A parlamenti vizsgálóbizottság akkor reményre adhatott okot, azonban honatyáinkról is elkerülhetetlenül ki kellett volna derülni, hogy ők is nyakig dögönyöznek az állami bűnözésben, ami folytán politikailag, gazdaságilag teljesen visszavetették országunkat több generációnyi távlatra. Jobbnak látták hát 2060-ig titkosítani az egész olajügyet, „oszt’ jónapot!”.

Már csak 40 év, és ha addig nem tüntetnek el minden adatot, akkor fény árad a sötét múltra, hogy déd- és ükunokáink tanuljanak belőle!

Az 94/1999. (XII. 7.) OGY határozat az országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról az esetleges korrupciós ügyek feltárására az olajügyek és a szervezett bűnözés között

I. Az Országgyűlés a Házszabály 36. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre annak megállapítására, van-e korrupciós összefüggés az olajügyek és a szervezett bűnözés között?

II. A vizsgálóbizottság felállításának célja az, hogy kivizsgálja:

- Vannak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek?

- Vannak-e a feketegazdaság résztvevői, egyes rendőrök, valamint a vám- és pénzügyőrség egyes alkalmazottai között összefonódások?

- Elősegíthették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket?

- Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?

III. A vizsgálóbizottság 11 főből áll. A bizottság tagjaira, a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást a következők szerint:

FIDESZ  3 fő       

MSZP    3 fő       

FKGP     2 fő       

SZDSZ   1 fő       

MDF      1 fő       

MIÉP     1 fő       

IV. A bizottság tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok javaslatai alapján az Országgyűlés elé, a Házbizottság terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént. A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok, a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

V. A bizottság megbízatása kiterjed minden az e határozat I. és II. pontját érintő vizsgálatra és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 21., 22. és 24. pontokban, a Legfőbb Ügyészség körében a 26. és 27. a)-f) pontokban, a Megelőzési Szolgálat körében a 30/A, b)-g) pontokban a Határőrség körében a 33., 33/A., 34., 36. és 37. pontokban, a Rendőrség körében a 45., 46., 46/A., 47. és 48. pontokban, a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., 104., 106., 110., 117. és 118. pontokban, a Pénzügyminisztérium körében a 131., 132., 137/A., 137/B. és 137/F. pontokban, valamint a Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 3., 16., 18. pontokban, és a Magyar Köztársaság Rendőrsége szolgálati titokköri jegyzékéről szóló 29/1996. ORFK Utasítás mellékletének 1., 26., 27., 30. pontokban, továbbá a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 3/1995. (XII. 19.) TNM rendelet mellékletében szereplő titokköri jegyzék 13. pontjában, valamint a Pénzügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 4/1996. (I. 24.) PM rendelet mellékletének 1., 2., 3., 7., 13., 14., 15., 16. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatokat.

VI. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe, működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből fedezi.

VII. A bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.

VIII. A bizottság a megállapításairól jelentést készít, amelyet a megalakulását követő hat hónapon belül az Országgyűlés elé terjeszt.

IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

 

A fenti OGY határozat V. pontja azzal, hogy nyolcszor is tartalmazza a „titok” szavunkat, már előre jövendölte a nagy hűhó eredményét.

Magáról a titkosításról a 88 éves Szeszák Gyula a múlt héten a következőket írta:

- Nota bene, ez a titkosítás az egyik legrejtélyesebb valami a magyar "jogrendszerben". Egyszerűen képtelen vagyok az interneten utánajárni: ki, mikor, mire vonatkozólag, milyen alapon rendelte el a nagy nemzeti kussolást?...

...Feltett szándékom, hogy kissé tovább gombolyítom a fonalat, mert úgy látom a 'zemberek még nem tértek napirendre a múlt sötét disznóságai fölött. Ennek egyik magyarázata, hogy még mindig a két "titokgazda" igazgatja az országot. -

Ajánlott források:

• Szeszák Gyula kór- és kortüneteket átfogóan tartalmazó anyaga, a történelmi súlyú olajdosszié: http://szeszak.hu/Comment/Vezercikkek/Olajdosszie.htm

• Szeszák Gyula hat napja publikált írása: http://szeszak.hu/Gyors%20irasok/Facebook%20irasok/20.04.29%20-%20meglepetes/Abszurd%20historia.htm

• A MAI VEZETŐK VÉDTÉK AZ OLAJMAFFIÁT - INTERJÚNK SZESZÁK GYULA FŐÜGYÉSSZEL

• 2009-ben készült riportfilm Molnár F. Árpád rendezésében, A maffiaállam nyugdíjazta - Hatszemközt Szeszák Gyula olajügyésszel Hírháttér TV:

 

Nagy Sándor,

Sorok-s-ár, 2020. 05. 07.