2024. 04. 26., Péntek
Ervin névnapja

Idén, két és fél milliárdot költünk a képviselők őrzésére, egyelőre a Parlamentben

Idén, két és fél milliárdot költünk a képviselők őrzésére, egyelőre a Parlamentben
2014-02-15
A tavalyi év januárjától működő Országgyűlési Őrség, az első évben, még "csak" 2,3 milliárd forintból gazdálkodott, az idén azonban már meg kellett fejelni az összeget, újabb 200 millióval, hiszen a feladatkörök bővülésével egyetemben a létszámuk is növekszik.
 
Tóth László, a Országgyűlési Őrség parancsnoka szerint, a különítménye felkészült a rend helyreállítására és fenntartására, amennyiben bármi módon megzavarnák a törvényhozás működését, mindezt idén már 2,5 milliárd forintból tehetik. 

Domján Tibor, Budapest
Forrás: MTI
 
A kiemelten fontos kormányzati objektumok őrzése, valójában igen fontos feladat, ezért azokat nem is szokták kiszervezni, jó sok csúszóért, a külsős - haveri - őrző-védő cégeknek, hanem rendszerint az állam fegyveres szervezetei: a honvédség vagy a rendőrség látja el a védelmüket, olyan állománnyal, aminek egyébként is munkabért fizet. 
 
 
Amikor egy kormányfő és/vagy fő emberei, az előbb említett szervezetekben már nem bíznak eléggé, akkor létrehoznak - esetünkben hagyományra meg mindenfélére hivatkozva - saját biztonsági szolgálatot, mely állománynak, természtesen jóval többet fizetnek a piaci árnál, kvázi, lojalitást vásárolva a puccparádé mellé és nyilván a közvetlen irányítási jogkör sem mellékes, eddig ugyanis a Belügyminisztérium által odairányított rendőri állomány, nagyjából 266 fő biztosította a Parlamentet és a csatolt intézményeit. 
 
Tóth László, az Országgyűlési Őrség parancsnokának elmondása szerint, a meghatározott követelményeknek eleget téve hajtották végre feladataikat: mindenek előtt megszervezték Kövér László házelnök személyvédelmét, ellátták az Országgyűlés, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló objektumok őrzését és védelmét, továbbá a rendezvénybiztosítások során protokolláris, "díszelgési" feladatokat is végeztek.
 
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának, csütörtöki ülésén elhangzott adatok alapján, tavaly összesen 792 779 embert léptettek be elektronikusan az Országházba, közülük 170 368-an nem rendelkeztek állandó belépési engedéllyel. A  szervezett idegenvezetések során pedig 394 102 embert léptettek be. 
 
 
Az őrség, 349 fős induló létszámmal kezdte meg a működését 2013 januárjában, ami idén közel 30 fővel bővül, a parkolási rendszer átalakításának köszönöhetően, a parkolók jelentős része ugyanis a föld alá költözik. A 2,5 milliárdos költségvetés jelentős részét tehát bérekre fizetik ki, az őrség tagjai hozzávetőlegesen 400 ezer forint felett keresnek havonta, a fennmaradó pár száz milliócskákat pedig minden évben ruhákra, kocsikra, fegyverekre és különböző biztonságtechnikai kütyükre költik, természtesen bejáratott csatornákon keresztül. 
 
Az bizottsági ülésen elhangzott még néhány számadat, miszerint: az Országházba való belépésnél a biztonságtechnikai átvizsgálások során 3964 jogszerűen tartott, de veszélyesnek minősülő eszközt helyeztek letétbe, továbbá 29 esetben kellett közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt szabálysértési eljárást kezdeményezniük, két alkalommal pedig bűncselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést.
 
 
Az Országgyűlés Irodaházába való beléptetés során 112 engedéllyel tartott maroklőfegyvert, 128 szúró-vágó eszközt és 43 gázsprayt vettek el az őrök. Közveszéllyel fenyegetés miatt két feljelentést tettek az V. kerületi rendőrkapitányságon, az MSZP, illetve az LMP frakciója kapott fehér port tartalmazó levelet, továbbá az irodaházban garázdaság gyanúja, illetve lopás miatt képviselők kértek rendőri intézkedést.

Az Országházi Levélátvevőben a radiológusok az év folyamán 656 814 levelet és 2073 csomagot ellenőriztek felbontás nélkül, biztonságtechnikai átvizsgálással. Biztonsági kockázatot 35 küldemény jelentett, 5 esetben közveszéllyel fenyegetés miatt feljelentést tettek az V. kerületi rendőrkapitányságon.
 
Láthatja tehát a kedves olvasó, milyen sikereket lehet elérni nálunk évi 2,3 milliárdért és feltételezhető, hogy az ország java része, boldogan, akár meg is duplázná a honatyák "őrzésére" fordított, igen jelentős összeget, ha esetükben a Parlamentnél valamivel zártabb intézményről volna szó, többnyire életfogytukig bezárólag. 

Titkolt tények: Trianon

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért ...

Csillag Ösvény Jósda