentéssel élt a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályához, melyet a Főosztály áttett az OÉGYI-hez.

OGYÉI a bejelentést megvizsgálta és a 2005. évi XCV tv. 5. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szükséges intézkedések megtétele mellett tájékoztatást adott Kérelmező részére 2018. június 5-én és 2018 július 17-én keltezett levelében.

A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe azon ügyletek tartoznak. amikor a fogyasztó ellenszolgáltatás fejében jut termékhez és/vagy szolgáltatáshoz. a polgári jog hatálya alá tartozó adásvételi szerződés alapján.

A kötelező védőoltást nem megrendelés és/vagy ellenszolgáltatás fejében adják az érintetteknek, és az ügylet nem tartozik a polgári jog szabályai alá.

Hatóság a kérelemben foglaltakat megvizsgálta, és fent írottak alapján megállapította, a Priorix vakcina, por és oldószeres injekció, kötelező védőoltása a beoltandók részére nem ellenszolgáltatás fejében, hanem hatósági döntés alapján történik, így Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság az ügy kivizsgálására nem rendelkezik hatáskörrel.

Tekintettel arra, hogy ügyben a Budapest Főváros Kormányhivatala XXIII. Kerületi Hivatala, hatáskörrel nem rendelkezik, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a Kérelmező kérelmét visszautasítja.

4. Záró rendelkezések:

Döntés a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá az Ákr. 80. § (1) bekezdésben és a 81. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint, az Fgytv 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016 (XII 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum R.) 1-2. §-aiban biztosított hatáskörben és a Statútum R 2/A. § szerinti illetékességi ok alapján eljárva került meghozatalra.

Az e végzés elleni jogorvoslati lehetőséget az Ákr. 112 §-a, 116 § (1) bekezdése és az Ákr. 116. § (3) bekezdés c) pontja, valamint a 118. § (1)-(3) bekezdései szabályozzák.

A végzés elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (4) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a, valamint az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004 (XII.20.) PM rendelet 4/A §-a rendelkezik.

Budapest, 2018 augusztus 17.

Bxxxxxxxxxx hivatalvezetői jogkörben eljáró hivatalvezető-helyettes

nevében és megbízásából

dr Mxxxxxxxxxx

osztályvezető

F E L L E B B E Z É S

Tisztelt Pest Megyei Kormányhivatal!

Az elsőfokú Hatóság felelősség elől menekülő, megalkuvó, BP-23/002/1005-2/2018 számú végzése elfogadhatatlan.

Indokolás:

Fogyasztói jogokon túl egyetemes (bárhol, bárkit, bármikor megillető) emberi jogokról van szó. Ezek halmozott tiprását pedig egyetemlegesen (bárhol, bárkire, bármikor vonatkozóan) el kell ítélni.

A végzésben figyelembe vett jogszabályok nem írnak elő rendeltetésében és mellékhatásaiban kiszámíthatatlan terméket. Sem a 1997. évi CLIV. törvény, sem a 18/1998.(VI.3.) NM rendelet, sem a 2005. évi XCV. törvény, sem a 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet, sem a 1997. évi CLV. törvény, sem a 2016. évi CL. törvény. Egy sem a Hatóság által hivatkozott jogszabályok közül.

A serdülők és felnőttek számára is forgalmazott termék továbbra is „A Priorix biztonságosságát és immunogenitását serdülőknél és felnőtteknél célzottan nem vizsgálták a klinikai vizsgálatokban.” tájékoztatással forgalmazott, azaz a megjelölt fogyasztói csoportok számára a legalapvetőbb - gyógyszertől fokozottan elvárható - minőségi követelményeknek sem felel meg.

Miközben a Hivatal említést tesz a forgalombahozatali engedélyről, szándékos félrevezetéssel kerüli, hogy a panaszolt termék nem kötelező használattal is forgalomban van. Az, hogy annak idején a kifogásolt árucikk átment az OGYÉI szűrőrendszerén semmit nem jelent; a másik forgalomban lévő, csaló gyártója által nyúlvérrel hamisított, halálos áldozatot is szedő MMR vakcina sem szúrt szemet 20 évig senkinek sem.

A serdülőkre és a felnőttekre sem vizsgált, ám forgalomban lévő Priorix a felnőttek számára biztosan nem ingyenes, de nekik ez a termék bármikor elérhető. Felelősségteljes ügyintézéssel könnyen utánajárhattak volna, mert az elsőfokú Hatóság irodájától 160 m-rel északra, a Páduai Szent Antal Patikában a Priorix ára 11 ezer forint. A termék fogyasztásának tehát igenis létezik polgári jogviszonya, ugyanis minap a 1997. évi CLV. törvény 2. § a) szerint feleségemmel együtt fogyasztónak minősültünk akkor, amikor a gyógyszertáros az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikációt, ajánlatot szóban nekünk címezte.

Egy védőoltási tanácsadótól, Dr. Kulcsár Andreától tudhatjuk, hogy hazánkban valószínűleg minden ötödik felnőtt fogékony a kanyaróra. Csak a mi legszűkebb családi körünkben a gyermekeinket öt felnőtt (2 szülő és 3 nagyszülő) veszi körül, azaz valószínűsíthető, hogy csak nálunk legalább egy megbízható adag elfogyasztására lenne szükség a járványparanoiás népegészségügyi elvárások kielégítéséhez. Igen ám, de a probléma jelen van, adott, és az az írott és íratlan követelmények ellenére megoldatlan.

Tudatos fogyasztói oldalról elfogadhatatlan az a tényszerű probléma, hogy a pénzért kapható, megtévesztő „gyógy”szer biztonságossága és hatásossága kérdéses, miközben valószínűleg visszafordíthatatlan a kiszámíthatatlan hatása.

Az OGYÉI-nek tett panaszunk után hónapokkal sem történt semmi, így az OGYÉI főigazgató-helyettese által adott, 2018. június 5-i tájékoztatás, miszerint „Az Önök bejelentése miatt is fontosnak tartjuk, hogy ez az információ mielőbb bekerüljön az alkalmazási előírásba is, ezért panaszukról tájékoztatjuk a forgalomba hozatali engedély jogosultját.” inkább a gyártó irathamisításra való buzdítása, mint érdemi intézkedés a fogyasztói jogok biztosításáért. Az OGYÉI-s ötlet, azaz a hazai fogyasztók hazugsággal történő megvezetése, nyilván azért sem vállalható a gyártó részéről, mert úgy az idegennyelvű tájékoztatók szövege is módosulna, azaz felelős társadalmakban biztosan lebuknának.

A végzésben citált 2016. évi CL. törvény 46. § (1) a) és b) bekezdései tehát nem adnak alapot a kérelem elutasítására.

Tisztelettel és ismételten kérem biztosítani a fogyasztóvédelemről szóló, a 1997. évi CLV. törvény alapelve szerinti fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz fűződő érdekek - védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését.

Az állatvilágban a legvadabb fajok között sem figyelhető meg olyan rosszindulatú magatartás, amellyel az egyed vagy egyedek szűk köre saját fajtársainak tömegét, köztük a saját rokonait, utódait veszélyezteti. Kérem, hogy ezt az elmebajhoz közelítő állapotot az ügy tisztességes rendezésével szíveskedjenek nem gyáván, mindenki számára megnyugtatóan rendezni.

A ma átutalt fellebbezési díj (3 ezer Ft) visszatérítésére igényt tartok.

Alaposságot és emberséget remélve, tisztelettel:

Nagy Sándor

Budapest, 2018. szeptember 10.

 

Az ügy további fejleményeiről tudósítunk.

Nagy Sándor

Sorok-s-ár, 2018. szeptember 10.

 

Ajánlás:

Csillag Ösvény Jósda