Ahogy a sajtóból ismertté vált, a napokban újra eladta üzletrészét tanácsadó cégében Giró-Szász András, így a Strategopolis Kft. jelenleg 750 millió forinttal tartozik neki. Minderre azért volt szükség, mert november 4-e óta, kormányzati kommunikációért felelős államtitkárként, Giró-Szász Andrásnak le kellett adnia a vagyonnyilatkozatát, amely szerint néhány száz négyzetméternyi ingatlana, 140 millió forintos megtakarítása (takarékébetét és biztosítás), 25-30 milliós jachtja, gondolom, némi aprója tejre, meg kiflire, ja és egy 750 millió forintos kintlevősége van, mely a Strategopolis Kft. eladott üzletrészéből származik, két éves kifutással. A brutáis összeg az üzletrész vételárából és ki nem vett osztalékból tevődik össze.

 

Kerek háromnegyed milliárddal jön neki tehát a Strategopolis, melyet 2006 óta gründol néhány egyéb hivatásos közpénz-feldolgozó vállalkozásban (bűn?)részes társával karöltve, és amely összeg azért is rendkívül érdekes, mert bár a Strategopolis Kft. utolsó öt évének nettó árbevételei - a hatályos cégadatok szerint legalábbis - a kormányváltás óta szemlátomást is szépen gyarapodtak, összességében mégis épphogy csak meghaladták az egymilliárd forintot, nem beszélve az adózott eredményéről, amiből ugye az osztalékot fizetni szokták. Ez utóbbi, a hivatalos cégadatok szerint az elmúlt öt év összességében alig több, mint kétszámillió forint, amiből csak komoly könyvelési bravúrral lehet(ne) (több)százmilliós osztalékot fizetni, egy megközelítőleg 61%-os tulajdonrész után.

 

Abba most ne is menjünk bele, hogy nem egy "piacról élő" cégről van szó, tehát nem kell a bevételeinek jelentős százalékát marketingre, meg hasonlókra fordítani és ha mind a tíz bejelentett foglalkoztatottja havonta egymilliót is keresne (ami szintén nem életszerű), ha az irodájukat havonta valójában is milliókból tartanák fent, akkor sem érthető, hogy miből lesz egy fehér A/4-es lapokra, gyakran kopi-pészt baromságokat írogató vagy az irodájától pár száz méterre, szóban tanácsokat osztogató mikrovállalkozásnak, rendszeresen harmad-, negyed-, sőt ötödannyi stb. az adózott ereménye, mint a nettó árbevétele.

 

 

Visszatérve az irreálisan magas árú üzletrészhez és/vagy osztalékhoz, az természtesen igaz, hogy a Századvég-csoportnak (melynek részét képezi a Strategopolis Kft.) még 2013-ban, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ígért mintegy 4,7 milliárd forintot közvélemény-kutatásra, tanulmánykészítésre és tanácsadásra és persze, egyéb helykről is dől a lé, ám ha Giró-Szász Andrásnak - hivatalosan legalábbis - a cégcsoportot alkotó másik két cég (Századvég Gazdaságkutató Zrt, a Századvég Alapítvány) tekintetében nincs érdekeltsége, akkor nehéz megérteni, hogy vajon miből származik - ugyan majd a jövőben, de -  jelentős nagyságrendű, szép kerek, ráadásul az elmúlt pénzügyi évekre vonatkozó borítékolt osztalék ígérete? Ha pedig mégsem a lebegtetett osztalék képvisel jelentős részt az összegben, akkor vajon kinek éri meg ennyi pénzért bevásárolni magát a cégbe, ha nem kimondottan pénzt akar mosni?