Domján Tibor, Budapest
Tanulni tud, belázasodik, és meg is lehet ölni, vagyis olyan, mint egy élő szervezet, mégis a szennyvíz tisztítása a feladata annak az Élőgépnek elnevezett technológiának, amelyet a magyar központú Organica Zrt. fejlesztett ki több mint egy évtized alatt. A technológiával világelsőségre tör a magyar piacon már ismert cég, az Egyesült Államoktól Kínáig több országban kívánnak hódítani a pálmaház vagy botanikus kert kinézetű tisztítóval, amelynek különlegessége, hogy akár lakóházak közé is beépíthető.
A céget, Kenyeres István és Bodnár Attila alapította, a várt üzleti siker megvalósításához azonban, egy nemzetközi menedzsmentet hoztak létre, amelyben ők maguk is részt vesznek.
Az Élőgép egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyben a biológia, nanotechnológia, informatika és tulajdonképpen a mesterséges intelligencia össze van gyúrva egy olyan élő rendszerré, amelynek az a kifejezett feladata, hogy a vizet megtisztítsa és újra használható formába hozza – Kenyeres István, az Élőgép egyik atyja így mutatta be termékét. A módszer nem minden szennyvíz tisztítására alkalmas, mert az ipari nehézfémek, vegyületek nem bonthatók biológiai úton. Olyan vizeknél alkalmazható, amikre azt lehet mondani, hogy élő rendszer számára tápanyagforrásként értelmezhető – mondta.
Az Élőgép tulajdonképpen a hagyományos biológiai víztisztítás továbbfejlesztése egy tápláléklánc felépítésével. A szennyvízből először kiszűrik a szilárd szennyeződéseket, majd a klasszikus, eleveniszapos technológiához (amit gyakran használnak, például jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztítónál is) hasonlóan baktériumokkal végzik el a szerves anyagok bontását. Az eltérés abból adódik, hogy a lebontás után az elhalt baktériumokból nem rögtön biomasszát képeznek (mint az iszapos megoldásnál), hanem bekapcsolják őket egy táplálékláncba. Az egyik baktérium cukrokat bont le a vízben, majd ezekből egy másik élőlény táplálkozik, amelyet egy újabb fogyaszt el. Egy másik baktérium a foszfátokban gazdag mosószerek anyagait használja fel, majd őt fogyasztja el egy másik élőlény. A tápláléklánc tetején kisebb állatok és különböző növények állnak – ezekből áll össze aztán a látható “botanikus kert”.
Élő rendszerként élőlényekre jellemző tulajdonsággal bír a technológia, például tud tanulni, és fel lehet készíteni betegségek ellen is. Olyan, mint amikor gyerekek kapnak védőoltást. Kicsit durvábban nyakon öntjük a rendszert. Lehet, hogy kicsit belázasodik, bepirosodik, de nem pusztul el, és ha a következő jön, már tudni fogja, mire számítson – magyarázta Kenyeres István, de el is ismerte, hogy minden élő rendszert meg lehet ölni. Egy-egy nagyobb mérgezés vagy kémiai, fizikai behatás tönkreteheti a rendszert, ez ellen érzékelőkkel védekeznek, vagyis, ha látják, hogy veszély közeledik, akkor eltérítik, vagy késleltetik a rendszerbe kerülését.
Az Élőgép technológia a hazai piacon már ismertnek számít: tizenkilenc helyszínen létezik Magyarországon, de ezek többsége kisebb települések szennyvizét kezeli, nemrég azonban a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) is, az élőgépes megoldás mellett döntött az 1960-as évek óta működő Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep felújításánál. Az Élőgéptől 15-20 százalékos energia-megtakarítást és hatékonyabb vízkezelést várnak a befedett tisztítótól. Barabás Győző szerint jó döntés volt, hogy ezt választotta az FCSM: “A természetről koppintották a technológiát, nincs jobb megoldás.”
