2017. 06. 27., Kedd
László névnapja

Külföldi cégek viszik az uniós pénzek javát? De, hiszen itt szarnak, kurváznak és kávéznak, nem elég?

Külföldi cégek viszik az uniós pénzek javát? De, hiszen itt szarnak, kurváznak és kávéznak, nem elég?
2016-06-05
Nem változott itt semmi, Hofi cocialista disznóóla óta, mert úgy látszik, a régi-új elvtársaknak azóta sem megy, még a legegyszerűbb matek sem. Illetve, dehogynem megy, hiszen a fizetésüket meg a szépen gyarapodó vagyonukat gond nélkül menedzselik, tévedni, csak az ország kárára szokásuk, igaz, azt mérték nékül. Így vannak ezzel a mainstream firkászok is. Leírnak számokat, esetünkben konkrétan három számot, azonban, még ezt is képtelenek megfelelőképpen összeadni, szorozni, vagy osztani, illetve, még mindig addig számolnak, amíg ki nem jön a gazdi számára megfelelő eredmény. Esetünkben, így leszünk az EU búsás haszonélvezői. Örüljünk.
 
Előre elnézést kérek mindenkitől, hogy most nem fogok itt Orbánozni, hiszen az Index és a KPMG számai alapján, Orbán, elvileg "csak" azt pénzt tudja ellopni, amit Magyarország fizet be az EU-ba, amit nyilván meg is tesz, de ez, most itt egy másik történet. 

Domján Tibor, Budapest
 
 
Arról nem is beszélve, hogy akár a statisztikai hivatal, akár bármelyik belföldi vagy külföldi kutatócég, könyvvizsgáló, auditor cég számai olyan eltéréseket mutatnak azonos halmazokon belül, mintha minimum párhuzamos univerzumokban készültek volna. Éppen ezért, az, hogy honnan vegyünk hiteles adatokat, akárcsak az Európai Uniós pénzek be és kifizetése kapcsán, azt gondolom felejtős, nyugodtan nézzük inkább a multik által pénzelt liberális sajtó számait. 
 
Írja az Index, a Tényleg megéri az EU tagság? címmel:
 
A kormány tagjai szerint Magyarország többet fizet a közös uniós kasszába, mint amennyi onnan érkezik. Utánaszámoltunk: szerencsére ez óriási tévedés. 
Magyarország, az uniós költségvetés nettó haszonélvezője. Ha a 2007-2013-as időszakot nézzük, nagyjából 8600 milliárd forintot kapunk, 3000-et befizetünk – marad árfolyamtól függően körülbelül 5600 milliárd.
 
 

Hurrá, örülök, mint majom a farkának, még akkor is, ha tudom, hogy Magyarország, nem 2007 óta tagja az Európai Uniónak, hanem 2004 óta, és addig is kellett befelé fizetni, nem beszélve az időszakot megelőző és azóta folyamatos jogharmonizációs költségekről, intézményi és lakossági megszorításokról,  létező és nem létező államadósság részek kifizetéséről és újabb hitelek felvételéről, egyéb áldozatvállalásokról, mindenféle működő intézményrendszerek lebontásáról, vámok, útadók és egyéb bevételek eltörléséről, melyek valójában, akár több tízezer milliárd forintra is rúghattak. De ki számolja? Bagatell.
 
 
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) közleménye szerint „vám- és importbefizetésből 2003-ban 131,3 milliárd forint érkezett be”. 2015-ben a NAV a saját évkönyve alapján 53,6 milliárdot szedett be ilyen forrásból, melynek kétharmada megy a közösbe - írja az index és nyugtázza, hol van ez a megmaradt 5600 milliárdunkhoz képest? - A kieső vámbevételek tehát a nettó 5600 milliárdos támogatás töredékét teszik ki.
 
Ha hiszünk a fenti VPOP közleménynek (egyébként nem, de gyakoroljunk kegyet, megint) és nem vagyunk teljesen hülyék, akkor ki tudjuk számolni, hogy 2003-tól, évenként csak alaphangon 130 milliárd forinttal, 2013-ig, kb. 1300 milliárddal vagyunk szegényebbek, de ez ennél sokkal magasabb összeg lehetne, (évente, inkább minimum a két vagy háromszorosa) tekintve, hogy a piacainkat lényegében csak az EU csatlakozás óta liberalizáltuk igazán, tehát a komolyabb terjeszkedés és forgalom, csak a csatlakozás után következett be. Nyilván, egyébként is beette volna őket a rosseb, azonban a karvalytőke ingyen sokkal jobban szeret pénzt keresni, hátmég, ha fizetünk is érte. 
 
A multinacionális cégek a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég elemzése alapján Magyarországon valóban taroltak az uniós támogatásból megvalósult fejlesztések piacán - írja az Index (nem az RT NEWS, nem a Magyaridők vagy a Habonylapok), majd folytatja - 2007 és 2013 között a külföldi nagyvállalatok az uniós pénzek kétharmadát nyerték el Magyarországon, ami a legmagasabb arány a vizsgált nyolc kelet- és közép-európai uniós tagállamban. A „külföldi” a tanulmányban szereplő országoknál ötből négy esetben európait, azon belül főleg németet jelent.
 
Namármost, amennyiben az ürge nem folytatná hazudozást, már egyértelművé válna, hogy komoly a baj, hiszen az Index és a KPMG számai szerint is:
 
8600 milliárdot adott ez EU (2007-2013 között)
3000 milliárdot fizettünk be (2007-2013 között)
5800 milliárdot (8600 milliárd - 2/3-a) nyertek el a külföldi cégek (2007-2013 között), tehát
  200 milliárdot buktunk az EU-n (2007-2013 között)
 
 
Azonban, ez az Eurologus névvel tetszelgő matekzseni, elkezdi keverni a szalámit, és bár az előző sorokban világosan leírja, hogy az EU-s pénzek kétharmadát a külföldi cégek kapják, a levezetésében, már valami EU-s fejlesztési alapokról hadovál, ami a Magyarországra szánt pénzek két harmadát teszik ki, tehát inkább ezt a kétharmadot osztja el kétharmaddal, ami szerinte, csupán pitáner 3.800 milliárd forintocska, ami - állapítja meg, ez a megveszekedett barom - meg sem közelíti a nálunk maradó 5600 milliárd forintot. 
 
Csakhogy nyilvánvaló legyen, hogyan kell elterelni (lehazudni) előzőleg leírt sorokat az Indexnél, bemásolom ide úgy, ahogy ott is olvasható:
 
Az Európai Bizottság kimutatása szerint a KPMG-tanulmányban említett fejlesztési alapokból érkezik a Magyarországnak szánt EU-s pénz kétharmada, ami nagyon durva becsléssel 5700 milliárd forint. Ennek a kétharmadát vihették el a multik, nagyjából 3800 milliárd forintot, bőven az 5600 milliárd forint alatt, amennyi a Magyarország uniós befizetések utáni többlete.
Valóban, így - elvileg - maradna a kasszában 1800 milliárd forint, ami - csupán a már említett vámbevétel kieséseket tekintve is - valójában egy falhoz vert lófasz, hogy ideillő klasszikust idézzek a YouTube-ról. Ne hagyjuk ugyanis figyelmen kívül azt az apróságot, hogy miközben az EU jogharmonizációnak köszönhetően megszűnik a nemzetközi fuvarozók útdíj fizetés kötelezettsége, és miközben a világ legszarabb autópályáit a világon, talán a legdrágábban kezdik építeni a javarészt külföldi építőcégek, akik, miközben a kormányoknak vígan és vastagon tejelnek, a magyar alvállalkozókat szinte kivétel nélkül öngyilkos hintába rakják (vállalkozások százait, családok ezreit kisemmizve), addig az amúgy is szar autópályákat ellepik a multikba fuvarozó külföldi kamionok, amik bagóért viszik ki az jó minőségű magyar árukat és drágán hozzák be a selejtes és egészségtelen külföldi szarokat a multik polcaira, amik azonnal kinyírják az itthon, adókkal szarásig terhelt magyar kisvállalkozókat.
 
Na, ezzel vajon hány ezer milliárdot találtam a nemlétező büdzsében 2004-2013 között? Tizet, százat, ezret?
 
De, maradjunk most a cikknél, és annál, hogy az Index inkább megint hazudott egyet, hiszen így, nem mondhatta volna el a következőket, egy "szakember"-t is bevonva persze, hogy még hitelesebbnek tűnjön a hozzáértő magyar olvasók szemében:
 
Az, hogy a multik a pályázati támogatások kétharmadát nyerték el, nem jelenti, hogy egy az egyben kitalicskázták volna a pénzt Hegyeshalomnál. „Lehet, hogy az EU-s támogatásokat nagy arányban külföldiek kapták, de mégis Magyarországon költik el a nagy részét: itt használják az áramot, veszik a benzint, itt bérelnek irodaházat, itt mennek étterembe, itt szállnak meg” – mondta az EUrologusnak Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel think tank gazdasági elemzője.
 
Erre mondják mifelénk, hogy oké, de inkább a te kurva anyádat. Ezermilliárdokat nyernek el pályázatokon, amit részben mi fizetünk, tíz meg százezer milliárd forgalmakat bonyolítanak, amiért teljes egészében mi fizetünk, miközben kiemelkedően magas műszaki és minőségi színvonal mellett, Európa legkisebb bérét és leggyengébb szociális ellátását kapjuk (igen tőlük is), de azért örüljünk, hogy nálunk tankolnak, esznek, isznak, szarnak és kurváznak. Adózni? Ja, azt inkább otthon, vagy valahol, okosba.
 
Persze, ne legyünk telhetetlenek, pláne egy ilyen kis ország. Örüljünk, hogy a saját pénzünk, iparunk, mezőgazdaságunk, természeti erőforrásaink, ásványkincseink, vizeink, levegőnk, egészségünk, munkaidőnk, energiánk, szorgalmunk, kitartásunk, humántőkénk, lényegében a jövőnk beforgatásával és totális leamortizálásával, ilyen szép bevételekhez és befektetésekhez juttathatjuk a Nyugat-Európa tőkéseit, miközben mi fogyunk, gyengülünk és legfőképpen hülyülünk, és egymást gyilkoljuk, miközben címeres haramiák, politkának nevezett mutatványait bámuljuk.
 
Ráadásul, mintha mindez nem volna elég, a médián keresztül leginkább azt szeretnék elérni, hogy inkább örüljünk hangosan, tapssal, virággal, zengő énekszóval, ja és persze hálás szívvel köszöngessük úton-útfélen (mint az ötéves tervek idejében), hogy ilyen kurva szerencsések vagyunk, mint ahogy látszik is rajtunk. 
 
Valami ilyesmi járhatottt ennek az Eurologus baromnak a fejében is, amikor a cikk végén még hosszan fejtegette, hogy:
 
Darvas Zsolt szerint az EU-csatlakozás legnagyobb előnye nem is az uniós támogatások, hanem az, hogy átvettük az uniós jogot. „Ezáltal mindenféle befektetésnek a biztonsága, kiszámíthatósága óriási mértékben javult, és ez a külföldi vállalatoknak is kedvez, akik azt keresték, hogy hova telepítsék az üzemeiket, de a hazaiak is jobban járnak vele. 

A mérleg még akkor is pozitív lenne, ha nem beszélnénk az EU-s támogatásról.
 
Azt gondolom srácok, hogy a ti mérlegetek mindig pozitív, illetve mindig úgy áll, ahogy szeretnétek látni, legyetek akár politikusok, gazdasági vagy "szellemi" elit, talpnyaló firkász, közgazdász, jogász, szakértő, vagy hétköznapi, lúgozott agyú pártbarom népi idióta. Azonban, vannak itt forgalomban másfajta mérlegek is, melyekhez nincs hozzáférésetek, sem rálátásotok, így beszennyezni sem tudjátok hazugsággal és hamissággal. És akár szeretnétek, akár nem, ezzel a mérleggel mindannyian megmérettek egyszer, és az sokkal jobban fog fájni, mint ahogy nekünk fáj, hogy folyton csaltok és hazudtok. Akkor, majd helyére billen minden mérleg. Addig várunk.
 
Ámen.

Csillag Ösvény Jósda