Fordította: Molnár F. Árpád "ÉLI"

A dokumentum közli, hogy 1948. szeptember 9-én megalapították a KNDK-t (vagyis Észak-Koreát), amely 1945-ig a japán imperialisták kolóniája volt. Kim Il Sung (azaz Kim Ir Szen), a koreai nemzet hőse, tizenöt éven át harcolt, hogy visszaszerezze az országot. 1945 augusztusában Korea felszabadult, köszönhetően a Kim Ir Szen által vezetett koreai népi forradalmi hadseregnek és a nép ellenállásának.

A felszabadulás után egy új Koreába vezette az embereket, amelyben a kizsákmányolást és az elnyomást eltörölték, és minden munkás ember boldog életet élhet.

Olyan demokratikus reformokat hajtottak végre, mint az agrárreform, a főbb iparágak államosítására vonatkozó törvény és a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény; ez lehetővé tette a parasztok számára, hogy a földterület tulajdonosává váljanak, a munkások a gyáraik mestereivé váljanak, és a nők a társadalom teljes értékű tagjai legyenek.

A KNDK 70 éves történelme folyamatos kísérletekkel és nehézségekkel küszködött; az ország által választott függetlenség útja soha nem volt sétagalopp; a kihívások közé tartozott a heves koreai háború (1950-1953), a hosszú évekig tartó háborús fenyegetés és az 1990-es évek végi rendkívüli gazdasági nehézségek az imperialistákkal szemben, akik elszigetelik és elnyomják az országot. Ezeket nagyon nehéz volt legyőzni - írja az észak-koreai dokumentum. Mindazonáltal a koreai nép soha nem adta fel, bátran fogadta az ország előtt álló kihívásokat, és Észak-Koreát egy olyan hatalmas állammá tette, amely független a politikában, önálló a gazdaságban és az önvédelem, a nemzeti védelem terén.

Korea a múltban egy elmaradott, gyarmati agrár ország volt, de a szocialista iparosítás korszakos feladatát mindössze 14 év alatt valósította meg. Az önfenntartó nemzetgazdaságot is felépítették, amely nagy teljesítményű nehéziparból áll, amely képes a mesterséges műholdas és CNC technológiára, akárcsak a modern könnyűipar és más ágazatok számára gyártani a legmodernebb berendezéseket.

A Koreai Munkáspárt hetedik kongresszusa - amely 2016-ban volt - megfogalmazta azt a célt, hogy az ország gazdaságát tudásalapú gazdasággá alakítsa oly módon, hogy Juche-orientált, modern és informatikai alapokra helyezi. A WPK (tehát a Koreai Munkáspárt) Központi Bizottságának ez év áprilisában tartott harmadik plenáris ülése új stratégiai vonalat terjesztett elő, amely az ország teljes infrastruktúráját a szocialista gazdasági konstrukcióra összpontosította.

Az emberközpontú szocialista országban az emberek számára ingyenes az orvosi ellátás és ingyenes a kötelező oktatás. A felszabadulás előtt egyetlen egyetem sem volt, és az országnak csak tucat tudósa és technikusa volt. Ám az ország civilizált állammá fejlődött, több száz egyetemmel és több mint egymillió értelmiséggel, és az országban nincs írástudatlan személy.

Továbbá ez az egyetlen adómentes ország a világon.

A dolgozó emberek emberi jogai teljes mértékben garantáltak, és az ország nagy harmonikus családdá vált, amelyben minden ember segíti és elősegítik egymás útjait.

A koreai nép első és legfontosabb erőfeszítéseit a nemzeti védelmi képességek megerősítésére fordította. A komoly erőfeszítéseik eredményeképpen felépítették védelmi képességeiket, amelyekkel visszaszoríthatják az agresszív erőket. Mára Korea stratégiai helyzetét az egész világ elismerte.

Az, hogy az ország, amelynek kicsi területe és kevés lakossága van (25 millió fő), és ahol anno az elmaradottság és a szegénység uralkodott, mindössze 70 év alatt elérte ezt a státuszt, ez vezetői iránymutatásnak tulajdonítható. Kim Il Sung (vagyis Kim Ir Szen) elnök és Kim Jong Il tábornok (Kim Ir Szen fia) nagyszerű emberek, akiket a világ még mindig határtalanul csodál és tiszteletben tart. Ma a legfelsőbb vezető Kim Jong Un (Kim Dzsongun), a modern korszak kiemelkedő politikai vezetője élvezi az egész világ figyelmét. A világ csodálja, hogy az ő vezetésével nyugodt környezet jött létre a Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában.

Az ő vezetésével egészen bizonyos, hogy a KNDK egy ragyogóbb jövőt fog kialakítani.