Forrás: privatbankar.hu

 

Közép-dél-kelet-európai régióban a nem teljesítő hitelek (NPL) állománya közel 60 milliárd eurót tesznek ki - de a régió lényegében kettészakadt. Csehország, Szlovákia és Lengyelország évek óta stabilan alacsony, egyszámjegyű NPL-rátával bír, míg a többi országban lényegében 15 százalék alatt nem találunk NPL-rátát. Tavaly Bulgáriában és Magyarországon javult az arány. Az NPL-ráta tavaly csak Romániában, Szerbiában és Horvátországban nőtt két számjegyű mértékben.

 

A régiós nem fizető állományon belül 2/3-1/3 a vállalati és a lakossági hitelek aránya, ettől Lengyelország, Románia és hazánk tér el komolyan, a magas lakossági devizahitel-állomány ezekben az országokban komoly nyomást jelent. A régió 1 milliárd eurót meghaladó NPL-állománnyal bíró banki listáján az első 9 ország között az OTP, a CIB, a Raiffeisen és az Erste magyar bankja is megtalálható. 

 

Bedőlt hitelekre londoni, amerikai hedge foundok specializálódtak, hihetetlen összegekről szólnak a hírek, lényegében egyetlen alap képes lenne a teljes magyar bedőlt jelzáloghitel-piacot megvásárolni.

 

A bedőlt lakossági jelzáloghiteleknél a mögöttes érték szabja meg az árat, amit pontosabban azért nehéz meghatározni, mert ilyen tranzakció még nem volt a régióban. Ennek oka pedig az, hogy ez a piac politikailag rendkívül szenzitív, elvileg ugyanis egyetlen politikus sem engedné „idegen kézbe” az eladósodott választópolgárokat. Ha pedig mégis vásárolna nagyobb tételt egy ilyen külföldi alap (a teljes bedőlt állományt le tudná jegyezni egyetlen rossz hitelek vásárlására specializálódó amerikai vagy angol alap), akkor vélhetően azzal számolhatna, hogy nem engedik az ingatlan lakójának kilakoltatását és az ingatlan újrahasznosítását. Tekintve a mai magyar valóságot, ez a "probléma" mindössze kenőpénzek kérdése.

 

Arra a kérdésre pedig, hogy ki fogja működtetni ezeket a vagyonelemeket, a Deloitte szakemberei szerint az a gyakorlat, hogy külső piacokon a nagybefektető egy kisebb, de helyi jelentős szereplővel (behajtócég, követeléskezelő) összeállva pályázik, akinek kellő tapasztalatai vannak az adott piacon. Ilyen cégek ugyanakkor hazánkban nem igazán működnek, ezért a vásárolni akaró cégek vélhetően felszámolócégekkel vagy a bankok által már működtetett workout cégekkel tudnak együttműködni. 

 

A magyar megtérülés Szlovákiához és Csehországhoz képest gyorsabb lehet, tekintve, hogy nálunk egy felszámolás 2 éven belül még a legrosszabb esetben is lezárul, míg az északi országokban ez 4-6 évig is eltarthat, ráadásul nálunk már a folyamat közben és nem csak a záráskor lehet pénzhez jutni.