2019. 09. 18., Szerda
Diána névnapja

Nemhogy svájci frank, de forint sem biztosan volt a devizahitelezés hátterében

Nemhogy svájci frank, de forint sem biztosan volt a devizahitelezés hátterében
2014-03-12
Póka László, a Nem adom a házam mozgalom vezetője és az Összefogás Párt országgyűlési képviselő jelöltje, a mozgalom indulása óta, rendszeresen szervez otthonukban összejöveteleket, ahol ingyenes tanácsadással és a közösségszervezéssel segít a bajba jutott devizahitelesek felmerülő problémáinak orvosolásában.
 
A legutóbbi összejövetelen, már számos mozgalmi aktivista nyilatkozott úgy, hogy egyre tisztábban látják, miszerint egy banki átverés áldozatai, többek között abból, hogy van aki már évek óta nem fizeti a törlesztő részleteket és megfelelő jogi hozzáállás esetén, a bankok tehetetlennek látszanak, miközben a magukért kiállni képtelen vagy nem megfelelően informált embereket naponta lakoltatják ki. 

Domján Tibor, Budapest
 
 
A banki átverés tényéről - melyre, csak a mindenkori kormányzatok asszisztálásával kerülhetett sor - számos különböző forrásból, lassan az egész ország értesült már. Ám, mivel mind a kormányzatokat, mind pedig az államigazgatás egész rendszerét és természtesen a médiát is jelentős mértékben átszövi a bankok érdekképviselete, ezért az árnyékokra ugrálásban ugyan élenjáró, de rendszerint csak a saját dolgáért aggódó lakosság előtt, még mindig nem teljesen tiszta, hogy milyen szintű és mennyi mindent érint közvetetten is az a giga átverés, aminek részesei voltak. Akkor is ha van/volt hitelük, de akkor is, ha még életükben nem vettek föl, soha egy fillért sem. 
 
 
Sokan - természetesen, többnyire nem úri passzióból, hanem a totális csőd elől menekülve - már nem fizetnek a bankoknak, de mivel ellentámadásba is lendültek, ezért meggyőző többséggel fura fordulatot vettek az ügyeik. A legtöbb esetben leállt a bankok könyörtelen végrehajtási és kialkoltatási mechanizmusa, amivel a csendes és beletörődő tízezreket,  eddig folyamatosan az utcára tették, a bankok ellen indított perek esetében pedig, számos alkalommal fordul elő, hogy a méregdrága banki jogászok, hibát hibára halmoznak egy-egy objektívebbnek tűnő bíróság előtt. 
 
A Nem adom a házam mozgalom legutóbbi találkozóján, számos aktivista vállalta kamera előtt, hogy bizony nem fizet a bankoknak, ugyanis egy globális gazdasági bűncselekménynek estek áldozatul, ahol először a bűncselekmény tényét kell kivizsgálni és csak utána lehet arról dönteni, hogy esetükben, ki is tartozik kinek?
 
 
Póka László, egy a szerkesztőségünknek eljuttatott levelében, egy Sopron Bank általi, alperesi ellenkérelemre reagálva, levelet intézett az ügyeket vizsgáló bíróságnak, melyekből az alábbi részleteket közöljük. 
 
Alperes ellenkérelméből felismerhető és bizonyítható egy az előzőknél nagyobb és eddig fel nem tárt csalás is, melyre 4. beadványunkban már utaltunk, és az ezzel kapcsolatos bizonyítékot 47. számon mellékeltük.

Alperes arra hivatkozik a többi bankkal együtt, hogy azért deviza, vagy deviza alapú a kölcsön, hogy az adósok számára alacsony kamatot tudjanak biztosítani. A bankok és az alperes is, a CHF-ot vagy nem bocsátotta rendelkezésre (nem folyósította), vagy azonnal Ft-ra váltotta. A CHF-al elszámolhatott azzal a forrással, ahonnan szerezte (ha volt) neki. Ellenben nagy mennyiségű Ft-ra volt minden banknak, így alperesnek is szüksége. Ezt saját forrásából vagy betétesek útján nem tudta biztosítani, vagy gazdaságilag nem érte volna meg neki az akkori devizahitelekre jellemző 4-6 % -os kamattal. Kölcsönbe szintén nem tudta venni a Ft-ot ilyen feltételekkel, hiszen abban az időben jellemzően a Ft kamatok, és az állampapír hozamok is jóval magasabbak voltak. Általában 10 % körül, vagy a fölött.

A fentiekből látszik, hogy a bankoknak, és így alperesnek sem állt rendelkezésére nem csak a CHF összeg, de az annak megfelelő Ft összeg sem.

Alperes, és a többi bank is -  mivel a fentiek alapján nem tudott beszerezni a kihelyezett hitelekkel egyező nagy mennyiségű Ft összegeket - kizárólag úgy tudott ekkora mennyiségű kölcsönt kihelyezni, hogy teremtette a kölcsön összegét, melynek fedezete az adósok ingatlanján alapított zálogjog, illetve hosszú távú jövedelme volt.

Ezek alapján nem csak a kamatemelések, de magának a kamatnak a léte is tisztességtelen, hiszen azt a pénz használatáért kellene fizetni. Jelen esetben nem felperesek használták alperes pénzét, hanem alperes használta felperesek ingatlanján alapított jelzálogjogot, és kötelezettség vállalását arra, hogy pénzt teremthessen, mely számára extraprofitot eredményezett.

Ebből adódóan alperes lenne köteles felperesek részére az extra profitjából részesedést juttatni, mint ahogyan más bankok is adósaik részére. Többek között ez az alapja annak, - amit oly sokan nem akarnak megérteni – hogy a devizahiteleket nem kell visszafizetni, (el kell törölni) és a bankok kártalanítással tartoznak adósaiknak.

Kérjük a Tisztelt Bíróságot, hogy a per során mielőbb biztosítson lehetőséget az előzőekben leírtak média, és nagy számú hallgatóság előtt lefolytatott bizonyítására oly módon, hogy kötelezze alperest, hogy a fenti állításokkal kapcsolatban számokkal, és gazdasági számításokkal alátámasztva szóban fejtse ki véleményét, reagálási és kérdezési lehetőséget biztosítva felpereseknek.

Most ellenkérelmével már maga alperes szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy alperes a felpereseket megtévesztette, tévedésben tartotta. Ez pedig alapvetően a végrehajtás megszüntetését vonja maga után, mivel a követelés érvényesen nem jött létre.

Csillag Ösvény Jósda