Az Otthonvédelmi Tanács egyik vezetője Dr. Wáczek Frigyes, Fehér Nándor és más otthonvédők a jogtalanul és embertelen módon végrehajtott kilakoltatást követően az ingatlant egyszerűen visszafoglalták, és biztosították a jogos tulajdonosának szabad bejárását.

“Álláspontom szerint az otthonvédelmet az alábbi szabályra célszerű alapozni: Ptk. 190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. (2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A megengedett önhatalom másik esete az elveszett birtok visszaszerzése érdekében történő fellépés. A birtok elveszítésekor a hatósági jogvédelem elsődleges birtokvédelmi eszköz, ezért a törvény az önhatalmat csak akkor engedi meg, ha az egyéb birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Az önhatalom e feltétel meglétén túl is csak akkor megengedett, ha a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjed túl.

Kölcsönösen gyakorolt tilos önhatalom esetében a Ptk. 188. § (1) bekezdésében és az e bekezdésben foglalt szabályt kell egybevetni. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy kölcsönösen gyakorolt tilos önhatalom esetében a törvény csak a Ptk. 191-192. §-ában írt birtokvédelmi eljárást mellőzi, a jogvitát ilyenkor a Ptk. 193. § alapján kell elintézni és kötelezni kell a jogalap nélküli birtokost a dolog kiadására.

Kölcsönös tilos önhatalom mezsgyevitákkal összefüggésben szokott előfordulni, a vitás területet ugyanis a szomszédok többször is elfoglalják, illetve visszafoglalják.
Jogos önhatalom gyakorlása esetében per csak az önhatalom gyakorlása közben okozott kár megtérítése érdekében szokott indulni. Ezekben a perekben a birtokvédelem szabályai szerint kell eldönteni, hogy a birtoksértőnek okozott hátrány a birtokháborítás elhárítása érdekében okszerűen és a veszélyeztetett érdekkel arányosan történt-e."