Előjáróban Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke úgy méltatta a Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatának kötetetét, mint egy igazi hiánypótló könyvet.
A halál kultúrájával fertőzött világunk rámutatására bátorság kell. Ebben Szent II. János Pál pápa az 1995. március 25-i EVANGELIUM VITAE (AZ ÉLET EVANGÉLIUMA) enciklikájával úttörő volt. Azóta azonban a politikailag korrekt (divatos rövidítéssel: píszí) trendek még a gondolatát sem engedik felvetni az egyik legősibb és legszentebb erkölcsi értékrend mindennapos semmibe vételének.
A hippokratészi eskü megsértése társadalmilag azért is lehet ennyire elfogadott, mert sokszor maguk a törvényalkotók legitimálják az élet elleni bűnöket és a törvénytisztelő polgár képes elhinni, hogy ez így erkölcsös. Pedig nem. Nagyon nem.
Az orvosok is sokszor visszaélnek a beléjük általánosan fektetett bizalommal és élet elleni, súlyos bűnök résztvevői lesznek. A bűnbeesésre példát is hallhattunk, már a medikusképzés alatt, a szülész-nőgyógyász hallgatóknak művi abortuszon kötelező jelen lenni, különben nem kapnak diplomát. Veres András győri megyéspüspök a bűnt kárhoztatta, nem a bűnöst, mert mint mondta, számukra még mindig ott van a bűnbánás és a megtérés lehetősége.
A püspök arról is mesélt, hogy többször le kellett tennie a könyvet annak olvasásakor, mert az a sajátos újságírói nyelvezetével olyan következetesen és érzékletesen van fogalmazva, hogy hamar telíti az embert.
A szerző - akinek egyébként öt gyermeke van a kárpátaljai magyar feleségétől és közülük már ketten is Varsóban tanulnak magyar szakon - lengyel újságíró, több könyv írója, dokumentumfilmes. Elmondta, hogy alaposan körbejárta a témát, beszélt pl. olyan szerb orvossal, aki csak egymaga 60000 abortuszt végzett. Ezt egyébként az "Emberek a halál völgyéből" című könyvében fejti ki részletesen. Elmondta, hogy az egy téves csoportosítás, hogy a vallásosak az abortuszellenesek, mert az abortusz annak idején tudatosan úgy lett elfogadtatva, hogy az a dogmatikus valláson felüli modern tudományos alkalmazás. Ellenállókból is példákat említett, olasz ateistákat, baloldaliakat, akik arra hivatkoztak, hogy a "Ne ölj!" parancs betartása az nem csak a keresztények momopóliuma, illetve hogy a "baloldal ethoszának való megfelelés" nem engedi az élet elleni bűnöket. Kell-e nagyobb bizonyíték a vallásos abortuszellenes - ateista pedig abortuszpárti beskatulyázás téves voltára, mint az, hogy a Kr. e. 460 – Kr. e. 377 körül élt Hippokratész is pogány volt.
Az eutanáziáról is szó esett, kezdve a passzív és az egészen aljas, beleegyezés nélküli változatáról. Egy holland eset lett megemlítve, amikor egy orvos, pár hetes távolléte után, már nem találta a korábban kezelt, nem súlyos állapotban lévő betegét, mert őt kollégái akkorra már a halálba segítették, csak azért, mert kellett az ágya... A közönség soroaiból hallani lehetett egy forrongó megjegyzést: "Ez itt is így van.".
Az előadás végén egy szülőkből és szakemberekből álló csoport felhívta a püspök úr figyelmét a még meg sem születettek és öreg elesetteken kívül eső, szintén mengelei áhítattal támadott, kiszolgáltatott, de általánosan szenvedő rétegre. Sajnálatos módon a jelenkori magyar orvoslásra rátelepedett nyugati gyógyszergyárak kénye szerint a kiskorú gyermekeinket egyre több kötelező, sokszor teljesen felesleges oltással terhelik. Immunrendszerük gyötrése miatt hazánkban felszaporodtak a gyermekkorban és fiatalon fellépő autoimmun és krónikus betegségek. Az oltáskárosodásokat hivatalosan még csak el sem ismerik, "genetikai hiba", "nincs ok-okozati összefüggés" vagy "véletlen időbeli egybeesés" hazug indoklással elutasításra kerül szinte minden bejelentés. A NAV fegyveres testületének agresszív családgyalázatával, gyermekeink emberi méltóságának orvosok és hivatalok általi tiprásával a XXI. századi Magyarország szégyenszemre élen jár, pontosabban példa nélküli. A győri megyéspüspök segítőkészen, azonnal felajánlotta közbenjárását.
Zárásul Jézus szavai: „Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek, mert én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a bűnbánatra.”.
Nagy Sándor
Budapest, 2019. 05. 15.