2018. 05. 23., Szerda
Dezső névnapja

Gyerekrablás büntetlenül

Gyerekrablás büntetlenül
2018-05-03

Hivatalos gyerekrablás legális, büntethetetlen.
Esetünk nem egyedi, tucatszámra történnek gyerekrablások, melyekről a média nem számolhat be, mivel az elkövetők hatóság emberei. Megbízok s végrehatjók sose lesznek felelősségre vonhatók. Anélkül, hogy bíró gyerekelvételi okot feltárt volna, gyerekeket visszaadta. Talán felelőtlenség, ha nincs tisztában gyerekelvétel okával, nem tudhatja azt se, hogy megszűnt a súlyos veszély, ami miatt szüleiktől gyerekeket meg kell menteni?

 

Cvi Huang szerkesztőségünkbe küldött,
elkeseredésében írt "2 oldalas könyve"

Elérhetőség: cvihuang@gmail.com

Képen látható kisfiút, két évvel korábban (amikor még szopott is) rendőrség internetes oldalán arcképpel keresték. Megtalálása napján, csak s kizárólag rendőrökből álló csapat éjszaka leple alatt alvó állapotában elrabolta. Tettes bűnügyi osztályt megkérdeztem, hogy legalább elnézést kérhetnek-e tőlünk, válasz: „Jó kérdés” - ezzel éreztem elismerte felelősségüket, de hivatalosan nem vakmerő, hogy rendőrtársait esetleges bűnbe vonja.


Gyerekvédelmi minisztériumban (EMMI) még ha tisztában is vannak, hogy igazságügyi szakértő, bíró, rendőrség s ügyészségek szerint se történt veszélyeztetés (tehát gyerekrablásra ok nem állt fent) akkor is azt állítja a minisztérium gyámhivatal főosztálya, hogy veszélyeztetés volt, mely „veszélyeztetés”-t nem kell konkrétabban meghatározni, mert szerintük önmagában eléggé konkrét okot jelent. Államtitkári szinten is alaposan kivizsgálták, nem tettek kísérletet határozott kérésem ellenére se, hogy kifejtsék a veszélyeztetés mibenlétét, hogy valószínűsítsék legalább a gyerekrablásra szolgáló okot. Hatóságokat felelősség nem terhelheti. Nemcsak hogy a gyámhivatal véleménye alapján minden lehet veszélyeztetés (az is ami nem), de még csak fel se kell fedni a gondolatukat, elég ha úgy fogalmaznak: összességében úgy ítéljük meg súlyosan veszélyeztetik a gyerekeket a szülők = máris lehet küldeni a robotzsarukat a családra. Arról, hogy elhanyagolás, bántalmazás, bármi konkrét releváns legalább gyanú szintjén lenne, nem feltétele a gyerekrablásnak.


Elhúzódó védelembe vételre irányuló eljárást - alapos vizsgálatokat követően - évek után lezárta a gyámhivatal, mondván, hogy nem szükséges családunkat védelembe venni, sőt az évek folyamán soha nem állapított meg a gyámhivatal családunkra vonatkozó veszélyeztetést, majd később ugyanez a szimpatikus gyámhivatal rendelte meg a gyerekrablást. Mindenki érdekelne a miértje, de úgyse fogja elmondani senki. 1 millió forint jutalmat is kitűztünk annak, aki segít kideríteni, de nem akadt megfejtő.

Gyerekrablás napján este hétkor még nem tudtak veszélyeztetésre okot valószínűsíteni se, a helyi gyámhivatal vezetője a legnagyobb megnyugvással zárta be a hivatalt abban a hitben, hogy családunk biztonságban van. Teljesen váratlanul érte, hogy késő este telefonáltak neki egy 250 kilométerrel arrébb lévő helyről, hogy azonnal el kell rabolni ezeket a kisgyerekeket. Két év után még mindig nyitott ügy a főügyészség asztalán. Elkövetés másnapján több rendőrnyomozó kereste fel a gyámhivatal vezetőjét, feltételezem "feltűnt" nekik valami szokatlan, talán izgatta a nyomozókat a rendőrök által véghez vitt gyerekrablás nem létező oka?


Rendőrség hivatali visszaélés alapos gyanújával meggyanúsította a gyámhivatal vezetőjét, gyanúsítottként hallgatták ki, de a vezető „észnél volt”, tudta mit kell ilyenkor tenni: kollektíve az egész gyámhivatalt be kívánta a felelősségbe vonni, a hivatal minden egyes tagjára mutatva, hogy mindenki azt akarta, hogy a gyerekeket mentsék meg szüleiktől. A rendőrség ezt a falatot már nem merte lenyelni.


Ha családsegítő vagy gyámhivatal látókörébe kerülsz, azt tapasztalva, hogy őszinte segítségnyújtás helyett rágalmaznak, azonnal költözz másik megyébe, vagy hagyd el az országot, gyerekeid védelme érdekében. Ha Tőled rabolnak legközelebb gyereket, ne lepődj meg azon, hogy ok nélkül megtehetik. Ne ess kétségbe, hogy sehova se fogsz tudni érdemben fordulni. Ügyvédek nincsenek felkészülve ilyen szituációkra, ha tudják is épp mi a dolguk, nem tehetnek többet, mint amire magad is képes vagy. Igazságügyi szakértők véleményt alkothatnak, de a gyámhivatal még orvosszakmai véleményt is felülbírál pusztán azért, ha nem ért vele egyet, helyesebben: amikor nem a hivatal saját érdekét szolgálja, következmény nélkül dönthet a szakértővel ellentétesen bármelyik gyámhivatal vezetője. Hivatalos gyerekrabláskor a bírók hivatalból nem folytathatnak le bizonyítást. Ez részben jó, mivel nem tartoznak utána felelősséggel, ha visszaadják (óriási csodával határos módon) a gyerekedet (átlag másfél év múlva). Ugyanakkor talán semmit se ér ahhoz, hogy felhasználható legyen a bűnelkövetők felelősségre vonásához, a bíró se ítélkezhet felettük, a rendszer így teljes védelmet garantál a bűnös hivatali dolgozóknak. A főügyészségek szépen megvárják míg a bírók döntenek, így minimalizálva nullára nyomozó-ügyészi felelősségüket, s mivel akár 3 évig is dolgozhatnak ilyen ügyeken, van idejük bőven várakozni semmilyen határidőből nem csúsznak ki.

Legfőbb ügyészség meg tudja erősíteni az alá tartozó főügyészség vizsgálati eredményét, de ezzel se megy előbbre a szülő, nincs következménye annak se, ha a legfőbb (Markó u.) ügyészség vizsgálata által is megerősítést nyer, hogy ok nélkül raboltak el gyereket. Hiszen továbbra is a hivatalos gyerekrablás mint olyan: legális. Gyerekrabló gyámhivataloknak OKSZERŰEN NEM KELL INDOKOLNI.


LÁZÁR JÁNOS eddig 5 alkalommal írt vissza, ebből arra következtetek, hogy érdekli az ügy, de sajnos hatásköre s illetékessége, megnyugtató rendezéshez kellő hatalma nem volt még miniszterelnökséget vezető miniszteri minőségében se. Gyerekrablást megfellebbeztem, de megkért a fellebbezés elbírálásra jogosult személy a fellebbezés visszavonására, azzal érvelve, hogy gyerekeim érdekét ezzel szolgálom, hogy így kapom vissza minél hamarabb a gyerekeket, sőt elmondta, hogy úgyse tudná megváltoztatni a határozatot, ennek megítéléséhez számára minden szükséges információ a rendelkezésére állt.


Csak Isten segíthet a hivatalos gyerekrablást elszenvedőkön. Kérni kell a bíróságon a gyerekek ideiglenes visszahelyezését. Teljesülésre talán esély van, ha valóban súlyos hivatali visszaélés történt, s a bíró - bár jogában nem áll ennek kimondása, de - beláthatja s megpróbál tőle telhető mindent megtenni, azonnal intézkedik a törvénybeütköző, életellenes, indokolatlanul kialakított s fenntartott állapotok helyreállításáról: azonnali hatállyal visszahelyezi a gyerekeket. Persze valószínűleg a gyámhivatal, aki a hivatali visszaélést gyakorolja, nem fogja még ekkor se feladni és bíróságon keresztül a családot tovább fogja támadni bíróságra benyújtott új beadványokkal, kísérleteket téve arra, hogy a bíró lássa be, hogy a bíróság tévedett, rossz helyre helyezte a gyerekeket.

Az a hatalom mely tudatában kerül annak, hogy büntetlenül megtehet bármit, pont úgy, ahogy pl katonák nőket erőszakolnak háborúkban, bármilyen szörnyűséget megtesz? A gyámhivatal miért képezne kivételt a szabadon elkövethető bűnök alól? Tudatosságukhoz tudatlanság is társul: nem tudják mit cselekednek, nem tudják mit jelent megélnie egy kisgyereknek szerető szüleitől való erőszakos elszakítás.

 

Kapcsolódó cikk:

Csillag Ösvény Jósda