A Veszprémi Utcazene Fesztivált, korábban az egyik legnagyobb és leghíresebb könnyűzenei kulturális eseményként tartották számon a környéken és a gyakran rossz idő ellenére is tömegek hömpölyögtek a veszprémi utcákon, melynek aktív résztvevői lehettek a város kisvállalkozói is, hiszen a különböző színpadok szponzoraiként kifejezhették lokálpatriotizmusukat, aminek következtében sokkal több kis színpad jelentősebb számú ismert zenésznek vagy éppen csak fellépni vágyó előadónak és helyszínnek adott otthont és a rendezvény, így nyilván jóval nagyobb számú érdeklődőt is vonzott, mégis családiasabb, színesebb és változatosabb is volt.
Idén, a rendezők már jó előre bejelentették, hogy nem lesz party meg hangzavar, feltehetően azért, hogy nyugodtan tudjanak aludni a választópolgárok, az aktív szavazótábor éjszakai nyugalma ugyanis sokkal fontosabb a városvezetésnek mint a fiatalok és a nyáron szórakozni vágyók esetleges csalódása, egy a korábbiakhoz képest elnéptelenedő fesztiválban. Aki nyáron hupákolni akar, az válasszon magának a méregdrága fesztiválmulti "pazar" kínálatából, azt kész, vagy ahogy mostanában, mint valami klasszikust idézik: Akinek nem tetszik, húzzon el innét.
A rendezvény kb. ennek szellemében idén változott át igazán OTP, Borsodi, LB-Knauf, stb. napokká, melyek tetszik vagy nem tetszik, illetve adunk is meg nem is alapon, tehát az új fidesz-polgári értékrend szerint, méregdrága büféstandokkal és éjjel egykor letakarított színpadokkal, jellegtelen nyári tucatparádévá uniformizálódott. Na de miről beszélünk, örüljön a nép, hogy egyelőre nem tilos a méregdrágán mért alkohol, nyilvános helyen történő fogyasztása.
Olvasónk, akit szinte mindenki ismer Veszprémben és viszont, elmondta, hogy a szokott időben, este kilenc-tíz környékén indult egy baráti társasággal felfedezni a csütörtöki este kínálatát, mely mindig az egyik legerősebb nap szokott lenni korábban. A régi mozi épület (újabban Hangvilla, melynek botrányos története szintén megérne egy misét) elé érve már gyanús volt, hogy a korábban hömpölygő tömeg sehogy nem akart előtűnni. Még néhány évvel korábban is, szinte minden saroknál zene szólt a helyi vállalkozók transzparenseivel díszített színpadokról, melyet önfeledten szórakozó ismerős arcok tengere vett körül. Most meg semmi, kisebb csoportosulások a színpadok körül, ahogy olvasónk említette, mintha valami külföldi fesztiválon andalogtak volna, ismerősök helyett csupán nyolcszáz forintos dobozos sörök és kilencszáz forintos pálinkák, továbbá még drágább harapnivalók jöttek szembe.
Nem a fellépőkkel van a baj, ők azon a néhány színpadon többnyire kitesznek magukért, igaz a megszokott nagyobb nevekből is, mintha kevesebben jöttek volna mint korábban és az is sokat visszavett a pörgésből, hogy idén már a színházkertben is megszüntették az elektronikus színpadot, amely miatt korábban jóval többen látogatták a rendezvényt és így, szemmel láthatóan is teljesen más lett a fesztivál hangulata. A túlszabályozás és uniformizálás no és persze a dilettantizmus a valódi probléma, ahogy az a mindennapok szinte bármely területén megmutatkozik Még az idősebbek közül is többen megjegyezték, hogy a rendezvény egy ideje már nem a régi, hiszen korábban, még a feltúrt Kossuth utcában, zuhogó esőben is kétszer ennyien szoktak mulatni, igaz, a Húszemeletesben és a környékén lakóknak, egy kicsit nehezebben ment az elalvás abban a pár napban.
Reméljük, hogy a pénteki és szombati napok nagyobb sikert aratnak, aki pedig ott van, azért érezze jól magát! Ha máshogy látod vagy érzed a VUF körüli dolgokat, nyugodtan írd meg kommentben, vagy az info.hirarena@gmail.com címre várjuk.
