A Birzsevoj lider (cirill betűkkel Биржевой лидер; jelentése: Piacvezető) nevű szláv nyelvű, nemzetközi lap "Orbán Viktort hűvösen fogadták Litvániában" címmel közölt cikket Orbán Viktor november 23-án, a litván fővárosban, Vilniusban tett látogatásáról. A cikket Sergey Shelepyuk (Сергей Шелепюк) írta. Ebből a cikkből szemlézgetünk most.

A Birzsevoj lider - Sergey Shelepyuk újságíró által jegyezve - a következőkről számolt be:

Orbán Viktort nagyon hidegen fogadták Litvániában, aki az úgynevezett "miniatűr Vlagyimir Putyin". Orbán Viktor meghívás nélkül a litván hadsereg újjászervezésének ünnepi évfordulóján jelent meg.

Az újságíróknak feltűnt, hogy Orbán Viktor távolabb áll a litván politikusoktól, aminek az az oka, hogy a litván kormány nem akar foglalkozni az oroszbarát és agresszív Orbán Viktorral. A litván elnökasszony, Dalia Grybauskaite Modestas Naudzhyus (Дали Грибаускайте Модестас Науджюс), akinek a szóvivője nyilatkozott Orbán Viktor Oroszországgal való kapcsolatáról, és elmondta, hogy nem akarták Orbán Viktor botrányos premierjét Litvániában. Ezért a litván elnök figyelmen kívül hagyta, hogy Orbán Viktor látogatást tett Litvániában. Dalia Grybauskaite litván elnökasszony szóvivője, Evelina Butkute-Lazdauskene (Эвелина Буткуте-Лаздаускене) beszámolt róla, hogy Orbán Viktorral való találkozót nem tervez, és Orbánt nem hívták.

A nemzetközi diplomáciai protokoll egy ilyen látogatást arroganciának tekint. Találkozó ilyen alkalmakkor az országok hadseregének főparancsnokai között ildomos. Ugyanakkor nem akadályozhatták meg azt, hogy Orbán Viktor beutazzon Litvániába.

Az Orbánnal egyébként szimpatizáló, közismert litván politológus, Laurynas Kaschyunas (Лауринас Кащюнас) azt mondta, hogy személyesen neki is meglepetést okozott, hogy Orbán Viktor Litvániába látogatott. Laurynas Kaschyunas szerint Orbán Viktor célja az volt, hogy megmutassa az európai közösségnek, hogy Magyarország annak ellenére is teljesíteni kívánja a nemzetközi katonai kötelességeit, így a NATO irányába, hogy látszólag barátságot kötött az orosz Kremllel. Ezért az ő véleménye az, hogy ez egy PR-intézkedés lehet, aminek célja azt mutatni, hogy Magyarország európai ország, nem pedig oroszbarát vagy egy elő-putyini rendszer.

Azonban Laurynas Kaschyunas figyelmeztetett arra, hogy az Európai Közösségben nem "szokás", amit Orbán Viktor tett, és ne feledjük, hogy Magyarország támogatja Putyin európai térnyerését, az Ukrajna elleni orosz agresszió hátterével Budapest csökkentette a gázszállítás mértékét Ukrajnából.


A "Miért jött "Putyin barátja" Vilniusba?" alcímmel a litván Piacvezető többek között a következőket írja:

Ne feledjük, hogy a litván kormány azt állítja, hogy Orbánt nem hívták Vilniusba és nem is terveztek vele találkozókat, de nem indokolták meg, miért.

Mivel Litvániában is van magyar katonai kontingens (a NATO-gyakorlatok révén), így - és további katonai okokból - Litvániában úgy vélik, nem tilthatták meg Orbán beutazását. Ahogyan pl. Afganisztánban sem lehet megtiltani, hogy az ottani magyar katonai erőket Orbán meglátogassa. Ezért a litván politikusoknak nem sikerült megakadályozni Orbán vilniusi látogatását, bár nem titkoltan negatívan viszonyultak Orbán beutazásához.


Az utolsó alcím alatt a Piacvezető (Birzsevoj lider) egyebek mellett azt írja:

Emlékezzünk vissza, hogy Orbán Viktor Európa egyik legvitatottabb politikusa, akit többször is oroszbarát politikával és "diktatórikus" kormányzással vádoltak.

Politikai pályafutása elején Orbán a "Fidesz" nevű radikális párt embere volt. 1988-ban, a Hősök terén követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását.

1998-ban - miután a "Fidesz" megnyerte a választásokat - Orbán lett Európa legfiatalabb kormányfője. Orbán hálás lehet a NATO-tagságért, de ami az EU-ba lépés megfogalmazott szándékát illeti, nem érte el a célját. Az elemzők szerint Orbán beszédeiben ekkor jelentek meg a különbségek Orbán és Brüsszel között. Az EU befagyasztotta a tárgyalásokat Magyarország csatlakozásáról, Orbán pedig élesen bírálta az európai hatóságokat.

Orbán Viktor a 2010-es visszatérésével éles fordulatot vett. Saját elnöki hatalmát előtérbe helyezte, miközben drasztikus életszínvonal-csökkenést okozott. Ezzel pedig éles tiltakozást váltott ki a lakosság részéről.

A 25 ezer tüntetés közül a közelmúltbeli demonstrációkat ki kell emelni, ahol Budapest utcáin a magyar miniszterelnök lemondását követelik. Amíg Orbán Viktor hatalmon marad, addig Magyarország helyzete nem lesz sokkal jobb.