Hosszas volna felsorolni, amit a magyarok elől mindig elhallgattak, hogy a demokrata Bill Clinton volt az újkori történelem egyik legjobb amerikai elnöke, egy sor olyan intézkedéssel, ami - bár Clinton 1993-tól 2001-ig volt elnök - a mai napig tabutémáknak számít az elmaradott, primitív politikai rezsimmel és médiával, ezért ugyanilyen lakossággal megvert Magyarországon. Barack Obama jelenlegi elnök szintén demokrata és a republikánus George W. Bush óta alaposan megtanulhatta a világ, hogy ha a Föld országai és népei jót akarnak maguknak, akkor republikánus elnököt nem kívánnak Amerika földjére, mert az - amellett, hogy az USA megítélésének és népének is rengeteg és visszafordíthatatlan károkat okoz - világszerte közvetlenül idézi elő a demokratikus intézményrendszer lebontását és egy anarchisztikus, szervezett bűnbandák által uralt világ kialakulását. Persze, következhetnek még felvilágosultabb republikánus elnökök is. De a világ egyik leghíresebb filmrendezője, Oliver Stone a napokban Magyarországon is bemutatott dokumentumfilmje - amiben maga Oliver Stone volt a narrátor - mintha az én szavaimat ismételte volna, milyen visszafordíthatatlan károkat okozott a republikánus Bush-kormányzat az USA és népe szabadsága és jövője, valamint a világ népei és az Emberiség szabadsága vonatkozásában, két nap alatt lerombolva az Egyesült Államok 100 év alatt felépített pozitív imázsát is az egész világon.

Az Indiana államban, 1943-ban született Joseph Eugene Stiglitz, közgazdászként 2001-ben kapta meg a Nobel-díjat. Stiglitz a Columbia Egyetem professzora, a Világbank korábbi alelnöke, az elmúlt évtizedek legfelvilágosultabb elnökei közül Bill Clintonnak és Barack Obamának az egyik tanácsadója. Joseph E. Stiglitz - amiképpen ezt az amerikai demokraták részéről jobban érzékeljük - sokkal jelentősebb figyelmet fordít a polgári lakosság jólétére és az emberi jogokra, mint a republikánusok.

Joseph E. Stiglitz a napokban a budapesti József Nádor téren található Közép-Európai Egyetemen tartott előadást, amely nyitó rendezvénye volt az "A demokrácia határvidékein" című előadássorozatnak. A Közép-európai Egyetem (Central European University (CEU)) az USA és Magyarország által létrehozott nemzetközi egyetem.

Stiglitz elmondta:

- Bizonyos országokban a jogrend a gazdagok és az elit védelmét szolgálja a közemberek helyett. Ezt láthatjuk Oroszországban is. Jogállamnak nevezik a rendszert, és azt állítják, hogy jogállami keretek között működnek, de valójában visszaélnek ezekkel a szabályokkal.

A világhírű közgazdász professzor is elmondta, amit láthattunk a Világtörténelem során - de érzékelhetően a magyarok mára átmenetileg többet felejtettek, mint amit eddig tudtak -, hogy azok az országok, ahol korlátozzák a demokráciát, csak az elit számára tudnak jólétet biztosítani, és kettészakítják a társadalmat.

Az értelmesebb véleményformálók világszerte ismerik azt a tényt, hogy jóléthez demokrácia és szabadságjogok kellenek. Extrém kivételek előfordulhatnak rövid ideig, de tény, hogy ahol a demokrácia nem fontos, ott a lakosság is elszegényedik, elbutul és lealjasul.

Joseph Stiglitz - mintha csak Orbán Viktor, az Európai Unió 28 tagállamának demokratikus sereghajtójaként szégyenpélda Magyarországáról beszélt volna - Oroszország példáján analizálta, hogy a tekintélyelvű társadalmakban miként élnek vissza a demokratikus intézményekkel, hogy a hatalmat megszilárdítsák egy szűk elit illetve az uralkodó, bűnöző oligarchia számára.

A demokratikus jogokat üldöző, oligarchák által uralt, korrupt, lelakott Oroszország lakosainak elborzasztó mélyszegénysége közismert. Stiglitz szavaiból és érzékelhetjük, mennyire nem számít egy ország GDP-je, ha az elnök számára nem fontos a nép jóléte és életminősége. Stiglitz szerint ugyanis:

- Az orosz GDP nem tűnik különösebben rossznak, de ha közelebbről megnézzük, szinte csak a kőolajból és földgázból származik. Ilyenek a szegény afrikai államok is: ha hirtelen gyémántra vagy olajra bukkannak, akkor gyorsan felfutnak, de ennek semmi köze sincs a jó gazdaságpolitikához. Oroszországban az energiahordozókra épülő gazdaság az ipar leépítéséhez vezetett.

Oroszországban azt láthatjuk, hogy az elnöki diktatúrákban - amely gödre felé Orbán Viktor Magyarországa is borult - nem a GDP egy nép jólétének mutatója, mert az uralkodó elit mindent ellop és elpocsékol. Ők jól élnek, és mivel az elnöki diktatúrák alapvető mozgatórugója a súlyos egoizmus és a kritikátlan pszichopátia, ezért a nép leginkább csupán egy sarcolandó, állatként rácsok közt tartandó, kellemetlen kolonc, amit arra kell használni, hogy vagyont termeljen az elnök és az oligarchák számára, de voltaképpen semmi másra nem jó.

Joseph E. Stiglitz egy másik meghatározó tényezőt is említett, amelyet Orbán Viktor olyan rekorder buzgósággal lebont: a tudás alapú társadalmat, amely a gazdasági jóléthez elengedhetetlenül szükséges. Stiglitz szerint a gazdasági jólét megteremtésének alapja a learning society, vagyis a tanulás társadalma, a tanuláson alapuló társadalom. Ezt csak a liberális demokráciák tudják garantálni - mondta -, az illiberális demokrácia ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére.

Joseph Stiglitz szerint a tanuláson alapuló társadalom nem csupán holmi közgazdaságtani kérdés, hanem ahhoz gondolkodásmódbeli változás és erős politikai intézményi rendszer kell. Ez pedig olyan társadalmi normákon alapszik, amelyeket csak liberális demokráciák tudnak létrehozni - fejtegette.

Ide kívánkoznak Magyarország egyik legnépszerűbb közgazdászának, Róna Péter professzornak a szavai, aki az Általános Vállalkozási Főiskolán tartott előadásán kb. két hónappal ezelőtt ezt mondta:

- Az az életszemlélet és azok a viselkedési paradigmák, amelyek jellemzik a magyar társadalmat, egyszerűen nem képesek a fejlett világhoz való felzárkózást biztosítani.

Tehát magának a magyarságnak a mentalitása, a gondolkodásmódja alkalmatlan arra, hogy a fejlett nyugathoz felzárkózhasson. Mint arra annyiszor figyelmeztettem, mielőtt Magyarország az egész Európai Unió demokratikus legutolsójává vált: mindig egy nép hanyatlásának, leépülésének és lealjasulásának mutatója, amikor elkezdi hirdetni önnön felsőrendűségét. Minél inkább hirdeti önmaga tökéletességét, annál inkább biztosított, hogy butul, leépül és lealjasul. Mint azt annyiszor elmondtam, mielőtt Magyarország ennyire beteljesítette a sorsát: az önkritika ilyen nagy fokú hiányából eredő lealjasulás aztán olyan politikai és lakossági elszegényedéshez és demokratikus leépüléshez vezet, amiből gyakran már csupán háborús körülmények vagy háború tudja kizökkenteni. Ezt láthattuk egyébként az egykori Szerbiában is.

Szegény, kurcinfón nevelkedő buta nácik nagyon utáltak ezekért a gondolatokért, de azóta ők is szakítottak azzal a Jobbik Magyarországért Mozgalom által táplált téveszmével, hogy a magyarság tökéletes és bírálat tárgyává tenni zsidó bűn, és a nácik is azt hirdetik immár, hogy valami komoly baj van a magyarság gondolkodásával, értelmével és felfogóképességével.

Nem véletlen egyébként, hogy Stiglitz előadásáról az volt az érzése sokaknak, hogy valójában Orbán Viktorról és Magyarországról beszélt, hiszen mindenki ezt érzékelte és ennek adott hangot, amikor Orbán Viktor vagy Magyarország helyett Oroszországot mondott.

Joseph Stiglitz az USA elmúlt 10 évének gyakorlatát is bírálta, mondván, hogy csökkent a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított költségvetési támogatás. Stiglitz szerint a tudományos eredményekkel szemben a társadalomban egyfajta szkepticizmus látható. Szerinte "szinte arról beszélhetünk, hogy elindult a felvilágosodásnak a felszámolása".

Végezetül: Az amerikai demokrácia és felvilágosodottság állapota közvetlen érdeke a világ minden népének, mivel a világ legnagyobb katonai, gazdasági és tudományos potenciállal az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik. Ezért a világ minden országa és a Föld népeinek tagjai közvetlenül, személyesen érdekeltek abban, hogy az Egyesült Államokban normális, szociálisan érzékeny vezetés regnáljon. Ez pedig azt is jelenti, hogy ha tetszik, ha nem, valahol mindannyiunknak amerikaiakká kell válnunk, és törekednünk kell arra, hogy az USÁ-ra ne ellenségként, hanem olyan hazafiakként tekintsünk, akiknek célja, hogy az USA a demokrácia és az emberi jogok védőbástyája legyen, aki bármikor hatékonyan, katonai erőkkel is közvetlenül és bármelyik országban beavatkozik ezen felsőrendű értékek, a nép biztonságának és jólétének érdekében, a lakosságot elnyomó oligarchák, diktátorok és tömeggyilkosok eltakarításával.