Cikk: Molnár F. Árpád
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) augusztus, tehát e hónap végén tervezi bejelenteni a tudományos szenzációt.
A Proxima Centauri annak a csillagnak a (tehát mint a mi Napunk) neve, ami körül a Föld-szerű bolygó kering. A rendszer érdekessége, hogy maga a központi csillag, tehát a Proxima Centauri a hozzánk legközelebbi csillagrendszer saját fénnyel rendelkező égiteste.
A Proxima Centauri - ellentétben a mi Napunkkal - úgynevezett vörös törpe. A feltételezések szerint a vörös törpék - a barna törpék mellett - a leggyakoribbak az Univerzumban. A vörös törpék - mivel kicsik, kevés hidrogén fűtőanyaggal - sokkal tovább élnek, mint a mi Napunk. A vörös törpék 1 billió évnél is tovább végezhetik önmagukban a hidrogénfúziót.
Miközben a legnagyobb méretű csillagok élnek a legrövidebb ideig, és életüket feltétlenül egy gigászi robbanással (szupernóvaként, még hatalmasabb csillagok esetében hipernóvaként) fejezik be. Pl. a Nap tömegével azonos tömegű fekete lyukak is szupernóva robbanások során szoktak keletkezni.
A Proxima Centauri nevű csillag - ami körül a most felfedezett Föld-szerű bolygó kering - egy hármas csillag rendszerének tagja. Ez azt jelenti, hogy három csillag (azaz három önálló fénnyel rendelkező Nap) egyik tagja, amik egymás körül keringenek. A hármas csillagcsalád másik két tagja az Alfa Centauri A és az Alfa Centauri B nevet kapta. A Proxima Centauri keringési idejét legalább félmillió esztendőre becsülik. Csillagtársaitól való távolsága 0,2 fényév.
A hármas rendszer sokkal nagyobb és fényesebb tagja, az Alfa Centauri B körül 2012-ben már felfedezték az első bolygót. Az a bolygó nagyon forró, mert mindössze 6 millió kilométerre kering a csillagától.
Az alábbi képen, a kis négyzetekben kiemelve a Proxima Centauri látható.
A Proxima Centauriból sosem lesz vörös óriás - mint a mi Napunkból -, mert a héliumfúzió beindulásához nem elég nagy a tömege. (A mi Világegyetemünk csillagai hidrogénfúzióval kezdik az életüket.) Mivel a Proxima Centauri - a hidrogén elégetése után - nem indítja be a hélium fúzióját, ezért ahelyett, hogy vörös óriássá válna, szép lassan összehúzódik.
A Proxima Centauri a hozzánk "közelsége" miatt az emberi faj első olyan csillagcélpontja is lehet, ahová űrszondát vagy embert (vagy valami mást) küldünk. Elsősorban feltehetően akkor, ha időközben nem sikerül rendszerbe állítani egy jobb eszközt, amihez nem kell átszelni a 4,24 fényévnyi távolságot, ami a Föld és a Proxima Centauri - még el nem nevezett - bolygója között áll.
