2019. 08. 24., Szombat
Bertalan névnapja

Újságíróverések, utcai csonkítások, tömeggyilkosságok Ukrajnában - Riport Molnár F. Árpáddal

Újságíróverések, utcai csonkítások, tömeggyilkosságok Ukrajnában - Riport Molnár F. Árpáddal
2014-02-20
Hátborzongató pszichiátriai kórképet is közölt Molnár F. Árpád az ukrán népet lövető és a világsajtó tudósítóira fegyveres erőkkel támadt ukrán elnökről és orosz társáról, Vlagyimir Putyinról. Domján Tibor interjúja.

Riporter: Domján Tibor
Interjúalany: Molnár F. Árpád
 
 
Molnár F. Árpádot telefonon kérdeztem:

- Kérdezem Molnár F. Árpádot, a Hírháttér Multimédia alapító-főszerkesztőjét, az Alsóörsi Hírhatár és a HírAréna főszerkesztőjét, neves és ingyenes emberjogvédőt, minden magyar idők első emberprogramozási és Echelon-filmjeinek alkotóját, aki az elmeprogramozás feltárását is világszinten műveli, hogy mindmáig kérdéses, van-e nála e műfajban bárhol a világon jelesebb képviselő, hogy hogyan vélekedik az ukrán helyzet alakulásáról, ahol nem csak az ukrán lakosságra és járókelőkre lőnek éles fegyverekkel, hanem hónapok óta kifejezetten a sajtó képviselőire is vadásznak? Elképzelhető-e, hogy mivel egyelőre nem egy háborúról van szó, ahol össze-vissza lehet mindenre lövöldözni, hogy esetleg parancsba kaphatták a rendőrök és az újabban azonosíthatatlan fegyveres erők a média megfélemlítését, illetve szándékosságra utalhat-e az a tény is, hogy a napokban megtámadott újságírókért a belügy még ez idáig sem kért bocsánatot?

A következőkben Molnár F. Árpád válaszát olvashatják:

- Köztudott, hogy én is bűnüldözésben dolgoztam a rendőrséggel és a titkosszolgálatokkal. 100 % biztonsággal állítom, mert ez így működik, hogy a rendőrök azért támadnak rá az ukrán és a világsajtó munkatársaira, mert ezt a parancsot kapták!

A Pussy Riot női zenekar utcai megtámadásához gratuláló nőverőknek és a nőverések magyarországi, tehát szélsőjobboldali és náci támogatóinak tehát megint csalódást fogok okozni. Ugyanis nem csak e téren vagyok régimódi - tehát hogy nőkre nem támadunk az utcán, különösen nem azért, mert énekelni és táncolni mernek egy olyan világhírhedt terrorista és tömeggyilkos despota ellen tiltakozván, amilyen Vlagyimir Putyin, az ukrán nép elleni tömegmészárlásokért is közvetlenül felelős és közvetlen megbízó orosz elnök -, de régimódi vagyok a téren is, hogy a régi tanítást vallom, azaz egy ország szintje és annak vezetői intellektualitása, valamint súlyosan kóros és közveszélyes, beteg ösztönélete lemérhető azon, ahogyan az újságírókkal bánik.

Azt azért említsük meg, hogy az ukrán kormány - nevén nevezve a legfőbb ukrán terroristát, Viktor Janukovics ukrán elnököt -, az ukrán újságírókon kívül rendőreivel támadtat kamerák előtt is a New York Times újságírójától kezdve az AFP-n át, a EuroNews tudósítójáig bezárólag mindenféle ukrán és külföldi médiára, aminek megkerülhetetlenek a pszichiátriai és súlyosan patológiás okai.

A világ újságírói elleni állami üldözés ugyancsak feledhetetlen. Oka az ukrán és orosz oligarchia vandál állati barbarizmusa. Az ösztön. A szláv népektől megtanultuk, hogy túlzással szólva annyira ismerik a demokráciát, amennyire azt a nyugati tévés és többi sajtóorgánumból látták, hallották és olvasták. A szláv vezetés mindig imbecilnek mutatkozott a demokráciához és a jogállamhoz. Amit az ukrán elnök, Viktor Janukovics részéről látunk és ami mögött Putyin áll, az nem más, mint alacsonyrendű, primitív ösztön. Pszichiátriai szempontból azonnal láthatóan egészen súlyos szociopatás és nagyon-nagyon súlyos bűnöző alkatú paranoid pszichopátiás viselkedésről is reakciókról van szó, ahol a racionalitást és a felsőbbrendű érzéseket és ösztönöket elnyomják az állati elme alacsonyrendű és legalacsonyabbrendű primitív ösztönei. Ez az oka annak, hogy az ilyen egészen súlyos pszichopata, beteg emberek olyan tetteket is tömegével elkövetnek, amiken olyan súlyosan rajta veszítenek, amiket soha többet az életben nem fognak kiheverni. Az ilyen súlyosan dekompenzált bűnöző alkatú paranoid pszichopaták, amilyen Viktor Janukovics ukrán elnök vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök, nem képesek megfelelően kontrollálni beteg ösztönkésztetéseiket. Mivel szociopaták és dekompenzált bűnöző alkatú pszichopaták, tehát közveszélyes, a társadalomra kiemelten veszélyes és folyamatos fenyegetést jelentő bűnözők, ezért tele vannak a hozzájuk képest felsőbbrendűekkel szembeni indulattal, dühvel és gyűlölettel. A dekompenzált antiszociális pszichopata úgy viszonyul ahhoz, aminek igazságával szembesülni képtelen, hogy gyűlöli és ha teheti, megsemmisíti azt. Ezek az alacsonyrendű állati ösztönök olyan brutális tettekre sarkallják szerencsétleneket, amikkel összességében kifejezetten önmaguknak ártottak a legtöbbet. De ezeket a primitív és menthetetlen tetteket akkor is muszáj elkövetniük, ha tudják, hogy ezzel öncsonkításokat hajtanak végre önmaguk ellen, mert erről szól a dekompenzált és súlyosan pszichopata szociopátia.

Ukrajna egy oligarchikus szeméttelep. Azt is tudjuk, hogy Janukovics, az ukrán elnök akkor támadt rá tulajdonképpen azonnal az őt eltartó népre, amikor Putyinnal megállapodott a világ színe előtt, hogy nem az Európai Unióhoz, hanem a - majdnem Szovjetuniót mondtam, de lényegében kísértetiesen hasonló dologról van szó - Oroszországhoz verődik. Ilyenkor - és Putyin személyiségéről is részleteiben tudjuk ezt - természetes volt az orosz elnök reakciója, hogy azonnal akarnok politikát gyakorolt Janukovicsra, az ukrán elnökre. Megmondta neki, mit tegyen. Janukovics pedig azonnal végrehajtotta Putyin akaratát és rátámadt az őt eltartó népre. Azokon a törvényeken is, amiket azonnal rá akart vetni Ukrajnára, a szovjet idők sötétségébe borítva azt, egyszerűen rajtuk áll Putyin kézjegye. Egyszerűen ránézésre felismerni azokban a despota törvényekben Putyin szavait és személyiségét. Nem KGB-sek vagy bárki más, hanem Putyin mondta meg, mit tegyen Janukovics.

Mellesleg mindig így járt az összes olyan európai és ázsiai ország, amelyik a posztszovjet Oroszországhoz csapódott. A nyugati lobbihoz csatlakozás nem ugyanaz, mint az orosz lobbihoz csapódni. Aki az orosz államot választja, az olyan vasököllel szembesül, ami gyakran legelőször is a segítséget kérőt tiporja és tapossa földbe, mintegy sztálini vascsizmákkal. Így járt Ukrajna is. Az Oroszország melletti voks mindig vereség és mindig totális nemzeti katasztrófa.

És ha megnézzük, az összes olyan ország, amely orosz befolyás alá került - akár saját döntéséből, akár kényszerre -, Oroszország kivétel nélkül mindegyikben szörnyű elnöki diktatúrát teremtett, több ilyen tagállamban évtizedek óta egyetlen elnök trónol, a nem kormánypárti sajtó tulajdonképpen vagy teljesen megszűnt, Internetszabadság nem létezik, hétköznapiak a politikai gyilkosságok, vaskezű állami titkosszolgálat és biztos nyomor. Biztos szegénység, biztos nyomor. Akik orosz befolyás alá kerültek, le is számolhattak azzal, hogy valaha is akár ők, akár gyermekeik vagy unokáik jobb anyagi helyzetbe vagy nagyobb szabadságba kerülnek. Amíg náluk orosz befolyás regnál, addig - hacsak a globális, az egész Emberiséget meghatározó technológiai robbanás vívmányai nem lesznek közkinccsé - kizárt, hogy ezek az államok akár a rendkívüli nyomor, akár a diktatúra és a despotizmus terén bármi értékelhető javulást megélhetnek.
 
Ez vár tehát Magyarországra is, amennyiben az orosz befolyás elnyeli. Orbán Viktor a szakadék szélén táncol. Elég egy rossz mozdulat, de sokszor egy-egy nem megfelelő szó, pl. Putyin társaságában és máris olyan utolsó és senkiházi csatlóssá válik, mint az ukrán Janukovics. Választása sem lesz! Láttuk, milyen volt a szovjet hatalomgyakorlás a sztálinizmus ideje alatt és azt is láttuk mindig, hogy a magyarok nem a történelmi helyzetértékelésükről híresek, hanem abban is valahol Európa pöcegödrében, a Kárpát-medencében rohadnak. Semmi meghatározó intellektuális akadálya nem látszik annak, hogy ez a rendszeresen a vesztes oldalra állt nép ne választaná - sűrű kommunistázások és kommunista gyalázások közepette, természetesen - Európa és Ázsia posztkommunista vagy posztsztálinista nyomorát és erkölcsi hulláját, valamint diktatúráját, azaz Oroszországot és az orosz lobbit. Ha Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyarnak nevezett magyar szavait idézzük, akkor láthatóan érdem szerint, tehát azért, mert a magyar nép megérdemli a sorsát, hiszen nem csak megtűrte, ami hitvány és alávaló, de kifejezetten azt követelte nem csak saját magának, de mindenki másnak is. Ennél utolsóbbnak lenni nehéz lenne. Ha a magyar nép évezredes vereségbe és gyászba borul, ki kell mondanunk: megérdemelte, mert ez a generáció volt az utolsó, ami ezt a borzalmat mindenki másra is kötelezni akarta.

A nyugat kesztyűs kézzel bánik a kelet-európai és ázsiai, tömeggyilkos állami oligarchákkal. Megvan minden ahhoz, hogy az USA ne adja el egyik népet a másik után az alacsonyrendű diktatúrák és vandál, barbár államok számára, ahol a demokrácia és a szólásszabadság a leggyűlöltebb dolgok közé tartozik és kb. annyira gyűlölt dolgok ezek, mint maga a nép, de az USA - annak ellenére, hogy minden nyílt és titkos haditechnológiai, csillagháborús, globális emberprogramozási, időjárás-szabályozási és mindenféle egyéb fölény birtokában van, mégis - gyakran úgy tesz, mint aki csak politizálja a világot. Pedig azt csinálhatna, amit akar. Ennyire nem kell félni a háború fenyegetésétől, hiszen azt az USA nem tudja elveszíteni, de végleg befellegezhet olyan despota oligarcháknak, amiket Oroszország és csatlósainak állami bűnözése és állami terrorizmusa termel és termel szakadatlan. Félni valója nem az USÁ-nak van, hanem az olyan tömeggyilkos, terrorista, népirtó oligarcha despotáknak, amilyen Vlagyimir Putyin vagy - Orbán Viktor mellett egyik legújabb jelöltje - Viktor Janukovics ukrán elnök.

Nézzük meg George W. Bush-t, aki legtöbbször, persze, rosszra használta az USA abszolút fölényét. De nézzük csak meg katonapolitikailag: Oroszország köpni-nyelni sem tudott, amikor az USA úgy döntött, hogy most megtámadja az orosz lobbi védelme alatt álló Afganisztánt, aztán megtámadja az orosz védelmi lobbi alatt álló Irakot és a többi. Mert Bush háttere úgy volt vele: minek túlalkudni a dolgokat egy szláv kőbaltással vagy akár Kínával, amikor ha akarok, azt csinálok az egész világgal, amit akarok! Obamának és hátterének sem kellene ennyire kesztyűs kézzel bánnia a - majdnem azt mondtam - kommunistákkal. Minden katonai, gazdasági, kulturális és erkölcsi fölényünk megvan ahhoz, hogy azt tehessünk ezekkel a despota elnöki tróger és terrorista államokkal, amit akarunk. Én demokráciáról beszélek. Bárhová el tudjuk vinni a felsőrendű demokráciát és jólétet, ahová csak akarjuk. Lövik a népet? Akkor nem kérdezünk, hanem bemegyünk oda - sokféleképpen lehet - és kicseréljük a rendszert vagy akár az egész rezsimet. Minek odaajándékozni teljes országokat és fél kontinenseket a barbároknak, akik a népjólétet, a demokráciát jobbára csak a nyugati sajtóból, a mi sajtóinkból és a mi médiáinkból ismerik? Miért ítéljük a hozzánk segítségért kiáltó népeket unokáikkal együtt a legsanyarúbb és legreménytelenebb nyomorra, küszködésre, kilátástalanságra és rabságra? Ha egyszer a megmentő csodaként emelhetjük fel őket a felsőrendű államok demokratikus és jóléti színvonalára.

Az a legkevesebb, hogy a gyenge kezű nyugatnak összefogva kellene behívatni az ukrán nagykövetségek nagyköveteit, ezt világszerte, a világ lehető legtöbb államában végrehajtva, ha pedig az ukrán diplomáciai képviselet nem bocsátkozik bocsánatkérésekbe, akkor akár azonnal kiutasítani minden ukrán politikai követséget a nyugati országokból. A nyugat köteles példát mutatni nem csak abban, hogy a tőle segítséget kérő illetve katasztrofális helyzetbe került országok lakosainak minden segítséget megad, de abban is, hogy amely állam a nyugati országok állampolgáraira vagy újságíróira támad, azt az államot a helyén kezeli. Hogy történhet meg pl. az, hogy amerikai állampolgárokra, sőt, amerikai újságírókra támadnak Ukrajnában, teljesen egyértelműen az ukrán kormány, de az USA annyira sem becsüli ezen állampolgárait, köztük a világ leghíresebb médiáinak tudósítóit, hogy az ukrán oligarchák és állami terroristák asztalára csapjon, hogy ebből elég volt!

Viktor Janukovicsot pedig már régen nemzetközi emberjogi bíróság elé kellene állítani. Ő sem tudott annyi filmfelvételt és tanút eltüntetni, hogy ne lenne ellene sokkal több, mint elég bizonyíték. Igaz, gyakorlatilag nem is titkolja, hogy ő Ukrajna hóhérja. Hiszen belügyi erők rabolják el a tüntetőket és az ellenzék tagjait és vezetőit, ők kínozzák és csonkítják meg őket, sőt, a lemeztelenítések és kínzások gyakran a világsajtó elé dobott kamerafelvételeken is láthatók, minthogy Viktor Janukovics, azaz Putyin és rendőrei már a nyílt utcán, egyenruhában, a nép pénzén kitartott rendőrségi járművek mellett, a földön elkezdik a civilek és az ellenzéki tiltakozók félholtra verését, megkínzását, késsel darabolását vagy szemük szétrúgását. Vannak nevezetesebb esetek, mint pl. Dmitrij Bulatov esete, akiért külön is megmozdult a világ. Amikor pedig bejárják a filmfelvételek a világsajtót, hogy az ukrán rendőrség az ukrán újságírókon kívül szándékosan, tendenciózusan ráront a külföldi, továbbá a világ legnevesebb médiumainak újságíróira, aztán látványosan tüntetőleg elnézést sem kér, sem a belügy, sem Janukovics, ennek híre pedig ugyancsak bejárja a világsajtót, akkor nyilván kizárólag a mindig, mindenből kirekesztett, tudatlan nép között akadhatnak olyanok, akik nem tudják rögtön, hogy a világ újságíróinak és tudósítóinak megtámadása mögött Viktor Janukovics áll. Azaz Vlagyimir Putyin, aki amúgy is a világ egyik leghírhedtebb sajtócenzora, az újságírás és a demokrácia, valamint a nép szabadságának egyik leghírhedtebb ellensége a Földön.

Ukrajna ügye nem tűr mellébeszélést és hablatyolást. Itt egyetlen emberjogvédő sincs a világon, aki ne látná ránézésre és ne tudná, hol a helye. Aki viszont hezitál vagy az ukrán oligarchia mellé áll, az nem emberjogvédő. Az, bizony, szemétre dobta mindazt, itt Magyarországon pl. főleg a nácik és a fasiszták szemétdombjára, ami őt méltóvá tette arra, hogy emberjogvédőnek neveztessék. Ugyanis Magyarországon is perdöntő többségben a fajgyűlölők, a nácik és a fasiszták, tehát a társadalom értelmileg leglecsúszottabb rétegei éljenzik a nők orosz utcai megverését, valamint az ukrán Janukovics lakosság elleni fegyveres sortüzeit.

A magyarországi szélsőjobboldal, amelyik ágált a Gyurcsány-kormány - az ukránhoz képest - messze-messze szelíd és egy napi, gumilövedékes és könnygázos lövöldözéseihez, viszont ez a szélsőjobboldal vastapsol az ukrán oligarchia és az orosz KGB terrorista, Emberiség-ellenes, a polgári lakosság elleni tömeggyilkosságaihoz. Ugyanez a magyar szélsőjobboldal és fasiszta morale insanitá azóta is reklamál azért, hogy gyakorlatilag ugyanez a KGB leverte az 1956-os magyar forradalmat. De kérdem én: amikor ezek a morale insanitá szélsőséges magyarok kimennek az oligarchia ellen tüntetni, mennyi joguk vagy mentségük maradt bármiféle nemzetközi védelemre vagy arra, hogy ne lehessen őket is szétlőni és a nyílt utcán agyonlőni, ahogyan az oroszok és az ukrán kormány teszi? Láttuk Orbán Viktornál, mennyire a lakosság elleni saját fegyveres terrorizmusa lehetősége érdekében gratulált pl. a török Recep Tayyip Erdoğan-nak, amikor a török elnök a népre lövetett és a nép közé gázolt. Ha kell az arab és az ázsiai lakosság elleni terror, ha kellenek ezek a módszerek, lehet ezt helyeselni, lehet ezért lobbizni, lehet ezt kérni és követelni. De ránk se számítsanak azok, akik éneklő és táncoló nők orosz vagy iráni utcákon elkövetett korbácsolásához vagy külföldi testvéreink lelövetéséhez a nevüket adják.

Mert nálunk is van sorrend. Először mindig az erkölcsi felsőrendűekért kell élni és halni és mindig csak az Emberiség legutolsó helyén állhatnak sorba azok, akik maguk is hóhérok és népirtó lobbista tömeggyilkosok.
 
 
A kapcsolódó cikkeinkből:

Csillag Ösvény Jósda