Lapunk az egyik perbe fogottal, Kiss Endre Farkassal beszélt ma telefonon, az ellenük folyó tárgyalás egyik szünetében. Az esetet külön figyelemre érdemessé teszi, hogy a perlekedő rendőrök akarva-akaratlan hangadója Kalmár Tamás; az a főrendőr, akit korábban azzal a váddal fogtak el és került hosszabb előzetes letartóztatásba, hogy fizetett embere volt Vizoviczki Lászlónak, a budapesti éjszakai élet egyik évtizedeken át érinthetetlen királyának.

Vizoviczki László volt emberei már közel 5 évvel ezelőtt visszatérően kerestek fel engem is Kecskeméten, ahol laktam, később pedig Budapesten, ahová költöztem. A keresztapának és veszélyes gyilkosnak titulált Vizoviczkiről többen jókora mappával érkeztek, megannyi dokumentummal és olyan óriásfotókkal, amiken Vizoviczki különféle módon, időnként meglehetősen alulöltözött állapotban volt látható. Az engem, aztán a minket Budapesten felkeresők között a hímringyótól a tengeren túli kábítószerkereskedőig X számú korábbi Vizoviczki-ember megfordult, később pedig - és még mindig Vizo és rendőrtársai letartóztatása előtt - több titkosszolgálat is találkozót kért, ahol arról érdeklődtek, miket tudok Vizoviczkiről és többek között Tóth Tamás budapesti rendőrfőkapitányról.

Mint az köztudott, az évtizedeken át a feljelentések ezrei ellenére is érinthetetlen, közismert nevén Vizo, a máig eltussolt gyilkossági ügyeiről is hírhedt budapesti Hajógyári sziget császára is volt, megannyi olyan szórakozóhellyel, amelyekben nyíltan folyt a kábítószerfogyasztás és a kábítószerkereskedelem. Miután Pintér Sándor úgy döntött, nem fedezi tovább Vizoviczki Lászlót, a rendőrségi és ügyészségi nyomozások során sorban kerültek lebuktatásra és bilincsbe az ország legfőbb rendőrségi szerveinek több vezetői, a Nemzeti Nyomozóirodáig (NNI) bezárólag. A nyomozások eredményeképpen a hatóságok azt az egyébként mindig is közszájon forgó tényt deklarálták, miszerint V. László birodalmának biztosítására a rendőrség vezetői havonta, egyesek hatalmas, volt, aki havonta több millió forintos pénzjuttatásokban részesültek. A vád szerint ezek egyike volt Kalmár Tamás, a jelenleg szabadlábon lévő korábbi főrendőr, aki - rendőrtársaival együtt - Kiss Endre Farkast és Hermán Pétert bíróság elé rángatta. Kalmár Tamás a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetője volt, aki a nyomozások tanúsága szerint arról társalgott V. Istvánnal, hogy mely olyan szórakozóhelyeken kell nekik razziát tartaniuk, amelyek Vizoviczkivel konkurensek voltak.

Akkor most visszatérve a mai bírósági perre. A vád szerint Kiss Endre Farkas és Hermán Péter 5 esztendővel ezelőtt az Interneten közzétett egy rendőrlistát, amelyen - Kiss Endre állítása szerint - nem több, mint a rendőrök neve, jelvényszáma, egyik-másik rangfokozata szerepelt, továbbá az egyik rendőr esetében egy rendészeti panasztestületi állásfoglalás. Ez képezi a per személyes adattal visszaélés vétsége vádját (Btk. 219. §). A rendőrlistán több személy esetében olyan jelzők is szerepeltek, amikre hivatkozva a rendőrök összefogtak és becsületsértés címén (Btk. 227. §) is pert indítottak. Mint azt Kiss Endre Farkas kérdésünkre válaszolta: a listán egyik rendőrnek sem került feltüntetésre sem a lakcíme, sem a telefonszáma vagy más hasonló - majdnem azt írtam: közérdekű - adat.

A bíróságon meghallgatták a mai napon Kalmár Tamást is, a Vizoviczki-ügyben korábban már fogdába vágott főrendőrt.

Kalmár Tamás egy az Interneten közzétett hangfelvételen - Hermán Péterrel vitatkozván - azt mondta:

- Az a legegyszerűbb: Kalmár Tamás, 24099, jelentsen föl, tegyen panaszt, beteszem a többi közé. Évente 43 panasz van ellenem, meg 128 feljelentés, még egyetlen egyszer sem marasztaltak el miatta.

Miközben Kiss Endre Farkas és Hermán Péter ellen büntető per folyik és a két civilt pl. a Btk. 219. §-ára hivatkozva, személyes adattal visszaélés címén szabadságvesztés fenyegeti, de legenyhébb esetben is felfüggesztett börtönbüntetés, aközben a Debreceni Ítélőtábla Elek Balázs vezette büntetőtanácsa tegnap jogerős határozatával helybenhagyta a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét azzal a rendőrrel szemben, aki 2010 áprilisában előállított, az előállító-helyiségben pedig fellökött egy férfit, majd miután a földre került, úgy megrugdosta, hogy a hivatalos szakvélemény szerint is előállt közvetlen életveszélyes állapotot az időben végzett szakszerű orvosi ellátással sikerült elhárítani.

A nemcsak közveszélyesnek, de konkrétan életveszélyesnek bizonyult rendőr mindössze felfüggesztett szabadságvesztést kapott, mert a bíróság - mint az esetek csaknem 100 %-ában - úgy ítélte meg, hogy mivel az elkövető rendőr volt, az áldozat pedig csak civil, ezért a hatalommal és a védekezésre képtelen állapottal való ilyen súlyú visszaélés lényegét tekintve ezúttal is orvosolható úgy, hogy a rendőrnek még börtönbe sem kell vonulnia. Ekképpen Kiss Endre Farkas és Hermán Péter is megúszhatják felfüggesztett szabadságvesztéssel, hogy ők viszont csak civilek, akik - a vád szerint - nyilvánosságra hozták egy tucat rendőr nevét, azonosító számát, némelyiküknek pedig a rangfokozatát, amelyekre mintha ezek a rendőrök nem lennének túl büszkék.

A hatóságok és a bírók természetesnek veszik, hogy egy rendőr kvázi emberölése akár pont olyan büntetést érdemel, mint amikor valaki rendőrök nevét, azonosító számát és rangfokozatát közzéteszi. Azért, mert egy rendőr mindig nagyságrendekkel felsőrendűbb és grádicsokkal magasztosabb és szentebb, mint az őket a lakosság védelmére eltartott civilek, akiknek az élete viszont szinte fabatkát sem ér.

Az, hogy a magyar állam kísértetiesen hasonló módon bünteti az életveszélyt okozó testi sértést, mint néhány rendőr nevének, rajtuk látható azonosító számának, valamint a lakosság pénzén fizetett rangfokozatának közzétételét, nem csupán abszurditás, de jól példázza azt a tébolyrendszert és annak mentálhigiéniai szempontból nyilvánvalóan súlyosan terhelt vezetőjét, Orbán Viktort, aki ezt a rendszert kiépítette és teljhatalmú elnökként működteti.

Az őrülethez tartozik, hogy ugyanez az ember - akit a világsajtó már jó néhány alkalommal elmebetegnek nevezett -, egy személyben érvényesítve akaratát: az új Büntető Törvénykönyvben (Btk.) tovább mélyítette az emberjogi szakadékot a pártirányításnak engedelmeskedő rendőrség és a polgári lakosság között. A Btk. 300. § (1) bekezdését például akképpen módosította Orbán, hogy ha egy civil csupán fenyegetéssel akadályoz egy rendőrt abban, amit az éppen tesz vagy elkövet, már azért is 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel legyen büntethető. Ha viszont a törvényileg alsórendűvé nyilvánított civilek csoportosan teszik ugyanezt, akkor a büntetési tételük már a rablással egyenértékű és 2-től 8 évig terjedően büntetendő, miközben a csoport vezetőjének kikiáltott személy 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel kell bűnhődjön!

Ezek a tények, persze, önmagukban is kikényszerítik, hogy a polgári lakosság jogainak és életének védelme hathatós nemzetközi beavatkozásokat és intézkedéseket, továbbá kifejezett büntető szankciókat kívánjon Magyarország kormánya ellen, Orbán Viktort pedig - amint az lehetséges - szigorúan felügyelt, zárt elmegyógyintézetben helyezzék szoros megfigyelés alá, pszichiátriai defektusainak és feltételezhető tudathasadásos elmebetegségének felderítése céljából. Nem annak megállapítására, hogy alkalmas-e egy országban bármiféle felelősséggel járó munkára - mert egyértelműen kiderült, hogy egészen súlyosan alkalmatlan -, hanem azért, hogy szakpszichiátriai vizsgálat derítse ki: mindenki mást halmozottan veszélyeztető magatartása szükségessé teszi-e esetében a zárt intézeti kényszergyógykezelést vagy sem. Azaz biztonságban van-e a polgári lakosság Orbán Viktortól, ha végleg megfosztják minden befolyásától vagy a polgári lakosság biztonsága és alapvető életérdekei miatt az egyetlen megoldás az élethosszig tartó elzárás.

Amit tehát a törvények világos betűi alapján jelenleg leszögezhetünk, hogy a törvény szerint a felsőrendű közpénzes rendőrök alsórendű civilek ellen folytatják szégyenletes, orbáni szintű és minőségű perüket, amiben az egyetlen természetes és empatikusan átélhető elemnek tűnik, hogy szégyellik nevüket, arcukat, ahogyan van miért szégyellniük főnökeiknek, családjuknak és Orbán Viktor egész famíliájának a rangfokozatukat is, amit a magyar néptől elbitoroltak.

A Kiss Endre Farkas és Hermán Péter elleni gyalázatper a Budai Központi Kerületi Bíróságon (BKKB), a II. kerület, Budakeszi út 61. szám alá, a 101-es tárgyalóteremben került megszervezésre. A bíró Édes Tamás volt.