2020. 08. 03., Hétfő
Hermina névnapja

Inváziós bevándorlás - A gyomnövények kultúrája

Inváziós bevándorlás - A gyomnövények kultúrája
2015-06-08
... az Európán kívüli menekültek számára Európán kívüli menekülttáborokat kell létrehozni...  ... az afrikaiaknak Afrikában, az ázsiaiaknak Ázsiában. Legalább lenne valami kézzelfogható eredménye is a déli- és keleti Nyitásnak.

Ha virágnyelven fogalmaznék, akkor az invazív és őshonos növények meséjébe ágyaznám a mondókámat és az akácot citálnám ide, mint fő invazív fajt. Ide tartozik még a mezőkön virító aranyvessző, a parlagfű, a csicsóka, vadszőlő, a lila akác. Ezek azok a növények, melyek egy új területre, földrészre kerülve gyorsan terjednek, nagy terülteket hódítva meg, kiszorítva az őshonos fajokat és közösségeket, ezáltal gazdasági, természetvédelmi vagy ember-egészségügyi károkat okoznak.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Invazív – más szóval inváziós.

Az ideális gyomnövények jellemzői, hogy változatos körülmények között is biztos a csírázás, a gyors növekedés, korai virágzás, önbeporzás, sok magot érlel, vegetatívan is szaporodik, jó versenyképességű.
 
A feltevések szerint sikerességét az okozza, hogy az új területen nincsenek természetes ellenségei, így minden energiáját a szaporodásra és a növekedésre tudja fordítani, védekezésre nem kell az energiájából fordítani, rugalmas genetikai állománnyal rendelkezik, allelopatikus hatású vagyis mérgező anyagot hoz létre, ami gátolja a környezetében élő növények növekedését, életjelenségeit.
 
Az előrelátó fölműves nem engedi elburjánzani az idegenhonos növényeket, terjedésüket korlátozza. Az akácot felvágja tűzifának, a csicsókát krumplihelyettesítőnek használja, a szépséges futónövényekkel kertet díszít - a többit pedig írtja, kaszálja, metszi , mindenesetre megoldást keres terjedésük megfékezésére és a meglévőket ésszerűen próbálja hasznosítani.
 
Az invázió szótári jelentése: betörés, lerohanás, elözönlés; tömeges támadás.

A növényekhez, rovarokhoz hasonlóan emberi populációk is lehetnek invazívak. Az Európát, köztük Magyarországot elözönlő bevándorlók finoman szólva is tájidegen elemek. A beidegződéseik, a hitük a szokásaik és attitűdjük miatt szinte elképzelhetetlen az integrációjuk a befogadó társadalmakba.
 
Az a kétségbeesett próbálkozás, hogy plakátokon magyarul üzengetjük a mindenféle nemzetiségű nyelvű, színű és szándékú bevándorlóknak az elvárásainkat – az már a léggömbhámozás kategória.
 
Igaz, akik még ezeket a plakátokat is letépik, azok talán már építgetik a kertjük végében a „Tamás bátya kunyhóját” és telepítik a gyapotültetvényeket a földalapú támogatásokból. Vagy olyan szűklátókörűek, hogy az már felér a kútbaugrással; elég, ha valaki arra kéri őket.
 
 
Naiv elképzelés, hogy majd nem veszik el a munkát a bevándorlók magyar munkavállalók elől. A magyarok zöme már eddig is a nemszeretem munkákat végzi külföldön is és a saját hazájában is. Talán Ázsiában van még ennyi összeszerelő üzem, mint nálunk. A gyorsétkezdék, az iparcikk kis- és nagykereskedelem meg már így is külföldi kezekben van, elég az albán pékségekre, a kínai vendéglőkre és áruházakra gondolni, de kebab- és gyros-árussal is már eddig is jól el voltunk látva.

A szép gondolat, hogy határok nélkül éljünk, visszájára sült el és most csak az nem sétál be a zöldhatáron keresztül, aki nem akar.

Ha hétmilliárd ember úgy gondolja, akkor akár holnap beballaghat Szerbián át, hogy tessék, itt vagyunk, gondoskodjatok rólunk. Ha meg nem onnan, akkor Hegyeshalmon keresztül kapjuk az EU nyakán maradtakat poste restante.

Európa jelenleg invázió alatt van.

A bevándorlás egészségtelen méreteket öltött. Semmi szükségünk arra, hogy a gazdag európai államok kiválogassák az iskolázott, integrációra alkalmas személyeket, a többiekből pedig primitív lerakatokat hozzanak létre a peremországokban, köztük Magyarországon.
 
A világnak nem nagyon bántja a szemét, hogy egész népek élnek mára menekülttáborokban, mint például a Gázai övezet, a szíriai, törökországi menekülttábor, a Kenya melletti dadaabi tábor, etiópiai, tanzániai, pakisztáni algériai menekülttábor, az ausztráliai menekülttábor stb. Mintha az ENSZ nem lenne a helyzet magaslatán. Sőt, a világfelfordulás egyre nagyobb méreteket ölt. A menetrendszerűen tervezett katonai akciók, és a helyi konfliktusok pedig mindig újabb és újabb embertömegeket kényszerítenek hazájuk elhagyására, ha nem akarnak ottpusztulni a szülőföldjükön.
 
Ha nem akarunk Magyarországból egy hatalmas menekülttábort, akkor igenis, ahogy az invazív fajú növények, úgy az invazív fajú emberek beözönlése ellen is fel kell lépnie a kormánynak. Ha nincs menekülttábor, akkor nincs bevándorlás. Nem a részvétlenség szól belőlem, hanem az önvédelem.
 
Természetesen támogatni kell a menekülteket, de az Európán kívüli menekültek számára Európán kívüli menekülttáborokat kell létrehozni és azon belül ellátni az embereket azért, hogy amint az országukban konszolidálódik a politikai helyzet, akkor vissza tudjanak térni a szülőföldjükre. Az afrikaiaknak Afrikában, az ázsiaiaknak Ázsiában.
 
Legalább lenne valami kézzelfogható eredménye is a keleti és déli Nyitásnak. Ezek lennének  az úgynevezett külső menekülttáborok, mint például a Niger mellett tervezett szubszaharai befogadóállomás. Szervezés, sátor és élelem kérdése, na meg pénz, de azt erre a célra eddig is elő kellett teremteni.
 
Nem kellene erőltetni a befogadást különös tekintettel a lakossági ellenállásra és félelemre.
 
Az országban levő menekülttáborok egyre bővülnek, számukban és méretükben egyaránt. Hajdúdorog, Békéscsaba, Debrecen, Bicske, Szombathely, Nagyfa,Vámosszabadi, –  Nagyatád, Kalocsa, Eger esetében pedig csak az erőteljes lakossági tiltakozás hatására bezárták, illetve még nem nyíltak menekülttáborok.

 

Csillag Ösvény Jósda