Domján Tibor, Budapest
Forrás: serfozoistvan.hu
A
Törökszentmiklósi sztori alapját az adta előzményeként a lapunkban is ismertett hajléktalanbotránynak, amikor is a
hajléktalanszálló lakosait egy disznóólba száműzték, egy terhes kismamát pedig - anyaotthon ígéretével - nemes egyszerűséggel
kiraktak egy budapesti hajléktalanszállón, hogy a törvény szerint,
2004 óta a kistérségekben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei többcélú kistérségi társulást alakíthatnak, amely a papírforma szerint részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztések összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.
A lehetőséggel élve Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő és Törökszentmiklós önkormányzata létrehozta a Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: Társulás). 2007-ben a Társulás tanácsa szociális feladatok közös kistérségi szintű ellátására önállóan működő és önállóan gazdálkodó intézményként létrehozta a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központot (KSZSZK) Kengyel, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő és Törökszentmiklós részvételével.
A KSZSZK, mint ahogy minden hasonló intézmény feladatai közé is, az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás /öt idősek klubja/, fogyatékosok nappali intézményének működtetése, szociális foglalkoztatás, hajléktalanok nappali melegedőjének kialakítása, működtetése, éjjeli menedékhely biztosítása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bentlakást nyújtó idősek otthonának biztosítása és működtetése tartozott. Tehát idősek, betegek és gyámoltalanok istápolása, akik kvázi örülnek, hogy ha egyáltalán kapnak valamit az államtól, ezért a megfelelően antiszociális kisstílű közpénzkullancsoknak az egyik legideálisabb terület, hiszen az intézmény saját bevétele a gondozottak térítési díjaiból származik, melyeket a gazdaságvezető kalkulál, és az intézményvezető állapít meg konkrét összegben.
Az állam, elvileg persze szabályozza a KSZSZK működést és beszámolási kötelezettséget ír elő a garázdálkodásáról, melyet a Társulásnak kellene felügyelnie, melynek elnöke esetünkben Törökszentmiklós Fideszes polgármesterasszonya, Dr. Juhász Enikő. A társönkormányzatokkal való elszámolás, szintén a Társulás vezetésének, tehát Dr. Juhász Enikőnek a hatásköre.
Mivel nem akarok untatni senkit a részletekkel, innentől inkább csak kivonatolom a tényáladékot. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) már jóval korábban, 2011-ben tapasztalta, hogy a KSZSZK-nál rendszeresen nem stimmelnek a számok, tehát mindig jóval több ellátott van beírva a könyvekbe, mint amennyi valójában igénybe veszi azt, a megállapításaik pedig visszaigazolást nyertek az ellátottak és dolgozók személyes meghallgatásai kapcsán, akik elmondták, hogy valójában ez náluk napi rutin, dehát fentről folyton olyan utasításokat kapnak, hogy hamisítsák a jegyzőkönyveket, például aki bármiért belép az ajtón aznap, azt már ellátottként kell feltüntetni és hasonlók.
Azt ugyan nem tudjuk miért, de a Magyar Államkincstár igazgatósága, csak jóval később, 2013 év vége felé kezdett egy átfogó, a 2010. januártól - 2013. októberig tartó időszak vizsgálatába, melynek köszönhetően rögtön meg is állapította, hogy a KSZSZK jogosulatlanul költött el 51.046.550 Ft juttatást, melyet a Dr. Juhász Enikő vezette Társulásnak, annak kamataival együtt kellett visszafizetnie az államkasszába.
A MÁK jelentése így kezdődik: „A gazdaságos és hatékony működés lehetőségének teljes körű vizsgálatára az alakulástól (2007) nem került sor. A tervezés alapelveit nem kérte számon az intézmény vezetésén a Társulás. (elnöke Dr. Juhász Enikő). A költségvetések és beszámolók elkészítése megtörtént, de annak közgazdasági tartalmát nem kontrollálták, kontrolálltatták.”
Persze ne gondoljuk, hogy egy megfelelően akceptált Fideszes városvezetésnek gondot okoz, ha a szociális rendszerüket monitorozó MÁK vizsgálati jelentésbe olyanokat írnak bele, hogy "minden jogalap bemutatását nélkülöző összeget javasolnak intézményi térítési díjként” vagy mondjuk azt, hogy „a tervezés a jogszabályoknak megfelelő, de a tervezésnél számításba vett létszámadatok teljes kontroll nélkül kerültek a költségvetésbe, amelyért az intézmény igazgatója a felelős. Az intézmény erőforrásai csorbultak, jelentős anyagi hátrányt szenvedett az intézmény a nem megfelelő vezetői ellenőrzés miatt.” pedig az állami normatívák igénylésével és azok felhasználásával még csak nem is foglalkozott a könyvvizsgáló (és valójában más sem).
Az intézet korábbi igazgatónője és gazdasági vezetője Sándor Józsefné, mindenféle számviteli és bizonylati rend betartása nélkül vett fel elszámolási előlegeket, nyakló nélkül vásárolt összevissza ékszereket, parfümöket, kozmetikumokat, táskákat, stb., majd tetszés szerint szétkönyvelte az állományon, gyakran azok tudta nélkül.
Utódja, Králik Aranka, gond nélkül folytatta a hűtlen és szakszerűtlen kezeléseket, mindenfajta pénzkezelési szabályokat megszegve, továbbá, illetve többek közt, rendszeresen vásárolt nagy értékű mobiltelefonokat, illetve többmilliós számítástechnikai eszközöket, melyek aztán néhány hónap múlva leselejtezésre kerülek. A könyvvizsgáló mindezeket így összegete:
„A mérhetetlen, az intézmény gazdaságos és hatékony működésével teljesen összeegyeztethetetlen számlák összege a főkönyvi kartonok lekérése után megdöbbentette a szakembereket. Szembetűnő, hogy a szakmai vezetők (sőt a tagintézmények) tudtán kívül, szakmai teljesítés igazolása nélkül részgazdákra „szétkönyvelte” a befogadott számlákat a gazdaságvezető.
A költségvetési kiadások tényleges teljesítését hamisan mutatta be. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok kellékei közül hiányzik sok esetben a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és főleg a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az ellenőr aláírása.
2009-ben felügyeleti ellenőrzés volt, 2010-ben intézményvezető-váltást követően ismét történt ellenőrzés. A két ellenőrzés megállapításai hasonlóak, a hiányosságok megszüntetésére nem (mégsem) került sor. 2012 júliusában a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzett vizsgálatot. Ő ismét megállapította, hogy a szabályzatok frissítése szükséges. A házi segítségnyújtás területén dolgozó szakmai állomány megfelelő szakképzettségét hiányosnak ítélte. A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos elszámolási feladatok is hiányosak voltak."
Bizonyára a kedves olvasó most azt gondolja, hogy mindezen visszaélések elsőszámú és legfőbb felelőse Dr. Juhász Enikőnek, a kistérségi Társulás elnökének és Törökszentmiklós polgármesterasszonyának most főhet a feje, hogy mitévő legyen és legfőképpen hogyan fizet vissza a város a több mint 51 millió forintot és kamatait? Végszóként eláruljuk, hogy gond nélkül megoldotta az ügyet, ugyanis az önkormányzati törvény kiegészítő támogatás igénylésére vonatkozó pontja a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter együttes döntése alapján, jó esetben ( és tegyük hozzá, ez elég jó eset) akár vissza nem térítendő összeget állapíthat meg, melyet az adott önkormányzat a folyósítást követő három hónapon belül használhat fel.
A "mesénk" vége pedig egyelőre az, hogy Pintér Sándor és Varga Mihály személyes jóváhagyásával, a város nemrég 80 és 50 millió forintos támogatást kapott. Nem meglepő módon a határozatban az szerepelt, hogy a támogatás „a feladat finanszírozással nem fedezett óvodai, szociális alapintézményi és közművelődési célokra, továbbá a Magyar Államkincstár által megállapított fizetési kötelezettség teljesítésére használható fel.”
Vége(?)
