Cikk és budapesti fotók: 
Molnár F. Árpád
2014. február 4-i sikercikkünk egy ideig lapunk történetének legolvasottabb cikkei közé került. A címe ez volt:
"Két év alatt zombivá - És a Platán elmeotthon botránytörténelméről". Ebben a cikkben adtunk hírt arról a fiúról, aki szellemi fogyatékosként a kecskeméti Platán Otthonba került, amely egy elmeszociális otthon, és amelynek alkalmazottai által bűnszervezetben elkövetett bűntettek, valamint ezek kiterjedt állami eltussolásai végigkísérték az "otthon" egész történelmét. Ebben a hírhedt "otthonban" az előtte szakmunkásképző iskolát is elvégzett fiút, Asztalos Attilát úgy próbálták megakadályozni abban, hogy a városba mászkáljon, hogy pszichofarmakonokkal nagyjából élőhalott állapotra kábítószerezték és abban is tartották. A súlyosan bedrogozott állapota miatt a napjait alvással, ébrenlétkor pedig görcsökben és rettenetes rosszullétekben töltötte, amik - bárki kipróbálhatja, aki beszerez ilyen, a pszichiátriai intézetekben rendszeresen alkalmazott mixeket vagy gyógyszereknek nevezett méregkoktélokat - olyan rosszullétbe juttatják az illetőt, amikben azt érzékeli, sokkal jobb a halál, mint ez az állapot. Túl ezeken olyan mérgekről beszélünk, amikor ezen rendszerszinten használt pszichofarmakonokról van szó, hogy az ilyen kemikáliázások hatására az áldozat élethossza évtizedekkel megrövidíthető, továbbá mintegy feltétlenül maradandó mentális és látványos fizikai torzulások keletkeznek, amiket - ha a folyamatos mérgezést nem szüntetjük meg időben - gyógyítani, helyrehozni lehetetlen. A drogok pl. nem csak eltorzítják az arcot, de véglegesen el is csúfítják, irreverzibilis intellektuális és személyiségkárosodásokat okoznak, nem beszélve a mellékhatásokról, amik a korai haláltól a váratlan szívinfarktuson át az öngyilkosságig és az emberölésekig bármit, bármikor előidéznek. Ezeknek következménye a gyerekek által elkövetett öngyilkosságok nagyjából 100 %-a, továbbá a gyerekek által elkövetett emberölések és tömeggyilkosságok nagyjából 90 %-a.
A kecskeméti Platán elmeszociális intézet erőszakos drogkezelése előtt, aztán a Platán Otthon kábítószerezéseinek hatása alatt, majd utána, Budapesten, általunk pár napja készített fotón Asztalos Attila.
Az erőszakkal bedrogozott fiú, Asztalos Attila édesanyja, Dósai Ilona - aki egész életét a fiú istápolásával töltötte -, hiába próbálta elérni, hogy fia a kecskeméti Platán Otthonban elégségesnek nevezhető emberi körülmények között létezzen, és valamelyest XXI. századi minőségnek megfelelően bánjanak vele. Egy a szülő által kezdeményezett ombudsmani vizsgálat - amelynek teljes kötete szintén a birtokunkban van - a Platán Otthont illetően számos súlyos hiányosságot és alapjogot súlyosan sértő állapotot és körülményt tárt fel, mindezeket tételekbe szedve, miközben a szakmai szemek ott is rengeteg alapvetően súlyos hiányosságot és abszolút elégtelenséget látnak meg, de azonnal, ahol az ombudsmani vizsgálat nem állapított meg ilyet, csupán felsorolt körülményeket. A Platán Otthon - amely történelme egyetlen pillanatában sem rendelkezett az önkritika és a bűntudat szikrájával sem, de mindig eszeveszett gyűlölettel vetette rá magát mindenkire, aki bármiben kifogást talált - elégtelenségi tételeit most nem listázzuk; az külön cikk témája lesz, ha az a cikk megszületik.
Aki jártas a pszichiátriában, az a Platán "viselkedésében" mindig pillanatok alatt ráismert a dekompenzált pszichopata vagy emellett a bűnöző alkatú pszichopátia diagnózisára, aki pedig ismeri a Platán történelmét, azt is tudja, hogy a diagnózis abszolút betalált.
Dósai Ilona hosszú-hosszú időn keresztül intézte, mire Asztalos Attilát sikerült áthelyezni Budapestre, a XX. kerület Kápolna utca 3. szám alatt található Reménysugár Habilitációs Intézetbe. Asztalos Attilát a kecskeméti Platán Otthonhoz képest messzemenően normalizált gyógyszerelésre állították át, és szabad kijárása van Budapesten, az intézetbe pedig magától visszatér. A fiúval sikerült Budapest belvárosában találkozni és pár órát vele tölteni. Találkozván vele felmerül, hogy epilepszia miatt beszélhetünk optimális gyógyszerelésről, ha pedig epilepsziás nem lenne, netán egyáltalán nem volna szükség gyógyszeres kezelésre. A fiú éber, érdeklődő, térben és időben orientált. Az, ahogyan e cikk írója legutóbb látta, a kecskeméti Platán Otthonban, mostani állapotához viszonyítva ég és föld a különbség, természetesen a kecskeméti Platán hátrányára, és ezt a fiú is így érzi, aki személyesen szólt, hogy ideje visszatérnie a budapesti intézetbe. Asztalos Attilával egyébként egy budapesti plázában találkoztam. Már messziről meglátva mosollyal fogadott, és rögtön a keresztnevemen szólított. Budapesten belül sétálva vele kiderült, hogy bár az intézetben internet-hozzáféréssel nem rendelkezik (a számítógépével igen, amit a kecskeméti Platánban sosem kapott meg, hanem amíg ott lakott, azt egy raktárban tárolták), de amint az egyik számítógépünkhöz leült, az internetet is rögtön rutinnal kezelte. Zenei érdeklődésében egyértelműen manifesztáltak a lelki üzenetekkel rendelkező szöveges tartalmak, amik strukturált és aktív lelki életet manifesztálnak. Memóriája időben régen elmúlt dolgokban is magas szinten funkcionált. Asztalos Attila kérdésekre is egyértelműen fogalmaz: itt, Budapesten sokkal jobb körülmények között van, mint amilyeneket a Platán biztosított.
A kecskeméti Platán Otthon nyomorúságos élve eltemetve állapotának évei után, a budapesti Reménysugár Habilitációs Intézet kezelését követően ismét széles mosollyal Asztalos Attila.
A kecskeméti Platán Otthon és a budapesti Reménysugár Habilitációs Intézet kezelését összehasonlítva, a fiú állapotában abszolút tetten ért ég és föld különbség autentikusan felveti a kecskeméti Platán Otthon végleges bezárása szükségességének lehetőségét. Teljesen mindegy, hogy az elégtelen személyi és ügykezelés tekintetében hány százalékban felelős a vezetés és az ott dolgozók, és hány százalékban az egyéb tárgyi körülmények, mert az egy ugyanazon személy esetében halmazatban tetten ért kezelési eredmény olyan ordító különbségeket deklarál, amik a Platán Otthon bezárása szükségességét és indokoltságát mindenképpen, okvetlenül felvetik, és a bezárás szükségességéről, vagy pedig a Platán egészében és az alapokig radikális átalakításáról - ha normális rendszerben élnénk, akkor mindenképpen - egy széles spektrumú vizsgálatot követően egyértelműen dönteni is kellene.
Egyéb tekintetben a Platán Otthon után hírhedtségét nagyjából csak olyan intézmények múlják felül, mint a budapesti IMEI (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, ami a legfőbb állami titkosszolgálati börtönpszichiátria), a bezárt OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, ami a szocialista rendszertől kezdve MSZP-s bezárásáig a magyar történelem egyik legfőbb állami emberkísérleti és eltakarító halálgyára volt), vagy pl. a Platán Otthonhoz hasonlóan szintén kecskeméti, korábbi nevén Magyar Néphadsereg II. Katonai Kórház Ideg-elme osztálya, amely nem a közvetlen emberölésekben, hanem azok előkészületében, a foglyok halálos intézetekbe továbbításában, valamint az ezzel közvetlenül összefüggő politikai és privát bosszúból elkövetett törvénytelen elmebeteggé nyilvánításokban jeleskedett. Ez utóbbi politikai mészárszéket később, a kapitalizmus rendszerében Repülőkórháznak keresztelték át, mára pedig - pénzügyi okokból - lényegében megszűnt létezni. A Repülőkórház ugyanis nem csak pszichiátria volt, hanem multifunkcionális kórház szemészettel, sebészettel, belgyógyászattal stb. Klinikai funkcióit pedig a szintén kecskeméti megyei kórház vette át, amely Bács-kiskun megye legnagyobb kórházi létesítménye.
Molnár F. Árpád
