“Címzett:……………………. Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
…………………………………..
Tárgy: Közérdekű adatigénylés
Tisztelt Népegészségügyi Főosztály!
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 5.§ (3) a) pontja értelmében mindenkinek joga van az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez.
Ez okból, valamint az általános iskola 7. osztályába lépő gyermekem révén fennálló személyes érintettségem okán, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján
alulírott ………………………………….,
…. [Helység], [lakcím] alatti lakos,
kk. ..……………………………..., 7. osztályos tanuló édesapja, törvényes képviselője,
nevezett gyermekem e tanévben esedékes kötelező oltására való figyelemmel, az alábbi
a d a t i g é n y l é s t
terjesztem elő:
1. Egy törvény által, életkor szerint kötelezően beadni rendelt kampányoltás vonatkozásában, az annak eredményeként előálló közegészségügyi állapot, nevezetesen a „nyájimmunitás” meglétének, avagy hiányának kiértékelése és tényszerű megállapítása, erre vonatkozó adatok gyűjtése és nyomonkövetése az NNGyK feladatkörébe tartozik-e?
2. Ha az előbbi kérdésre adott válasz igen, akkor e részletezett adatok nyilvánosan hozzáférhetők-e, vagy kérésre nyilvánosságra hozhatók-e?
3. Továbbá a mindenkori nyájimmunitás meglétének nyomonkövetése az NNGyK gyakorlatában, ténylegesen milyen input adatok felhasználása révén valósul meg? Milyen tudományosan bizonyított összefüggés, vagy milyen matematikai képlet alapján végzik ezt a kalkulációt, ill. becslést, vagy prognózist, amelynek eredményéből tényszerűen le tudják vonni azt a következtetést, hogy nyájimmunitás egy adott esetben, adott kórokozó vonatkozásában fönnáll-e, vagy sem?
4. Mekkora a maximálisan megengedett statisztikai tűréshatár, illetve hibaszázalék ezekben a fenti kiértékelő kalkulációkban?
5. Milyen gyakorlati tapasztalaton alapuló kvantitatív összefüggés áll fenn egy korcsoport átoltottsági aránya és az adott korcsoportban ténylegesen föllépő járványos megbetegedések számszerűsített intenzitása között? Egyértelműen determinisztikus-e ez az összefüggés, vagy többé-kevésbé sztohasztikus? Léteznek-e ezzel kapcsolatos, világszerte kutatott összehasonlító vizsgálatok, tanulmányok, publikációk?
6. Milyen igazolt tudományos eredményekből származik az a tényként kommunikált állítás, mely szerint a nyájimmunitás egy bizonyos átoltottsági küszöbszint elérését előfeltételezi és egészen pontosan hány %-ra tehető ez a küszöbérték?
7. Amennyiben az átoltottsági arányokat csak életkor szerint megvont szűk határokkal jellemezhető kohorszok vonatkozásában állapítják meg, az esetben hogyan értelmezhető a nyájimmunitás a teljes populációra vetítve, különös tekintettel arra, hogy
• egyfelől az idegenforgalmi fluktuáció is jelentősen befolyásolhatja ezt,
• másfelől az oltások tényleges hatékonysága ritkán éri el az elméleti maximális értéket,
• amit ráadásul még az egyéni immun-reakciók intenzitásának változékonysága is bizonytalanná tesz,
• harmadrészt az életkor szerinti megoszlásban az idősebb generációk immunizáltsága effektíve meredeken csökken és a felnőtt népesség számottevő hányada nem vesz igénybe semmilyen „emlékeztető” vagy „ismétlő” oltást, ami gyermekkorban még kötelező.
Így tekintve a teljes népesség átfogó immunizáltsági mutatóit, a de facto átoltottsági arány távolról sem közelíti meg a nyájimmunitási küszöbértéket, optimista becslés szerint is legföljebb 30-35 %-ra tehető. Ehhez milyen magyarázatot fűz a t. Népegészségügyi Hatóság?
8. Mi a pontos meghatározása az „oltási baleset” fogalmának az NNGyK értelmezésében és mely jogszabály tartalmazza az „oltási baleset” jogi definícióját? (T.i. ez az önálló jelentéssel bíró szókapcsolat a 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben többször is előfordul, de nincs meghatározva annak pontos jelentéstartalma sem ehelyütt, sem az Eütv.-ben.)
9. Milyen kötelezettsége van az NNGyK-nak az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) bejelentéseinek feldolgozott adataiból levonható konklúziók érvényre juttatásának tekintetében? Hány (bizonyítottan oltással összefüggő) halálesetnek kell előfordulnia ahhoz, hogy a t. Népegészségügyi Hatóság alapvetően megváltoztassa a szemléletét az oltások arrogálásával kapcsolatban? Az oltások hatékonyságát százalékokban mérik, ám ugyanazon oltások ártalmait egyéni életek tragédiáinak számosságában és e két nézőpont semmilyen tudós-logika, vagy kufár-kalkuláció alapján nem összemérhető! (V.ö. a világhálón föllelhető adatokkal, pl. itt:
10. Milyen okok miatt vált szükségessé a hepatitis-B elleni Engerix-B helyett a HBVaxPro vakcina bevezetése?
11. Indult-e az NNGyK-nál belső vizsgálat, vagy bármilyen nyomozati eljárás arra irányulóan (és ha igen, milyen eredménnyel), hogy a gyógyszerhamisítás (2005. évi XCV. tv. 1.§ (42) a) pontja szerinti) tényállása megvalósult-e abban a konkrét esetben, amikor is az Engerix-B oltóanyag EMA által publikált angol nyelvű betegtájákoztatójában szerepelt az a kitétel, hogy „This medicinal product contains thiomersal (an organomercuric compound) as a preservative and therefore it is possible that sensitisation reactions may occur”, ám a magyar nyelvű kísérőirat [ ld.: OGyÉI ] ezzel ellentétes állítást fogalmazott meg, azaz tagadta a thiomersal összetevő jelenlétét?
12. A 2023-ig használatban volt Engerix-B oltóanyagnak a forgalomból való kivonása értékelhető-e akként, hogy a t. Népegészségügyi Hatóság utólag indirekt módon elismeri, hogy az, szemben a korábbi állításokkal, mégis tartalmazott higanyt?
13. Mivel a gyógyszerfelügyeleti hatóságok szofisztikált magyarázatokat eszelnek ki annak elfedésére, hogy egy oltóanyag tartalmaz-e higanyt, vagy sem, nominálisan még akkor is tagadhatják ezt, ha az ellenkezője az igaz. Ez okból vélem szükségesnek megkérdezni, hogy a HBVaxPro oltóanyagban konkrétan milyen tartósítószer került alkalmazásra (minekutána a tájékoztatóból ez nem derül ki egyértelműen), továbbá mi a szerepe a feltüntetett kálium-tiocianát nevű vegyületnek és mit lehet tudni ezen anyag veszélyességének mértékéről?
14. Ha és amennyiben abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a jelenleg 13 éves korú gyermekem – és alapos okkal vélelmezhetően kortársainak túlnyomó többsége szintúgy –
• nem lesz intravénás droghasználó,
• nem fog nagykorúvá válása előtt szexuális életet élni és azt követően is csak az elvárható felelősségtudattal teszi ezt és nem a promiszkuitásba veti bele magát,
• nem szorul vérkészítmények felhasználását igénylő egészségügyi ellátásra,
• sem dialízisre,
• nem szenved véralvadási, vagy vérzékenységi rendellenességekben,
• nincs kitéve olyan fokozott kockázatnak, melynek során pl. rendszeresen kapcsolatba kell kerülnie az átlagosnál nagyobb arányban előforduló potenciális hepatitis-B fertőzöttekkel,
• nem lesz börtönviselt,
• sem hajléktalan,
akkor de facto mi az a valós és apodiktikus érdemi indok, mely ezen oltásban való részesítés feltétlen kötelezővé tételét megfellebbezhetetlenül alátámasztja? (Minekutána a hepatitis-B köztudottan nem légutakon és nem cseppfertőzéssel terjed...)
15. A CDC tájékoztató oldalán egyebek mellett az alábbiak olvashatók:
Hepatitis B – Potential for chronic infection after acute infection: Chronic HBV infection develops in approximately:
• 90% of infants who acquired HBV infection perinatally or at birth.
• 30% of children who acquired HBV infection between 1–5 years old.
• 5% of people who acquired HBV infection as adults.
Severity:
• Most people with acute disease recover with no lasting liver damage.
• Acute illness is rarely fatal.
• 15% – 25% of people with chronic infection develop chronic liver disease, including cirrhosis, liver failure, or liver cancer.
A fentiek tükrében szeretnék egy minden kétséget kizáró indoklást kapni arra, hogy a 13 éves korosztály esetében, (akiknek 5%-a kaphatja el az akut fertőzést, ebből is 15-25% válhat krónikussá, vagyis maximun 0,75 - 1,25% lehet érintett a CDC általános becslése szerint), miért tartják a hepatitis-B fertőzés nyomán kialakulható betegséget olyan elképesztően súlyosnak és a teljes populációra kiterjedően veszélyesnek, hogy a magyar jogalkotó és jogalkalmazó semmi szín alatt nem bízza a döntést a tájékozódni és gondolkozni képes állampolgáraira, hanem ehelyett ex cathedra, kétségbevonhatatlan, autoriter megfellebbezhetetlenséggel, kivétel nélkül mindenkit kötelez rá, hogy gyermekét beoltassa? Úgy vélik, ez a par excellence profilaxis, a kormányzati vezérelv: csak az oltás? Ha az előző pontban felsorolt életmódbeli kockázati tényezők elkerülését és kiküszöbölését tekintetbe vesszük, akkor a CDC 1,25 %-os irányadó becsléséből levezethető fertőződési és megbetegedési hajlandóság még ennél is nagyságrendekkel kevesebbé válik. Kérem, hogy adjanak megbízható statisztikai adatot arra vonatkozóan, hogy hazai viszonyok között a szóban forgó rizikó- és korcsoport tekintetében ténylegesen mekkora arányú a hepatitis-B fertőződés kockázata.
16. A legtöbb vakcinában, így a HBVaxPro-ban is hatásfokozó adjuváns adalékanyagként alumínium-hidroxifoszfát-szulfát került alkalmazásra. Az „Orvosok a tájékozott beleegyezésért” honlapon elérhető „Vakcina kockázati állásfoglalás” című brossúrából [ PIC-Aluminum-VRS.pdf ] az tudható meg, hogy a vakcinák alumínium vegyület tartalma egyfelől neurotoxikus, másfelől az intramuszkulárisan beadott alumínium vegyület előbb-utóbb 100 %-osan bejut a véráramba, továbbá mivel nem lebomló és nem kiürülő anyag ezért minden egyes vakcinázás alkalmával halmozódik a gyermekek szervezetében. Ezen kívül megállapítást nyert, hogy a nem szájon át bekerülő alumínium veszélyességi határértéke az emésztőrendszeren átjutó alumíniuménak ezredrésze! Ennek alapján a megállapított határérték: 1 mikrogram / testtömeg kg / nap. Ha figyelembe vesszük az itt közölt adatot, akkor iskolás korú gyermek nem kaphatna egy alkalommal 50-80 mikrogramnál nagyobb alumínium tartalmú vakcina dózist. A CDC ezzel szemben 850 mikrogramban maximálta ezt az anyagtartalmat, ami elképesztően bizarr. A HBVaxPro 3 dózisú oltás mindegyik adagja 250 mikrogramnyi adjuvánst juttat be. Az ismétlődő alumínium expozíció kumulatív toxicitásának hosszútávú hatását a fejlődő gyermeki idegrendszerre és agyra nézve nem ismertetik, ilyen irányú kutatásokról nem számolnak be. Mi alapján jelenti ki a t. Népegészségügyi Hatóság, hogy ennek semmilyen veszélyessége nem áll fönn?
17. Kérem, hogy tájékoztassanak ezen oltóanyag gyártásában alkalmazott ú.n. „rekombináns DNS” technológiának az összes szóbajöhető, humán felhasználást érintő potenciális veszélyességi aspektusáról. Egyebek mellett arról is, hogy az élesztőgomba táptalaj és bakteriális szennyező anyagok milyen hatásfokkal és eredményességgel kerülhetnek kiszűrésre és eltávolításra a forgalomba kerülő oltóanyagból?
18. A HBVaxPro vakcina biztonságosságának alátámasztására rendelkezik-e randomizált, placébó kontrollos, kettős vak módszerrel végzett klinikai vizsgálatok eredményét rögzítő dokumentumokkal az NNGyK és ezeket az eredményeket minden tekintetben megfelelőnek és elfogadhatónak minősítette-e? (Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a kérdés nem a HBVaxPro hatóanyagára, sem ugyanezen hatóanyaggal már korábban létrehozott más, hasonló vakcinák vizsgálatára irányul, hanem pontosan erre a konkrét import tételre, amelyet ez év szeptemberétől a magyar gyermekeknek szánnak beadni.) Mekkora időtartamot fognak át ezek a klinikai tesztek, hány résztvevő bevonásával kerültek megvalósításra? Továbbá a kiértékelési komparáció teljesen intakt, oltatlan kontrollcsoporttal való összehasonlításra vonatkozik-e, vagy ehelyett inkább a konfúzus eredményre vezető, másfajta oltottak csoportjával vetik össze a vizsgáltakat? Hány egyidejű változó tényezőt vesznek figyelembe ezek a klinikai kísérletek és vannak-e további, hosszútávú utánkövetési hatásvizsgálatok? Nyilvánosak és hozzáférhetők-e ezek az adatok? (Az a hír járja ugyanis, hogy napjainkban már régóta egy hazug, képmutató „erkölcsi paradigmává” magasztosították annak a manipulációnak a megtévesztő és egyszersmind tudománytalan gyakorlatát, mely szerint azért nincsenek oltatlan kontrollcsoportok, mert akkor lenniük kellene olyanoknak, akiktől megtagadják az áldásos jótéteményt, az ú.n. „védőoltást”. Ezért aztán soha nem végeznek valódi oltatlan kontrollcsoporttal történő összehasonlító vizsgálatokat, hanem csak a hasonló vakcinafajta egy korábbi változatával beoltottakhoz viszonyítják a klinikai eredményeket, de legalább azt is csak néhány napig, vagy hónapig kísérik figyelemmel.)
19. Az NNGyK alávetette-e hatósági ellenőrzésnek a HBVaxPro vakcina tételeit, melynek során hazai laborvizsgálatok útján meggyőződött arról, hogy a Magyarországra importált vakcina ténylegesen megfelel a gyártó által elvben garantált minőségi paramétereknek, avagy a forgalmazó élt-e a 450/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésében biztosított jogával, melynek következtében az NNGyK „eltekintett” a gyártási tételellenőrzéstől?
20. Végül, de nem utolsó sorban egy teljes egészében jogi vonatkozású kérdésre várok választ:
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy a vakcinák „elkerülhetetlenül veszélyesek“ (Unavoidably unsafe products). [ supremecourt. gov/opinions/10pdf/09-152.pdf ]
A Hazánkban hatályos 1997. évi CLIV. törvény [ Eütv. ] 58. § (10) pedig elismeri és ilymódon deklarálja, hogy a való élet realitásában fennáll annak a lehetősége és veszélye, hogy bárki „a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal”. Ez a posszibilitás tehát tény és ennél messzebbmenő mérlegelésre az érintetteknek nincs szüksége.
Magyarország Alaptörvénye Q. cikkében ez található:
• (2) „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.”
• (3) „Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.”
Az eddig elmondottakkal összhangban kijelenthető, hogy minden olyan orvosi kezelés, amely nem önkéntes, azaz kötelező, vagyis szankciók terhe alatt kikényszerített – különös tekintettel az invazív beavatkozásokra, ilyeténképpen pedig az oltásokra is kiváltképp –, az kifejezetten sérti az alábbiakban felsorolt nemzetközi és hazai jogszabályokban foglaltakat:
• az Európai Unió Alapjogi Chartája,
• az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata,
• az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye, (Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény)
• az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye, (Magyarországon kihirdette a 2002. évi VI. törvény)
• az Európai Betegjogi Charta,
• az ENSZ polgári és politikai jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmánya, (Magyarországon kihirdette az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet)
• Az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, az Európa Tanács 1950. november 4-én, Rómában kelt Egyezménye, (Magyarországon kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény)
• valamint a Nürnbergi Kódex, (kutatásetikai elvek összessége az embereken végzett orvosi kísérletekre vonatkozóan, amelyeket a második világháború végén lefolytatott nürnbergi perek következményeként foglaltak össze)
• továbbá Magyarország Alaptörvénye
• és hatályos Büntető törvénykönyve.
Kérem a fenti hivatkozások tükrében részletezett és tételes bizonyítását annak, hogy Magyarország, ahol – az emberi méltóságot és alapvető jogokat el nem ismerő, azokat megszüntető és megsemmisítő – oltáskötelezés van érvényben: ez az ország még jogállam! (T.i. – álláspontom szerint – ha az ú.n. Tudomány kvantitatív argumentumai – és azzal együtt a korszellem efemer szeszélyei – szembeállíthatók a humánum kvalitatív és abszolút értékeivel – v.ö. az emberi méltóság jogi fogalmával –, ott nem egy „alkotmányos céllá” avanzsált (nemlétező) „közérdek” végett alkalmazható „alapjog-korlátozás” történik, hanem a tucatnyi nemzetközi egyezménnyel és magának az Alaptörvénynek a szellemével is szembemenő jogtiprás és jogfosztás valósul meg!)
Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy része tekinthető megismerhetőnek, az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldjék meg számomra.
Felhívom szíves figyelmüket, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2015/4710/2/V. számú állásfoglalásából következően a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét. Ezen túlmenő adatok megadása az adatkezelő NAIH állásfoglalás szerint nem kérhető, továbbá nem jogosult a személyazonosság ellenőrzése sem.
Kérdéseimre adott szíves válaszukat vagy e-mailben, vagy postai levélben várom.
Segítő együttműködésüket megköszönve, tisztelettel,
…...…………………………..…………..
Kelt: ……………….., 2024. augusztus 26.”
Ajánlás:
ARCHIVUM SECRETUM
