2018. 08. 20., Hétfő
István névnapja

OLTÁSI DILEMMA: Etikus-e egy egészséges csecsemőt kitenni egy potenciálisan rákkeltő eljárásnak?

OLTÁSI DILEMMA: Etikus-e egy egészséges csecsemőt kitenni egy potenciálisan rákkeltő eljárásnak?
2018-04-07

Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy a jövő nemzedékeiért felelősséggel tett gondolatok ne csak pusztába kiáltott, elnyomott hangok legyenek.

A gondviselő szülők és lelkiismeretes szakemberek ma már különlegesen értékes felvetéseket olvashatnak az interneten a gyermekekbe kötelezett oltások veszélyességéről. Az „ingyenes”, ám az államnak busásan - ismétlő dózisokkal többszörösen - kiszámlázott vakcinák betegtájékoztatói egyes kockázatokról mélyen hallgatnak.

 

Összeállítás: Nagy Sándor (Naleksz)

A számos, felkészültséget és hitelességet hordozó felvetés közül olyanra is találni, ami nemcsak az oltáskötelezés, hanem az oltás végóráit vetíti előre:

„Születésem óta az összes sejtem többször is teljesen lecserélődött. Eltekintve talán néhány maréknyi neurontól, egyetlen eredeti sejtem sincs. Mégis ugyanaz a személy vagyok. Talán ennyit spirituális szempontból.

Szakmai oldaláról nézve pedig, állati sejtvonalon tenyésztett vírusokat emberbe fecskendezni talán még veszélyesebb. Kétszáz évnyi oltogatás után ideje felismerni, de a Salk-vakcinával terjesztett SV40 vírus mindenképp fel kellett volna, hogy keltse a figyelmet. Élő vírusokat tartalmazó vakcinák esetében fennáll a lehetősége, hogy más, észrevétlen vírusok is szaporodóképes állapotban jelen legyenek. Ezek többek közt rákot okozhatnak.

"In some cases the celllines that are used might be tumorigenic, that is, they form tumors when injected into rodents. Some of these tumor-forming celllines may contain cancer-causing viruses that are not actively reproducing. Such viruses are hard to detect using standard methods. These latent, or "quiet," viruses pose a potential threat, since they might become active under vaccine manufacturing conditions."

„Egyes esetekben az alkalmazott sejtvonalak rákkeltőek lehetnek, vagyis daganatokat képeznek, miután rágcsálókba injekciózzák. Ezen tumorképző sejtvonalak közül néhány olyan rákot okozó vírusokat tartalmazhat, amelyek éppen nem szaporodnak. Az ilyen vírusokat nehéz kimutatni standard módszerekkel. Ezek a látens vagy "csendes" vírusok potenciális fenyegetést jelentenek, mivel aktiválódhatnak az oltóanyag gyártási körülményei között.”

https://www.fda.gov/BiologicsBloodVaccines/ScienceResearch/BiologicsResearchAreas/ucm127327.htm

A vírusok tenyésztésére használt sejttenyészetek immortalizáltak. A rákos sejtekre jellemző módon a szaporodási ciklusukat korlátozó mechanizmusokat kikapcsolták. Vagy eleve rákos szövetből származnak, vagy pedig a DNS módosításával tették őket halhatatlanná. Ezen sejtek DNS-e, vagy annak töredékei óhatatlanul átkerülnek a vakcinába.

http://www.fda.gov/ohrms/dockets/ac/05/slides/5-4188S1_4draft.ppt

Tehát a kérdés az orvosi etika szempontjából helyesen valahogy így hangzana:

Etikus-e egy egészséges csecsemőt kitenni egy potenciálisan rákkeltő eljárásnak, cserében egy ártalmatlan gyermekbetegség elkerülésének ígéretéért? (Csak ígéret, mert valójában a természetes átesésnek köszönhető élethosszig tartó védettséget kerüli el, fenntartva a fertőződés esélyét egy kockázatosabb életkorban.)

Az MMR-II, a Prevenar 13 és a Recombivax HB (hepaB) amerikai betegtájékoztatójában szerepel, hogy a készítményt nem értékelték karcinogenitásra, mutagenitásra és a termékenység gyengítésére. A magyar nyelvűekben egyedül az Engerix B tájékoztatójában találni ilyet: "Az Engerix-B-t nem értékelték termékenységi vizsgálatokban.".

Talán azért van szükség a kötelezésre, mert a védőoltások esetében a szépen hangzó "tájékozott beleegyezés" egy oximoron.

A tájékozottság és a beleegyezés egymást kizáró fogalmak.”

 

 

Nagy Sándor

Sorok-s-ár, 2018. április 7.

Csillag Ösvény Jósda