2024. 04. 27., Szombat
Zita névnapja

Sárkányölő Szent György napja (pásztor és boszorkányünnep)

Sárkányölő Szent György napja (pásztor és boszorkányünnep)
2014-04-25
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány a mai naptól számítja. A Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, katonák, fegyverkovácsok patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a fogságból a királylányt.
 
A rómaiak e napon ünnepelték, Pariliát (Palilia), amely valójában egy pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporodását, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani.

Krősz Zsuzsanna, Budapest
 
 
Gonosz elhárító, termékenységvarázsló célzattal, a marhákat lángon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdaasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely Szent Mihály napig volt érvényben.
 
A mai napot a magyar néphit rontásra, varázslásra használta, ehhez a naphoz kötődik a harmatszedés. Az Ószövetség az ég áldásának, a termékenység jelképének tekintette a harmatot.
 
Hajnali harmatot szedtek a tejhozam érdekében abrosszal vagy köténnyel, miközben ezt a varázsigét mondogatták: mind szedem...., vagy vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vajuk legyen.
 
 
A boszorkányok, különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek. Szent György napját a néphit  a földbe rejtett kincs keresésére használta, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet. Hittek abban, hogy az ezen a napon fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
 

Alább, egy Szent György napi boszorkány varázslat, melyet azért végeztek, hogy soha ne legyenek éhesek:

Ez a varázslat Európából ered, ahol sógyurma figurába zárták az előző aratáskor levágott búza szellemét. Úgy hitték, hogy ha így megőrzik a lisztet, a gabona szelleme a következő évben mindenképpen visszatér.

A varázslathoz szükség volt a következőkre: egy vörös gyertya, gyufa, háztartási só, finom liszt, víz, egy nagy tál, egy tojásfehérje, egy teáskanál mák, sütő, 30 cm piros szalag

Meggyújtották a vörös gyertyát, majd mindkét kezünket háromszor előre-hátra végighúzták a láng egy-egy oldalán, és a következőt mondták hangosan:
Megidézem az éter szellemét
Megidézem a föld szellemét
Aztán a lisztet és a sót tették a tálba, összekeverték, majd annyi vizet adtak hozzá, hogy a tészta sima és gyúrható legyen. Legalább három percig  dagasztották és közben a következőt mondták:
Jöjj gazdagság, jöjj jólét
jöjj el bőség
Szabályos hengert gyúrtak a tésztából és egy nyolcas számot formáztak belőle Megkenték tojásfehérjével és egyenletesen meghintették mákkal, majd a sütőbe tették. A tészta akkor készült el, ha megkopogtatva üresen kongott, majd hagyták kihülni. Végül átkötötték egy piros szalaggal és felakasztották a konyhában.

 

Titkolt tények: Trianon

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért ...

Csillag Ösvény Jósda