Magától részt vesz vagy nem vesz részt, vagyis tartózkodik (és az már nem az ő baja, hogy az eredmény kihirdetésekor vele úgy általában nem szoktak számolni). Az indíték lehet szeretetből, mert nem akar valaki másnak csalódást okozni vagy gyűlöletből, "csak azért is" felindulásból. Esetleg munkahelyi elvárásoknak megfelelve képviselteti magát...

 

Ha elmegy - vagy viszik - nemmel vagy igennel fog szavazni, netán érvénytelen szavazatot ad le. Ez utóbbit is lehet persze szándékosan vagy csak figyelmetlenségből, véletlenül, stb…

 

Lesznek visszaélések, csalások, kozmetikázások, kerekítések és az is lehet, hogy már előre megvan az eredmény. Minden manipulálható, minden szinten. Azt a csapdahelyzetet is tapasztalhatják a pokróc ellenzékhez tartozó értelmesebbjei, hogy bármilyen forgatókönyv a fondorlatosan kérdező kormányt fogja legitimizálni a további vezetésre, miközben ellenzéki hátukon újabb alapos elporolás fog véghez menni.

 

Zavarosban halászó kormányunk lassan egy éve félig pöszén üzeni Brüsszelnek, de leginkább saját népének, hogy rosszul, azaz sz-szel ejti a népsavazás első s betűjét, amit aztán a rossz kiejtés szerint untig kidobol, megír, bemond, bemutat, reklámoz, szórólapoz, kiplakátol és amiben gyűlöletkampányol, biztat, rábeszél, lebeszél, bebeszél, kibeszél, félrebeszél, megszakért, elhallgat, elferdít, megvezet, riogat és ki tudja, hogy még mi mindent megcsinál a savas kémhatású szargalacsin gömbölyítéséért.

Savazzuk egymást, magunkat, környezetünket. Pedig minden jóérzésű ember általános jólétet(!!!) szeretne. Nem akar koncentrációs táborokat sem belföldön, sem külföldön. Ez olyan természetes, hogy ezt sem kérdezni, sem szavazni nem kell. Nem is kérdezik meg sohasem.

 

Jóravaló emberek hánynak a szögesdrótoktól, a fegyveres erőktől, a gőgös - baj létrehozásában hangos, baj csitításában kussoló - nagyhatalmaktól, az Isten nevében gyilkolóktól, az elitcsoportokba tömörödő gyarmatosító országoktól, a népek kirekesztésétől, a háborúktól, a tömegek kilátástalanságától, az átirányított népharagtól, az ürülékes utaktól, a szemetes sínpáraktól, a csak a hajuk állására milliókat pazarló politikusoktól, az értelmetlen, megalázó bérű, hazai munkaköröktől, a rekordméretű kivándorlástól, a nyugdíjasoknak adományozott szemkiszúró önkormányzati krumplitól és cukortól, a kasztosodástól, a szegénységtől, a gyarmati léttől, a gyerekéhezéstől, a kiszolgáltatottságtól, a megosztástól, a köpönyegforgatástól, a rendre szelektáltan nyomasztó vagy borzalmasan lényegtelen híreket közlő médiától, a mondvacsinált szakértőktől, egyáltalán minden olyantól, amit vallásos példázattal Isten mennyországába nem lehetne beilleszteni.

 

Kit zavarna pár ezer - ittmaradni is akaró - biztonságáért hálával adózó, kiszolgált hotellakó menekült, ha a befogadó népességünk még náluk is legalább egy nagyságrenddel jobb módban és boldogabban élne, és távolról sem veszélyeztetne minket évszázados rendszerprobléma, maffiakormányzás, hazaárulás, gazdasági versenyhátrány, sanyargató adóterror, éhezés, putriotthon, alkoholizmus, világelső rákesély, kilakoltatás, erőszak, öngyilkossági gondolat?

Egészséges mentalitással bíró, valóban felnőtt emberek a bőség kosarának 99,5 %-át nem a lakosság 0,5 %-a között képzelik szétosztani. Igazságosabb, humánosabb, igényesebb szemléletű környezetet kívánnak családjuknak, településüknek, nemzetüknek, az emberiségnek. A jóhoz vagy Istenhez felvilágosodással, felemelkedéssel közeledni; a gonosz démonok - lidércek - sötét bugyraitól pedig távolodni igyekszenek.

 

Mindenki nőjön fel a feladathoz és kezelje helyén - saját bölcsessége szerint – a szükséges vagy haszontalan, értelmes vagy értelmetlen népsavazást!

 

Népünknek van egy jól megbízható immunrendszere, ezért párezer sejthalál árán ezt a sokadik maró megosztást - ahogy a jelen kormányzást is - túl fogjuk élni.