A nárcisztikus személyiségzavar nem átmeneti állapot, hanem gyermekkorban szerzett traumák talaján kialakult terhelt személyiség. Lényegében gyógyíthatatlan, ugyanakkor szívós terápia esetén javulás is elérhető.

A nárcisztikus személyekről kiemelik, hogy a terapeuták számára is megterhelők, nem könnyű velük nyitottságot és együttműködést elérni, de legfőképpen a családtagjaik számára szörnyűek. Hangsúlyozott, hogy meg kell őket érteni, de áldozatukul válni soha nem szabad. Aki leendő vagy korai partnerében felismeri a nárcisztikus személyiségzavart, életére a legegészségesebb, ha akkor szabadul meg tőle, amikor még nem késő.

A realitáshoz nem illeszkedő önbizalommal rendelkezik. A nárcisztikus önhittebb, a tanácsokat nem fogadja meg, azokat elereszti a füle mellett illetve szüntelen felülbírálja. A tapasztalat hiánya és az önhitt makacsságból és mások logikátlan leértékeléséből származó hibás tettek és azok negatív következményei nem zavarják, az érvek nem győzik meg, de továbbra is a saját feje után megy. Az emiatti bukásaiért társát, másokat és a külső körülményeket okolják. A nárcisztikus nem felelős, mindig mások és a külső körülmények az okai mindennek, mert ha nem így van, akkor az egója sérül, és nem érezheti magát elég okosnak, ügyesnek, tehetségesnek, egyedinek, különlegesnek stb.

Környezetétől állandó elismerést, csodálatot vár. Az egészséges embernek nincs szüksége erre, nincs kiéhezve rá vagy kifejezetten megterhelné. A nárcisztikus viszont - miközben magabiztosságot és felsőbbrendűséget akar mutatni, aközben - belső önbizalomhiánnyal, bizonytalansággal küzd, aminek eredője legtöbbször a gyermekkorban szerzett traumákra vezethető vissza; miszerint gyermekkorában az egészséges szeretetet, dicséretet, elismerést nem kapta meg, ezért egész életére önértékelési válságba merült. Fensőbbségességre van szüksége, amit szintén primitív módon, mások leértékelésével, becsmérlésével, hamisan vádolásával akar elérni.

Csodálatot akar, vagyont, hatalmat, mások feletti kontrollt a saját vágyai és énje kiterjesztésére. A vágyai beteljesítését környezetétől gátlástalanul, antiszociális módon követeli. Ha nem kapja meg, amit akar, fennhangon követelőzik, agresszívvé válik, botrányokat csap.

Kritikátlan. Önkritikája, önmagát illetően a belátó képessége gyenge. Mások azért vannak, hogy őt kiszolgálják. Aki nem teszi ezt folyamatosan, azt nem tudja önmaga kiterjesztéseként értékelni, ezért az olyat leértékeli. Arrogáns, erőszakos, vádaskodó, hamisan vádló.

Mivel egyedinek, különlegesnek, nagyszerűnek, csodálatosnak tartja illetve ilyeneknek akarja magát látni, elvárja a kivételes bánásmódot, szerinte megérdemli a teljesíthetetlen odafigyelést és precíz figyelmet, a korlátlan lelki és anyagi adakozást (elkobzást, kizsákmányolást). A primitív lelki feldolgozásokból ered az is, hogy ha ezeket nem kapja meg, agresszióval, dühvel, hisztériás dühkitörésekkel reagál. Ugyanakkor sok nárcisztikus "csupán" lelki terrorral teszi tönkre környezete életét, tehát a fizikai agresszió nem feltétlen. Itt is sokat számít a családi minta: látta-e egyik vagy mindkettő szülője fizikai agresszióját. Ha a szülők verték őt és egymással is verekedtek, akkor a felnőtt korba lépett nárcisztikus perszonopátiás, a saját családján belül majdnem biztosan verő/verekedő lesz.

A nárcisztikus állandó önbecsülési válsággal küzd, amit az egyik legprimitívebb énvédő mechanizmusként mások leértékelésével próbál kompenzálni.

Kihasznál és manipulál másokat, mégpedig lelkifurdalás nélkül. Hiszen másoknak az a dolguk, hogy őt dicsérjék és szolgálják. A lelkiismeret hiányát helyesnek tartja, a lelkifurdalást indokolatlannak nevezi, hiszen neki van igaza, illetve olyan ideológiát keres, ahol fel tudja magát menteni a lelkifurdalás és a lelkiismeret követelményei alól.

A kapott dolgokat tartósan nem értékeli, mert folyamatosan kapnia és kapnia kell, a végtelenségig. A környezetét elnyomja és kizsákmányolja. Empátiája gyenge, egoizmusa túlfűtött. A multifunkcionális, halmazati kizsákmányolás nagyon fontos eleme a nárcisztikus személyiségzavarnak. A polifunkcionális kizsákmányolás a másikkal szembeni tiszteletlenséggel, elégedetlenséggel, a másik fél mindenféle módon való alárendelésével, leértékelésével és szolgasorba taszításával jár. A nárcisztikus hálátlan, követelőző, a szolgálatért maximum csak rövid ideig járó elismerést ad. A másik sosem lehet elég jó; a nárcisztikus személy faló és habzsoló étvágykorlátlansága kielégítése lehetetlen. A szolgák igényei, vágyai, érdeklődése éppen úgy irreleváns és lebecsülendő egy nárcisztikus számára, mint ahogy jogos és minimum elvárt a saját uradalmi és királynői szerepképzelgéseinek végtelen idejű kielégítése, akit az elnyomott fél a tenyerén kell hordozzon, de ez sem vezet eredményre. A kudarc és a tombolás feltétlen és biztos.

A nárcisztikus gyakran nem csak érzelmi, hanem anyagi szempontból is csődöt okoz.

Életcéljaiban labilis, elveit és terveit könnyen váltogatja. A szakirodalom visszatérően elvtelenségre is hivatkozik, miszerint pillanatnyi "elvei" nem valódi elvek, hanem a belső késztetések ideologizálása, megmagyarázása. Valójában az érzelmi és ösztönös hullámzásait követi, ezért nem meglepő, ha akár pár havonta 180 fokos irányváltásokat tanúsít. Ilyenkor megköveteli környezetétől, hogy ehhez alkalmazkodjanak, mert az a helyes, ami neki éppen kell, és hitványság ezt nem kiszolgálni. Semmibe vesz másokat, semmibe veszi a stabil elveket és erkölcsöket.

Ahogyan a stabil családot is leértékeli, hiszen gyermekkorában egyik vagy mindkét szülő megfosztotta ettől illetve a meghitt szeretettől. A szülőktől kapott elégtelen szeretetet és értékelést a nárcisztikus a hozzá legközelebb élőktől követeli. De mivel kiskorában ezek kielégítetlenek maradtak, ezért a családtagjaik sem képesek ezt a féktelenséget kielégíteni. Az állandó belső deficit állandó elégedetlenséghez vezet, sokaknál pedig agresszivitást, hisztériás kitöréseket okoz. A nárcisztikusnak a saját családja állandó ellensége marad: örökre hadat visel mindazért az elismerésért és szeretetért, amit gyerekkorában nem kapott meg. A szülei mellett illetve sokszor helyett a saját élettársát, házastársát és gyerekeit bélyegzi bűnösnek, hibásnak, elégtelennek, értéktelennek.

Tehát azt adja tovább, amit odahaza látott, amivel odahaza azonosult. Mivel gyerekkorában vele is ellenségesen bántak, ő is így bánik a családjával.

A nárcisztikus legfőképpen azokra mérgező, akikkel együtt él. A nárcisztikusok egy része a külvilág felé nagyszerűséget szimulál és jó társaságnak tűnik, miközben az építményből sokuknál hamar elkezd szivárogni a valóság. Ezek alkalmanként súlyos nárcisztikus botrányokban manifesztálódnak, míg más nárcisztikusok kifelé is széles körben összeférhetetlenek.

A folyamatos és gyógyíthatatlan kielégítetlenségért gyakori, hogy a szüleiket nem, hanem férjüket, feleségüket, utódaikat okolják.

Mindig elégedetlenek, és az állandó töltekezni akarás és súlyos egoizmus megakadályozza őket abban, hogy a családtagjaik szükségleteivel foglalkozzanak. Nem csak energiájuk, de érdeklődésük sincs a saját családtagjaik igényeire, hiszen a családtagjaik mások, nem pedig önmaga, tehát nem maga a nárcisztikus személy. Innen pedig egy lépés az, hogy tehát ha nem szolgálnak neki minden erőből, akkor értéktelenek is. Ahogyan őt kezelték gyerekként: hanyagolandó, állandóan bírált és kritizált, tetteiben rendre vagy mindig elégtelen.

Élettársuk/házastársuk számukra ellentét és ellenség, gyermekeik érzelmi elhanyagolása feltétlen. A szakirodalom úton-útfélen feltárja, hogy sok nárcisztikus formálisan ellátja a feladatait: a nárcisztikus szülő ad enni, inni, van a gyereknek ruhája, játékai, szakkörökbe vagy magántanárokhoz jár, illetve erővel kényszerített zenét tanulni vagy balettezni stb. Látszólag minden rendben van, miközben a meghitt szeretet - amire a nárcisztikus képtelen -, a hűség, a gyermek szülő iránt táplált igényei szörnyen el vannak hanyagolva.

A nárcisztikus tehát e téren is pótcselekvésekkel, valamint tárgyakkal próbálja kompenzálni azt a borzalmas űrt, amit szeretet híján nem képes biztosítani. Eközben a nárcisztikus állandóan a saját igényeire fókuszál: a családja helyett külső személyekkel lóg vagy züllik, illetve tölti el az időt. Ez lehet bármilyen hobbi - a vallástól a klubokig -, lehetnek utazgatások, éttermek, esti italozások, kocsma, hapsizás vagy prostituáltak, bármi, csak nem a család. Az állandó űrt azonban nem tudja betölteni semmi, viszont van emiatti bűnbak: a család.

Másoknál jobbnak hiszik magukat, önjellemzésük eltúlzott.

A belső értékek számukra nem fontosak, szemben a személyes karrierrel, pénzszerzéssel, zülléssel, iskolával, sikerorientáltsággal. A nárcisztikus a másikat abban méri - és mindig leértékelve és elégtelennek tartva -, mennyiben tud neki adakozni elismeréseket, pénzt, bármit, ami éppen kell neki, de válaszként megbecsülés ehhez nem fog társulni, mert őt sem becsülték gyermekként. Legfőképpen az élettársát, házastársát, gyerekeit fogja értéktelennek titulálni, mert azt tanulta otthon gyerekként, hogy értéktelen.

A nárcisztikus szülő a gyerekével is formális: szakemberek gyakran másodpercek alatt meglátják, hogy a gyerek el van zárva az egészséges érzelmi fejlődéshez szükséges háttértől, a gyermek nem kap szeretet, csak teljesíthetetlen célokat, avagy felszínes szeretetben részesül, miközben érzelmileg elhanyagolt. A nárcisztikusra általában is jellemzők a felszínes érzelmek és felszínes kapcsolatok. Olyan személy, aki önmagát sem szereti, és aki ezt igyekszik elrejteni nem csak mások, de önmaga elől is. A nárcisztikus apa vagy anya gyermekével való érzelmi hiányosságai gyakran már a gyermek születésekor láthatók, mert a nárcisztikus szülőben a kötődés bekacsolásának alapjai, a mintázat eleve kórosan fejlődött ki, vagyis az agyban nincs meg a konvencionális szoftveres vagy hardveres hálózat.

A nárcisztikusok az elismerést és a zsákmányokat megkövetelik, de szeretetre csak korlátozottan képesek. Nem lehetséges megfelelni nekik, a konfliktusok és a botrányok nem elkerülhetők. A nárcisztikus önmagát szereti avagy - önszeretet hiányában - próbálja kiszolgálni, mindenki más csak önmaga kiterjesztéseként vagy idegenként illetve ellenségként értelmezhető. Jellemzően semmibe veszi, hogy másoknak is vannak igényeik, miközben teljesen elvakítják a saját vágyai. Aki nem az ő vágyait szolgálja, az rossz, fölösleges, elvetendő. Az érdekelvű kapcsolatok, a számító és manipulatív viselkedés rögzült interiorizációk, az erkölcsös viszonyulás nem várható el.

Empátiára való képességük súlyosan fogyatékos. Hiszen a másik azért van, hogy őt szolgálja, nem pedig egy másik élőlény. Megértésre vágynak illetve megértést követelnek, de nem viszonozzák azt; a másik problémái nem is érdeklik őket.

A kísérletek azt bizonyították, hogy a nárcisztikus a konfliktusait illetően szélsőségesen egyoldalú, megbízhatatlan, radikálisan elfogult és egoista. A nárcisztikus önzősége tehát ugyancsak kísérletileg igazolt.

Telhetetlen, lelki és emellett sokszor anyagi értelemben gátlástalanul követelőző. Mások helyébe nehezen vagy egyáltalán nem képes magát beleképzelni, empátiája patologikusan hiányos.

Állandó telhetetlensége folytán szüntelen konfliktusforrás. A konfliktusokat saját egoizmusa oltárán értékeli, azaz mindig neki kell igaza legyen, a másik mindig kevesebb, alávalóbb, engedetlen, igazságtalan, rosszul bánik vele stb. A nárcisztikus mindenfélét kivetít a környezetére, amiben valójában ő az, aki alulteljesít.

Nagy a közmegegyezés, miszerint a nárcisztikust kiskorában leértékelték és semmi nem volt elég jó, amit csinált. Nem alakult ki az egészséges önképe. Önmagával szemben elégedetlen és tele van szégyenérzettel, amit másokra projektál, mert képtelen egészséges belső konfliktuskezelésre. Ennek alapja legtöbbször az, hogy a szülei vagy egyik szülője azt sugározta felé, hogy már megint bűnös, már megint ő a hibás, már megint rosszul csinálta, még soha nem csinálta jól, de ezt is elrontotta stb. Ezért önmagát egész életében ekképpen vádolja, és miközben nem mer ezzel szembenézni, a feszültség levezetése és szublimációja nem történik meg, hanem egész életében mások vádolásába menekül. Mindezeket ugyanazokkal a túlzásokkal, amikben ő részesült: még soha nem tetted meg nekem ezt, soha, egyetlen egyszer sem mondtad nekem, mióta együtt vagyunk stb. Gyakran felmerül, hogy a nárcisztikus hogy beszélhet ennyi őrültséget: mert tényleg skizofréniás, vagy mert mindent percek alatt elfelejt, vagy pedig azért, mert úgy hazudozik, mint a vízfolyás.

Mások szeretete és értékelése helyett önmaga patológiás túlértékelési vágya áll. A nárcisztikus állandó megerősítést akar hallani arról, hogy okos, szép, ezt is, meg azt is milyen ügyesen elvégezte, nahát, mennyire egyedi és különleges személy. Fontosak, sikeresek és különlegesek akarnak lenni. Míg férfiaknál egyfajta királyi szerep jár nekik, a szakirodalom nárcisztikus nők esetében visszatérően deklarálja, hogy sokszor verbálisan is kinyilatkoztatva arra vágynak, hogy "királynőként" szolgálják őket és a "tenyerükön hordozzák". A szakirodalom ismerteti, hogy ez az igény abból fakad, hogy gyermekkorukban ennek ellenkezőjében részesültek. Aki megkapta kiskorában a kellő és minőségi szeretet és odafigyelést, nem fog benne felmerülni hogy királyként vagy királynőként bánjanak vele, illetve a tenyerükön hordozzák.

Pszichiáterek megjegyzik, hogy a nárcisztikusok ritkán - főleg szakember felé - képesek önkritikára, de ez egyetlen nap alatt szertefoszlik az önzés énvédő mechanizmusának oltárán.

A nárcisztikus szűkebb körben kritikátlanul és gátlástalanul hazudik, ha pedig kívülállók előtt már bizonyítani kellene, akkor vagy meggyőzi magát, hogy ami a társadalom számára elfogadhatatlan, azzal kiállhat, mert ha hiszi, hogy elfogadják, akkor a mese valóssággá válik, azaz hisznek neki, vagy pedig tovább hazudozik. Mindezt lelkiismeretfurdalás nélkül teszi, sőt, gyűlölettel azok ellen, akiket hamisan megvádol.

A nárcizmus mögött meghúzódik a szégyen érzése, amit a személy nem képes normális módon kezelni és feldolgozni, és ez nárcisztikus személyiségzavarban eszkalált. A szégyen és szégyentelenség egymásnak feszülő kettőssége, a kifelé mutatott és befelé megélt ellentétek olyan kettősség, amit a nárcizmus szakértői rendre megneveznek.

A nárcisztikus képzelgésekbe menekül a szégyenérzettől, a valóságot radikálisan eltorzítja, saját bűneit és szégyenérzetét másokra vetíti. A nárcisztikusnál gyakori a hamisan vádaskodás. Érzelmi feldolgozó, redukáló és szublimáló képessége gyerekes, infantilis és primitív, érzelmi intelligenciája (EQ) alacsony. Az élethelyzetekben váratlanul harsányan megbotránkoztató, primitív vagy közönséges, váratlanul bármikor erősen túlzó és harsányan primitív reakciókat tanúsíthat.

A nárcisztikusnak önmaga nagyszerűségére van igénye. Mások csak tárgyak és eszközök. A mély lelki kapcsolatok kiépítése vagy fenntartása számukra mindig elhanyagolt és nem fontos. Ami fontos, az az egó vágyainak és akaratának állandó betöltése. Ugyanakkor feltöltődni a nárcisztikus képtelen; rövid időre elégedett lehet, amikor elismerésben, pénzben részesül vagy felszínes pótcselekedeteket gyakorol (ami lehet mértéktelen(ebb) alkoholizálás, drága vagy mértéktelen mennyiségű étkezés, drog, tárgyhalmozás (vásárlás), haverok vagy jövő-menő szexuális kapcsolatok), de amint ezekben éppen nem részesül, jellemzően rögtön leereszt és máris habzsolni vágyik a további ingereket.

De egója sosem fog jóllakni. Minden csak pótcselekvés egy olyan személyiségzavar talaján, ami nem nyerhet kielégülést.

Látható, hogy a nárcisztikus személyiségzavar sok olyan tünetet manifesztál, amik a pszichopatáknál vagy pl. a borderline személyiségzavarnál gyakoriak. De emellett láthatjuk az infantilizmusra utaló sajátosságokat is, az alkalmatlan érzelmi feldolgozásokat, a szublimációkra való képtelenséget, mint akiknek a kognitív képességei is retardáltak. Kisgyermekek fejlődésénél láthatjuk, ahogyan számukra az egó külön válik a többi entitástól. De a nárcisztikus mintha ezt az életkort nem lett volna képes meghaladni: nem akarják vagy nem képesek felfogni, hogy mások nem az ő énjük kiterjesztései, hanem önálló, független élőlények. Az önkritika rendkívül súlyos hiányát önmagában is megmagyarázni látszik, hogy a nárcisztikus számára önmaguk és mások között nincs tényleges elkülönülés, hanem a többiek arra vannak, hogy őket szolgálják.

A hazai szakemberek is rendszeresen hangoztatják, hogy nárcisztikusoknál gyakori, hogy pszichológus illetve pszichiáter előtt is azt állítják, milyen nagyszerű gyermekkoruk volt, hogy mindent megkaptak vagy teljesen átlagos gyermekkoruk volt, de a beszélgetések során előkerülnek azok a családi történetek, amik az ezzel ellentétes valóságot fedik fel: a rossz bánásmódot, a szülők részéről való állandó bántást, a szülők mindennel szembeni elégedetlenségét, a rideg családi környezetet, a szeretethiányt vagy a felszínes szeretetet. Azt is tapasztalati megállapításként közlik, hogy nárcisztikus személyiségzavar gyakran alakul ki, amikor csupán az egyik szülő volt nárcisztikus, viszont olyankor sem garantált, hogy nárcisztikus felnőtt válik egy gyerekből, ha mindkét szülője ilyen személyiségzavarral volt terhelt.

A nárcisztikus hamarabb áthágja és megszegi a társadalmi normákat és kontrollokat, mert az a fontos, amit ő akar. Az emberek eszközök, akik helyzetébe nem képesek magukat beleélni. A nárcisztikus önző, csökönyös, makacs, elvakult. Az én, én, én és én állandóan jelenlévő és kielégíthetetlen tényező.

A nárcisztikus állandó konfliktusforrás és egészségtelen családi környezetet teremt, amit állandóan fenntart. A világ neves nárcizmus szakértőinek kísérletei kimutatták, hogy az egészséges embereknél - amikor negatív visszajelzéseket kapnak - hiába kapcsolnak be az énvédő mechanizmusok, azoknak vannak korlátai, határai. A nárcisztikusoknál ilyen határok sokkal kevésbé léteznek; hanem negatív értékelésre erkölcstelen, gátlástalan és kritikátlan én-felértékeléssel reagálnak. A konfliktusok megoldására így eleve sokkal alkalmatlanabbak, mint az emberek zöme, ráadásul amikor terápiák során mégis elismerik a hibáikat, másnapra ez már szertefoszlik és minden marad a régiben.

Ebből adódik az is a már közhelyszámba menő állandó megállapítás, hogy a nárcisztikus - amikor érdekei úgy kívánják - ezerszer is esküdözhet és fogadkozhat, hogy mostantól megváltozik, de nem fog megváltozni. Nem képes megváltozni.

 

 

 

 

---

Ha segítségre vagy védelemre szorul, avagy ha Ön segítene nekünk bármiben, keresse médiáinkat vagy egyesületünket, a Magyar Érdekvédő és Jogvédő Egyesületet. Legkönnyebben a +36309196386-os telefonszámon tud minket elérni. Ha nem sikerül, később próbálkozzon újra. Ha akkor sem, utóbb, egy másik számról igyekszünk mindenkit visszahívni.

 

---

Az RTL Csoportot is tulajdonló, a magyarok cenzúrázásának jogát a Facebooktól megszerzett német Bertelsmann az alábbi köztörvényes bűnözőt is mániákusan próbálta rejtegetni, a körözött bűnöző megtalálását lehetetlenné tenni vagy súlyosan megnehezíteni, de nekünk és a magyar rendőrségnek köszönhetően megvan a tettes: Pascu Lucia Veronika és az is, akivel üzletelt. Rendőrségi körözési fotók Pascu Lucia Veronikáról (a középen lévő bilincset mi szerkesztettük oda):

 

 

 

---

A német hátterű RTL Csoport által a nemi orientációja miatt közismertté tett Osváth Zsolt (VV Zsolt) szellemi és testi fogyatékosok ellen az ő fogyatékosságaikra hivatkozva elkövetett és alapjogként követelt bullyingjai és gyalázkodásai hatására őt néző általános iskolás és további, 18 év alatti tizenévesek gyalázkodó, mocskolódó, bullyingoló gyermekkorú bűnözők hadát termelte ki, akik - miután Osváth (Bullying) Zsolt zöld utat adott mindannyiuknak mások szellemi és testi fogyatékosságai kigúnyolására, mocskolására, gyalázására - tömegesen árasztották el az Internetet a becsületsértés, a rágalmazás, a zaklatás büntető törvénykönyvi elkövetéseit halmazatokban kimerítve. Ezen belül az osváthi fiatalkorú és gyermekbűnözők az iskolai gyalázkodások miatt legutóbb öngyilkos lett és meghalt fiút és annak szüleit is minősíthetetlen és idézhetetlen stílusban mocskolták és gyalázták. Osváth olyan gyermekbűnözők hadát termelte ki, akiknek egy-egy, pl. felnőttek elleni szitokszavaira a korábbi generációban azonnali iskolai igazgatói megrovás, teljes kiközösítés és gyakran azonnali iskolai kirúgás járt. Mi, akikhez valószínűleg a legtöbb olyan szülő fordul, akiknek az állam elvette a gyerekeit, elmondhatjuk, hogy az osváthi szörnyneveltek tetteinél nagyon gyakran sokkal kevesebbért is kiemeli a magyar állam a gyerekeket és viszi állami intézetbe vagy helyezi el nevelőszülőknél. Médiáink és jogvédő szervezetünk kategorikusan elhatárolódik a gyermekkori bűnöző életmódra neveléstől. Ahogy eddig, eztán még határozottabban fel fogunk lépni a gyermekkori és fiatalkori bullyingok letörésére, és számos ilyen projektünk összesét alkalmazni fogjuk, amíg az osváthi bűnözésre kondicionáló alávalóan erkölcstelen bűnözői kondicionálások el nem tűnnek az Internetről. Akcióink részeként folyamatosan bővített felsorolásba kezdtünk olyan vállalkozások és multik ellen, akik az osváthi internetes bullying Google-YouTube-videókhoz reklámfelületként adják a nevüket. A felsorolásból lekerülnie csak és kizárólag annak a vállalkozásnak és multinak van módja, aki hozzánk fordulva kér bocsánatot azért, mert a gyermekbűnözésre neveléshez a nevét adta és annak financiális hátteret biztosított.

A gyermekbűnözők kineveléséhez és gyermekek által mások testi illetve szellemi fogyatékosságainak kigúnyolására és a bűnözés áldozatainak egész bolygón való lejáratásához a következő cégek adták nevüket és nyújtottak pénzügyi támogatást:
Raiffeisen Bank lakáshitel, Epic drama (tulajdonosa a Viasat World Ltd.), Jysk, steadyknee(.com), semrush(.com), Vimeo (az amerikai vállalat a világ egyik legfőbb betiltó oldala az erkölcs, a kereszténység és a korrupciós leleplezések ellenségeként).

 

 

---

Ha azt akarja, hogy a médiumaink és a jogsegélyszolgálat fennmaradjon, és kevesebb legyen körülöttünk a spórolásunk miatti halott (mint pl. Fejes-Forgács Mária halála, vagy a hajdúszoboszlói, a saját gyerekét kivégző, majd öngyilkos lett házaspár, akiket a Google-YouTube törvénytelen betiltásai miatti jogvédő munkánkra hivatkozva kellett elküldenünk, ezért az egész család az életével fizetett 2017. szeptemberében), 1-2 ezer forinttal is támogathatja a HÍRHÁTTÉR MULTIMÉDIA és a HírAréna Online munkáját. Továbbá míg az olyan fake news gyűlöletmédiák, mint az RTL Klub vagy a HVG hazugságokat és államilag megengedett tartalmakat tesznek közzé, addig mi soha, sehol nem látott ismeretekkel gazdagítjuk a lakosságot. Ezért (is) aki tenni akar a közjóért, anyagilag is segítheti munkánkat, hogy ne csak a HVG-hez hasonló klikkvadász hazugsággyárak és központilag engedélyezett szennylapok működhessenek, hanem azok is, akik páratlan információkkal és kordokumentumokkal szolgálhatnak.

Számlaszám (a főszerkesztő Molnár Ferenc Árpád nevére):
11773322-00818357
IBAN: HU63117733220081835700000000
SWIFT-kód: OTPVHUHB
Code BIC: OTPVHUHB