Művében a kongresszus sorszámát öt évenként 1975-ben, 1980-ban és 1985-ben átfestéssel frissítette, hogy aztán 1989 végén, az átrendeződés idejében - kellő élettapasztalattal a háta mögött - a XIV. sorszámra való módosítást már ne tartsa fontosnak. Bölcs döntés volt! 

 

Tegnap, a "Kötelező helyett választható" mozgalom hírlevelelének olvasásakor, megérintett egy francia kezdeményezés címe, azaz a „Felhívás az értelemhez”. 

Esterházy Péter szerint "bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá".

Megtapasztalva a hazai közegészségügy erőltetett kötelezési procedúráit és a közfelfogást oltásügyben (is); mi magyarok bizonyos szint alatt nem emelkedünk bizonyos szint fölé.
E jelenséget el is neveztem Magyar Magyar Rabelműségnek (MMR), a Google adatbázisába pedig József Attila mottójával - „Emberek, nem vadak - elmék vagyunk!” – ültettem el több évtizedre.

A franciák megint megelőztek bennünket. Az ő orvosaik nem süllyedtek bizonyos szint alá, ott nem volt kommunizmus, a társadalmat nem állatiasították el annyira, így egy-két hét után máris 7700(!) szakember írta alá az alábbi követelést:

1. Ne legyen kötelező az oltás a gyermek kétéves kora előtt, kivéve, ha egy felelős orvos szükségesnek ítéli és előírja.
2. A vakcináció időpontjának kitolása érdekében legyen figyelembe véve az anyatejben lévő antitestek általi védelem, hogy ez minél több gyermek hasznára lehessen (az anya szabad választása szerint), mint ahogy ez a WHO ajánlása is.
3. Engedélyeztetéshez - a gyógyszerekhez hasonlóan - a vakcinák is legyenek alávetve szigorú tesztelésnek.
4. A csecsemők hathetes korában felesleges hepatitisz B elleni védőoltási kötelezettség legyen eltörölve.
5. Fejlesszenek ki nem-toxikus adjuvánst a vakcinákban, mint amilyen az ártalmatlan kálcium-foszfát, hiszen határozott tudományos bizonyíték áll rendelkezésre az alumínium toxicitására vonatkozóan. 

A hazai oltásokat kritizálni nem hajlandó hívőkre és a tétovázó lángelmékre pedig a különleges - felsőfokú logikai érzékkel bíró, azt a bizonyos X. kongresszust 98 évesen már éppen meg nem élő - Bertrand Russell szókimondó definícióját illeszthetjük: 
“Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.” 

 

Nagy Sándor
Sorok-s-ár, 2018. február 7.

 

 

Ajánlás:

ARCHIVUM SECRETUM