2019. 11. 14., Csütörtök
Aliz névnapja

Izrael ki akar maradni az ukrán válságból (A The Jerusalem Post cikkének fordítása)

Izrael ki akar maradni az ukrán válságból (A The Jerusalem Post cikkének fordítása)
2014-03-04
A The Jerusalem Post szerint ami most Ukrajnában történik, a legveszélyesebb Európában az 1968-as szovjet invázió óta. Izrael ki akar maradni az állásfoglalásokból is. A Jerusalem Post cikkét a HírAréna fordította.

A cikkből az árad, mintha Izrael - aki mintha a cikkel is nagyon erősen akarna üzenni Oroszországnak - mintha kifejezetten, szinte pánikszerűen menekülne attól, hogy őt az ukrán válság kapcsán komolyabb állásfoglalásra kényszerítsék. A cikkből az tűnik ki, hogy ha egy százas skálán mérnénk, akkor Izrael az USA kapcsán 10, maximum 20 százalékban, míg Oroszország kapcsán 70-90 százalékban aggódna amiatt, hogy - az egyébként agresszív és mindig, mindenkivel, úton-útfélen konfrontálódó putyini - Oroszországgal össze kellene különböznie.

A The Jerusalem Post cikkének címe: "Elemzés: Az ukrán válság hatással van a Közel-Keletre".

Cikk: Herb Keinon (The Jerusalem Post)
Fordította: Emma Paradigma
A fordítás megrendelése és munkatárs: Molnár F. Árpád
 
 
Jeruzsálem amiatt aggódik, hogy az USA és Oroszország között kiújuló hidegháborús jellegű rivalizálás sértené Izrael érdekeit.

Amikor hétfőn Benjamin Netanjahu, a miniszterelnök találkozik Barack Obama amerikai elnökkel a Fehér Házban, a találkozón az elnök az ukrán válsággal lesz elfoglalva - azzal a krízishelyzettel, amely Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállása óta a legveszélyesebb Európában.

Izraelt nem érinti közvetlenül és megpróbál kimaradni belőle.

Nyilvánvalóan nem akar olyat tenni vagy mondani, amivel szembemegy a legnagyobb szövetségesével, az Egyesült Államokkal. De ugyanúgy nem fűződik érdeke ahhoz, hogy bármi olyat mondjon vagy tegyen, ami felizgatná vagy elidegenítené Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Izrael jó és szívélyes kapcsolatot tart fenn Moszkvával és - Irán és Szíria vonatkozásában, ahol Moszkva jelentős befolyással bír - nem akarja feleslegesen irritálni Putyint.

Putyin, ha akarná, meg tudná nehezíteni Izrael dolgát. Ez megmagyarázza ezt a teljes rádiócsendet az ukrán krízist illetően. Brazíliához és Szingapúrhoz hasonlóan nem ad ki állásfoglalást a krím-félszigeti helyzettel kapcsolatban, ahogyan Izrael sem érzi, hogy szükséges lenne belekeverednie.

Nem csak Izraelnek nem áll érdekében a harc - bár nyilvánvalóan aggodalommal tölti el az ottani zsidókat -, de nekik is van lehetőségük a távozásra. Azonban bármit is mondana Izrael a kérdésben, annak nincs valódi jelentősége. Például nem sok annak a valószínűsége, hogy Obama Netanjahuhoz forduljon, kérve pár egyértelmű nyilatkozatot az ügyben, annak tudatában, hogy egy ilyen nyilatkozat nem igazán jelent semmit, senkinek - akár létre jön, akár nem.

És ez az egyik ilyen terület Izraelt illetően. Az ukrán válság némileg eltér a 2008-as grúz válságtól. Akkor a grúz kormány diplomáciai támogatást keresett Jeruzsálemnél, amely addig fegyvereket adott el Grúziának és azt akarta, hogy némi diplomáciai nyomást gyakoroljon Moszkvára. Ebben a tekintetben most Kijevben nincsenek ilyen elvárások.

Izrael, mint minden más ország a világon, gondosan figyelemmel kíséri az ukrán helyzetet. Jeruzsálem számára főként az ad aggodalomra okot, hogy a az USA és Oroszország között kiújuló hidegháborús jellegű rivalizálás sértené Izrael érdekeit, nem csak annak lehetősége, hogy a válság kiválthatja a háború kiterjedését.

A P5+1-gyel - amely Oroszország és Kína, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - már eddig is részt vesz a kényes tárgyalásokban Iránról, annak nukleáris programja felől. Izrael örömmel fogadja, ha Oroszország együttműködik az Egyesült Államokkal és nem ellene dolgozik ebben a kérdésben.

Washington és Moszkva közötti romló kapcsolatok az Izrael számára jelentős fontosságú területeken negatív következményekkel járhatnának; ilyenek a Szíriába irányuló sorsfordító fegyvereladások és szállítások és a Hezbollah számára lehetséges átruházásuk (átjátszásuk).

Putyin az ukrajnai lépéseire adott nyugati válaszokra visszavághat - kereskedelmi szankciók révén vagy Oroszországnak a G8-ból való kilépésével - vagy aláássa az Egyesült Államok és a nyugat politikáját Irán tekintetében, vagy szembemegy a jelenlegi, palesztinokkal kapcsolatos diplomáciai folyamatnak. Több, mint egy évtizede Izrael és az Egyesült Államok megállapodott az izraeli-palesztin diplomácia körüli történésekben. Jó érzés, hogy Moszkva "a sátoron belül van", a folyamat része, nem pedig azon kívül. Az egyetlen módja a baj elkerülésének - Oroszország jelenléte.

Ez is része volt a a közel-keleti béketeremtés logikájának, hogy a Kvartett része legyen Oroszország is - az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ mellett.

Ha Oroszország vissza akarna vágni az Egyesült Államoknak, akkor az izraeli-palesztin pályán tehet leginkább keresztbe. A palesztinok kihasználhatják a növekvő orosz-amerikai rivalizálást a saját pozícióik erősítésére.

Eddig Moszkva állt a pálya szélén, amíg John Kerry amerikai külügyminiszter próbálta kezelni a helyzetet. Ha a palesztinok elégedetlenek azzal, aminek létrejöttére gondolnak, akkor elképzelhető, hogy most már több merev álláspontot fognak képviselni, annak tudatában, hogy Moszkva visszavezetheti őket a múltba, ha más okból nem is, azért, hogy akadályozzák az Egyesült államok erőfeszítéseit.

Rendkívül fontos - izraeli szempontból - az Egyesült Államok és Oroszország együttműködése Irán miatt és hogy ugyanazon az oldalon álljanak a palesztinokkal kapcsolatos diplomáciai folyamatban.

Ahhoz, hogy fogalma legyen róla, hogy mi történik, ha ebben a régióban a felek egymással szemben állnak, ahhoz vessen egy pillantást a jelenlegi Szíriai helyzetre.
 
 
A kapcsolódó cikkeinkből:

Csillag Ösvény Jósda