Nem magyarkodó lózung, hogy a magyar munkaerőt, valójában minden jóléti állam munkaadói szívesen alkalmazzák, hiszen a külföldre kényszerült munkavállalók java része nem szerencsét próbálni igyekszik, hanem alamizsna helyett, kemény munkáért illő pénzt keresni, ezért többnyire beletesz apait, anyait. Apai-anyai alatt értem, az elődök, az országot romjaiból többször, bármiféle külső segítség nélkül felépítő szellemiségét, a többség szerény lehetőségeihez képest is erkölcsös hozzáállását a munkához, a magyar nyelvben és gondolkozásban rejlő láthatatlan logikai és problémamegoldó készséget és persze, a valamikor mindezekre épülő oktatási rendszer utolsó morzsáinak áldásos hatását. 

 

Nézzük mit mond erről, nem a magyar nép, hanem a demagógia koronázatlan királya Orbán Viktor: „Nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni. A valóságnak úgy kellene festenie Magyarországon, hogy egy jó szakmunkásképző intézetben megszerzett szakma biztosabb megélhetést nyújt, mint egy csak általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó oktatási intézményben elvégzett időszak”.

 

 

Orbánt persze egy cseppet sem zavarja, hogy a szakképzett munkaerőt mindenhol megfizetik, csak idehaza nem, amiről valójában senki más nem tehet, mint azok a politikusok, akik segítségével leépítették, tönkretették vagy a kizárólag profitérdekelt karvalytőke kezére adták és azóta is kiszolgálják a legtöbb embert ma már éhbérért, több műszakban foglalkoztató termelőegységek irányítását.

 

Ki más lenne a hibás az olyan gazdasági környezetek kialakításáért, ahová az úgynevezett "tőke" csak akkor jön, amikor évtizedekig garantáltan nem kell adót fizetnie, miközben a lakosságról a huszadik bőrt is le kívánják húzni?

 

Ki más lenne a hibás amikor a NAV központi utasításra védi az ezermilliárdos adócsalókat, miközben félmilliós, milliós büntetésekkel lehetetleníti el azokat a vállalkozókat, akik például elfelejtik kiragasztani a vállakozásuk nevét a postaládájukra vagy éppen egyszer nem adnak blokkot, a legképtelenebb álruhákban és trükkökkel, heti rendszerességel próbálkozó revizoroknak?

 

Visszatérve a demagóg, "képezzünk szakembereket" elmélethez,  Kézdi Gábor közgazdász a Defacto blogon a hivatalos bértarifaadatokat elemezte a 25–54 év közötti férfiaknál 1992 és 2012 között, s kimutatta: az érettségizettek bérelőnye hatalmas. „Annak ellenére, hogy a képzés éveinek számát tekintve a szakmunkások jobban hasonlítanak az érettségizettekhez, keresetük sokkal közelebb áll a csak 8 általánost végzettekéhez. Például 2012-ben a 8 általánost végzettek havi átlagkeresete 125 ezer forint, a szakmunkásoké 167 ezer forint, a diploma nélküli érettségizetteké pedig 227 ezer forint volt” – írja. Kézdi azt is kimutatta, hogy a kor előrehaladtával a bérkülönbség nő, vagyis „az öregedő szakmunkások keresete egyre inkább elmarad a velük egykorú érettségizettek keresetétől”. A szakmunkások munkaerő-piaci helyzete várhatóan tovább romlik. Azzal, hogy a kormány heti egy matematika-, egy informatika- és egy nyelvórára csökkentette a közismereti tárgyak számát, a munkapiachoz alkalmazkodni képtelen fiatalok tömegei kerülnek ki a szakképzésből.

 

 

Szüdi János jogász, oktatási szakértő szerint a közoktatás államosításának éppen ez volt az egyik célja azon túl, hogy a kormány rövid távon spórolni tud az intézmények bezárásával és az ebből adódó létszámleépítésekkel, hogy eldönthesse, hol legyen iskola az országban, hány férőhellyel működjön és mi legyen a feladata, miközben korábban, a megyei önkormányzatok felelősségi körébe tartozott, hogy az országban mindenhol elégséges gimnáziumi férőhely legyen.

 

Hogy milyen eszközökkel lehet megfosztani a gyerekeket az érettségi lehetőségétől a jövő zenéje, de megfelelő módszer, ha átlagokhoz kötik a gimnáziumba lépést, tehát mondjuk 4,25-ös átlag alatt már nem lehet jelentkezni – véli Szüdi, aki elmondja: jelenleg 128 ezer gyerek tanul gimnáziumban, 130 ezer érettségit és szakmát adó szakközépiskolában és 54 ezer szakiskolában. Ezt akarják megváltoztatni úgy, hogy középiskolás populáció fele kerüljön a szakképzésbe, vagyis mindössze 60-70 ezer gyerek fog csak gimnáziumba járni.

 

Egy ilyen magas átlaghoz pedig, az esetek többségében elengedhetetlen lesz a megfelelően teljesítő, gondtalan tanulási lehetőséget biztosító családi háttér - létbiztonság, különórák, magántanár stb. - aminek következtében hamar ott találjuk magunkat, hogy szinte csak a középosztály felső szeletéhez tartozó családok kiváltsága lesz a gimnáziumi érettségi és ezzel a diplomaszerzés lehetősége, a többieknek pedig marad a létminimum körüli tengődés, az uralkodó osztály kiszolgálása, az értelmetlen közmunka, az éhhalál vagy a kivándorlás a jobb élet reményében.

 

 

 

Ez a megoldás pedig nem csak hogy mélységesen etikátlan, de ellentétes az uniós célokkal is: a tanulók 75 százaléka szerezzen érettségit, hiszen érettségi bizonyítvánnyal is lehet szakmát tanulni.