Nem éppen gyakori, hogy magyarok a szíriai elnök, Bassár el-Aszad szavaival találkoznak. Most az év első feléből, szíriai muszlim vallástudósok előtt tartott hosszabb beszédéből idézünk, a teljesség igénye nélkül. A teljes beszédet a Szíriai Hírek és Siroi Isi fordította magyarra.

- Tudok kedves lenni, de nem szoktam hízelegni - mondta Bassár el-Aszad szíriai elnök, aki így folytatta: - Ha olyan ember lennék, akkor legelőszőr az amerikaiaknak hízelegnék, de a jelen helyzetben sem a hízelgésnek, sem a kedveskedésnek nincs itt az ideje. Szíria egy olyan krízist él át, melyet az ország még sosem látott. Ami idáig vezetett, annak pontosan a képmutatás, kedveskedés, hízelgés és a sorozatos hazugságok voltak az okai.

Assad elnök azt mondta:

- Ma már nyilvánvaló, hogy az ellenség vallási téren támadta meg Szíriát. Már a krízis kezdetén vallási szektarianizmusra épülő fenyegetéssel és rombolással kellett szembenéznünk. Ezt a támadást csak egy „igaz” vallási hozzáállással tudjuk megállítani.

A szíriai elnök szerint az iszlám világból hiányzik a szellemi fejlődésre való képesség:

- Ahogy szellemileg fejlődünk, ahogy az életfilozófiánk fejlődik, úgy fejlődik fokozatosan bennünk a Könyv, a Korán megértése is. Úgy érzem azonban, hogy ez az ami nem történik meg az Iszlám világban. A fejlődésre, a szellemi fejlődésre való képesség.

Aszad elmondta, hogy más alapokon beszél vallástudósok között, más alapokon a politikában, más alapokon otthon stb.

Az Istenről és az Iszlám szent könyvéről, a Koránról, valamint a teremtett világról egyebek mellett így nyilatkozott:

- Ahogy a világot, a Korán szellemiségét is Isten teremtette. (...) Az ember nem talált fel semmiféle tudást, hanem a teremtésben meglévő létező tudást ismerte fel. Felfedezte azt a tudást, amit Isten a teremtésben megvalósított. (...) Ha egy olyan felismerést tennénk, hogy a Korán eltér a tudománytól, akkor valószínű, hogy ez csak abból eredhet, hogy nem értettük meg a Koránt.

Az egyébként orvos szíriai elnök a szaúdi uralkodó család generációkra visszavezető bűneit a vírusok támadásaihoz hasonlította. Assad úgy nyilatkozott, hogy a szaúdi vezetéssel kezdődtek a bajok, akik két dolgot használtak ellenük - idézve -:

- A szektarianizmust és a szélsőségességet. Kezdetekben a szaúdi uralkodócsalád volt ezzel megbízva, de a szektarianizmus, az igazi formáját az iráni iszlám forradalom után öltötte magára, ez a forradalom magát muszlim forradalomnak mondta és nem síita forradalomnak. Itt kérték meg Al-Szaúd-ékat [a sok évtizede uralkodó szaúdi királyi családot - a szerk.], hogy álljanak szembe ezzel a forradalommal, egy olyan elnevezés alatt, hogy ez a szunniták megvédése a muszlim világban a síita terjeszkedéssel szemben.

Assad elnök azt mondta: ő egyszerre érzi magát muszlimnak és arabnak.

Beszédében megjegyezte:

- Irán a szövetségesem, és a Hezbollah is, de még a palesztin Hamasz is régebben, annak ellenére, hogy muszlim testvériség.

Aszad az Iszlámról és a térítésről többek között úgy fogalmazott:

- Sok szíriai követi látszólag a vallást, de semmi morállal nem rendelkezik! (...) Nekünk a gyenge hitűeket kell megcéloznunk, a zavart hitűeket, azokat, akik még határozatlanok, a hitetleneket és a valláselleneseket! Őket kell meggyőznünk.

Basshar el-Assad visszatérően beszélt arról, hogy ő nem vallásellenes, elutasítja a szélsőségeket, a lakosságot fel kell világosítani, mert sok a Korán tanait illetően a tévelygés, az arabokat és a muszlimokat pedig ugyancsak egységesíteni kell. Azt is mondta, hogy nem ugyanaz a dolga egy politikusnak, mint egy vallási vezetőnek, és hogy a politika az emberek igényei kielégítésére van, míg a vallási vezetőnek csak bizonyos feladatai vannak a politikában.

 

Netanjahut idézte a menekültekről, és saját izraeli emigrációjáról beszélt Breuer Péter