2021. 01. 17., Vasárnap
Antal,Antónia névnapja

Hamarosan szétég a légtérben a MASAT, az első magyar műhold

Hamarosan szétég a légtérben a MASAT, az első magyar műhold
2014-11-22
A képen látható 10 centiméter élű kockát arra tervezték, hogy képes legyen túlélni a felbocsátást, ellenálljon az űr szélsőséges viszonyainak és legalább három hétig képes legyen működni, kommunikálni a földi vezérlőállomással. Ennek ellenére a Masat-1 műhold, több mint 1000 napja kering az űrben és egy apró üzemzavartól eltekintve tökéletes munkát végez, küldi a rádiójeleket, a fotókat és a maximum húsz karakter hosszú "sms-eket". Napjai viszont meg vannak számlálva: január végén elenyészik a légkörben.
 
 
 
 

Domján Tibor, Budapest
 
 
A Masat-1 a Műegyetem hallgatóinak kezdeményezésére született meg, több tanszék, az oktatók és számos külső cég összesen 60-70 ezer mérnökórát fordított rá.

Az űrben eltöltött 1000 napja alatt egyes szakaszokon nyolc kilométer/másodperc sebességgel száguldott, eddig csaknem 15 ezer alkalommal kerülte meg a Földet. A Masat nemcsak az első magyar műhold, de egyben a Magyarországon készült leggyorsabb eszköz - mondta el Horváth Gyula - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa, a műhold egyik atyja.
 

A Masatot az Európai Űrügynökség (ESA) hordozórakétájával juttatták az űrbe 2012. február 13-án egy lengyel és egy francia műholddal együtt az ESA dél-amerikai bázisáról. Az elején ellipszis pályán keringett a Föld körül, pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján 308, a legtávolabbin 1450 kilométerre volt.
 
Az ellipszisből később körpálya lett, majd egy földhöz közelítő spirális útra tér, amelynek végén beér a légkörbe és várhatóan január vége felé a súrlódástól elég. Így volt tervezve, így állították Föld körüli pályára. A szerkezet annyira apró, hogy a halálát jelző apró felvillanást szabad szemmel nem láthatjuk majd - tette hozzá Horváth Gyula.

Ritka, ha nem példa nélküli, hogy a nagy műholdakhoz képest ilyen "olcsó" kis szerkezet egészen élete végéig kiválóan működjön, küldje a rádiójeleket, a fotókat, és a maximum húsz karakter hosszú "sms-eket". A Masatban mindenből kettő van, és ez a redundáns rendszer már önmagában unikális. Egyetlen egyszer volt szükség a tartalékműszerre, a fedélzeti számítógép esetében 700 nap után.
 

Az előadó szerint ez egyszerre volt jó és rossz hír. Jó, mert a váltás zavartalanul sikerült, a Masat a "pótszámítógéppel" is kiválóan működött. Rossz pedig azért, mert a tervezők természetesen annak örültek volna legjobban, ha az elejétől a végéig minden tökéletes. Ugyancsak egyedülálló, hogy 3D-s fotókat is képes készíteni.
 
Horváth Gyula szerint a jövő a Masat-1 utódaié. Ezek a kis szerkezetek fajlagosan kétszer több terhet képesek cipelni, mint a költséges, nagy műholdak, és sokkal kevesebb kompromisszumra is kényszerítik alkotóikat. A technika a miniatürizálás felé halad, az oktatás és kutatás mellett már többek között a geodézia vagy a meteorológia számára is szolgáltatásszintű információt képesek közvetíteni.
 
Hir24, MTI

Csillag Ösvény Jósda