2019. 08. 21., Szerda
Hajna,Sámuel névnapja

Termálkút-helyzet Esztergomban és magyar honban

Termálkút-helyzet Esztergomban és magyar honban
2014-03-07
Régóta motoszkál bennem a kérdés, hogy miért nyugszik bele mindenki apatikusan abba a status quo-ba, hogy az esztergomi Aquasziget fürdővize csak langyos ásványvíz. (Emma Paradigma cikke.)

Cikk: Emma Paradigma
 
 
Építettünk egy csodaszép élményfürdőt - erőn felül -, körbebástyázzuk szállodákkal - jó hír, hogy folytatódik a Hotel Aqua építése is -, de a legfontosabbról, ami leginkább vonzza a vendégeket: a gyógyvíz, arról csak sajnálkozva nyilatkozik mindenki. Fontosabb szempont volt a fürdő építésénél a kilátás a Bazilikára, mint a minden igényt kielégítő termálvíz. A fürdő vize gyógyhatású ugyan és a budai Császárfürdővel azonos értékű, de csak  29 °C hőfokú. Egy gyógyfürdőhöz ez kevésnek bizonyult, a medencék vizét melegíteni kell, ahhoz, hogy a fürdőzők kellemesen érezzék magukat. Ez, persze, tetemes költséggel jár; ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fürdő csak veszteséget termelt és mára folyamatosan zárva tart.

Azonban nem kellene ennek így lennie. Néhány kilométerrel arrébb, Búbánatvölgy irányában találtak pár évvel ezelőtt forró vizet magánterületen (a szóbeszéd szerint), de azt a kutat gyorsan lezárták, még mielőtt valaki lecsap rá. A másik irányban, a szlovákiai Párkányban, pár száz méterre az esztergomi fürdőtől viszont egész termálfürdő-paradicsomot építettek ki, azzal, hogy megkeresték - és meg is találták - azt a hévízréteget 130 méter mélyen, ahonnan 39 °C-os termálvízzel látják el olcsón az üdülőkomplexumot. Így amellett, hogy onnan remek a panoráma az esztergomi Bazilikára a Dunán keresztül, egy akár 10000 főt is befogadni képes - szezonban teltházas - nyaralóhelyet építettek ki, pusztán a termálvízre alapozva. Sok mindenre rá lehet fogni az esztergomi fürdő körüli mellényúlásokat. Van, aki a bányaművelés miatti karsztvízszint-csökkenést okolja, van, aki szerint a szlovákok elvették a melegvizünket ahhoz hasonlóan, ahogy a Dunát is elterelték a bősi csatornába.

Felmerült bennem, hogy amíg a Fidesz dominálta Esztergomba annyi felfordulást, átalakítást, gyökeres változást generáltak, talán meg lehetne próbálni nem csak a felszínen kapirgálni, hanem mélyebbre fúrni. Nem mélygarázsra gondolok - azt dr. Völner Pál jóváhagyásával már megkapták az esztergomiak, de ott csak a talajvíz tört fel árvízkor -, hanem egy mélyfúrású kútra, amivel el lehetne érni a hévizes réteget.

Nem lehet ez olyan nagy kihívás, mikor Esztergom díszpolgára a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. Annak a Mol-nak, amely végigfurkálta az elmúlt néhány évben a keletet: Kurdisztántól, Pakisztánon át, Ománig végzett sikeres fúrásokat. Az olajipari fúrások ugyan nem hévizet keresnek, de elkerülhetetlenül találnak. A Molnak ráadásul létezik egy termál projektje, ahol a fúrástechnológiai tapasztalatokat hasznosítják. Ez ugyan vízügyi szakterület, mégis a műszaki feltételek a Molnál adottak, szemben a Vízüggyel, amely az átszervezések révén már szinte kizárólag ár- és belvízvédelemre korlátozódik, Pintér Sándor vezetése alá szervezve a Belügyminisztériumban.

A Mol termál projektje keretében készült egy tanulmány 2010-ben, hogy a geotermikus áram- és hőtermelés - a kedvező adottságok ellenére - nem versenyképes a régió többi országával szemben, mert ahhoz a hazai szabályozói környezet, valamint az energiastratégia nem megfelelő, ezért az uniós támogatások zömét a régió többi országa kapja ebben a szektorban. Pedig a geotermikus tevékenység piacvezető lehetne a jövőben a közép-európai térségben, differenciált és stabil környezetben. Ennek ellenére az orosz atom mellett voksolt Orbán Viktor.

Úgy látszik, a kormánynak erre az uniós forrásra nincs is szüksége, neki csak az uniós pénzeket koordináló szoftver forráskódja kellett, de az aztán olyan sürgősen, hogy a tulajdonosa másnap bele is halt az adásvételbe.

Geotermikus erőműre tehát nincs reális esély de egy pár száz méteres mélyfúrást azért meg lehetne kockáztatni a termálvíz érdekében Esztergomban.

Csillag Ösvény Jósda