Oltásellenesnek bélyegzett anyukák és apukák kilátástalan küzdelemmel az orvostudományban, külföldi szakirodalomban (gyermeket a világon talán a legtöbbet oltó hazánkban évtizedek eltelte után sincsenek oltásokat és azok hatásait ellenőrző, nyomon követő kutatások publikálva!) jegyzett botrányokkal kénytelenek magyarázni a vállalhatatlanságot. Indok van is bőven, ám az egészségünkért felelős munkaköröket betöltő munkavállalók szinte mindegyike kedves és aranyos, azonban a munkahelyéért az anyját is elárulná, nemhogy egy idegen gyereket.

Ebben a sajátos, a családvédelmet, gyámügyet, bíróságokat, fogyasztóvédelmet is ellepő, középkori sötétségben senki nem lát tovább az orra hegyénél. De ki vagy kik kapcsolták le a villanyt, kik szítják a fenyegetettséget? Kik táplálják a munkahelyi paranoiát?

A múlt héten személyesen kérdeztem a helyi tisztifőorvost, hogy van-e bármilyen zaklatás, ellenőrzés, szakmai ellehetetlenítés a tisztifőorvosi szolgálat részéről, ha a gyermekorvos kontraindikál egy soron következő oltást. Határozott állítása és testbeszéde szerint, szó sincs ilyesmiről. Így nehéz elképzelni, már-már konteo, hogy félnek a védőnők, félnek az orvosok.

Számtalan oltáskritikus szülővel való beszélgetés és levelezés után azonban kijelenthető, szó sincs összeesküvés-elméletről, mert a gondviselő, gyermekükért aggódó szülők mindenhol falakba ütköznek, ez az általános családkezelés. A fehérköpenyesek farkasok a farkasok között.

 Tavaly egy gyermekjogi konferencián feleségemmel meghallgattuk egy panaszkodó gyermekorvos keserű szakmai hozzáállását, hogy ő ugyan nem fog többé ellenjavallatot kiállítani, mert ezt egyszer már legjobb szaktudása és lelkiismerete szerint megtette egy szemmel láthatólag is nagyon beteg gyereknél, azonban ezért meghurcolták és szakmailag megalázták a védőoltási tanácsadók, akik szent és őrült célja (csak gyerekek között) a lehető legnagyobb átoltottság, azaz a nyájimmunitás megvalósítása.

Ez utóbbi fogalom pontosabban falkaimmunitás, mert abban a népben, amely ilyen látványosan szembe megy az emberi jogokkal, semmilyen nyájasság nincs. A magyar nép a védőnek mantrázott oltásaik imádatával falkába verődött vadsereg lett. Beáldozzák az összes gyereküket, mit érdekli őket, hogy ma már nincs olyan iskolai osztály, ahol ne lenne cukorbeteg vagy autista sérült vagy hogy az allergia és a meddőség is járványos méreteket ölt. Ráadásul az oltott generációk vérmintái sem igazolják vissza azt, hogy értelme lett volna az évtizedekkel ezelőtti kampányoltásuknak.

Minden tisztelet tehát azoknak a hős szülőknek, akik igaz tekintettel vállalják a gyermekük szemébe való nézést és kitartóan tiltanak minden olyan oltást, amellyel szemben aggályokat éreznek.

A védőoltási tanácsadók inkább gyógyszerügynökök, mintsem felelősséget vállaló, körültekintő, a „Csak nem ártani!” fő etikai elvet betartó orvosok. Meggyőződéses szülőknek nincs szüksége tanácsadásra, így elég nevetséges, amikor az egyébként iskolai hiányzást fiktív betegséggel bármikor bárkinek rutinszerűen igazoló körzeti vagy oltóorvos speciális képesítés hiányára hivatkozva elutasít az oltásmentesítés kérésekor és ezekhez a doktorosított, folyamatos továbbképzésekkel (új piacra dobott termék - új agitprop) agymosott dílerekhez, saját gyerekeiknek, unokáiknak karácsonyra oltóanyagot ajándékként venni képes szörnyekhez irányít. Kedves Szülők! Ugye érzik, hogy a velük való kapcsolatteremtés már végképp nem kötelező, megkeresésük pedig nonszensz. Tökkelütötteknél nem kell tanácsért folyamodni. Legalább önmagunkból ne csináljunk hülyét az érettebben gondolkodó gyermekeink szemeláttára. Előttem például az összes hazai agyalágyult szakember lefagyott, amikor ímélen a látható teljes címlistával elküldtem nekik az ellenanyagokat busásan kimutató teszteket a túloltás kontraindikálásának célzatával. Még olyan is volt köztük, aki három nap múlva úgy engedett fel fagyos hallgatásából, hogy pimaszul spamlistára tett.

A mocskos rendszert teljességében átlátó szülőkként üzenjük a védőoltási tanácsadóknak, reméljük maradt még józan pillanatuk felfogni:

1. A pénznél vannak fontosabb dolgok.

2. Egyetemes (bárhol, bárkit, bármikor megillető) emberi jogok tiprása egyetemlegesen (bárhol, bárkire, bármikor vonatkozóan) büntetendő!

 

 

Nagy Sándor

Sorok-s-ár, 2018. 10. 20.

 

Előző:

TABUROBAJ EGY NAGY NAGY KÁRTYAVÁRBAN

 

 

Ajánlás:

ARCHIVUM SECRETUM