2020. 06. 03., Szerda
Klotild névnapja

Figyelem! Radioaktív katasztrófával riogatott a Fidesz, még 2008-ban, a bátaapáti Radioktívhulladék-tároló kapcsán. Most már nem veszélyes?

Figyelem! Radioaktív katasztrófával riogatott a Fidesz, még 2008-ban, a bátaapáti Radioktívhulladék-tároló kapcsán. Most már nem veszélyes?
2014-08-10
Miközben sokan még abban sem biztosak, hogy lesz-e egyáltalán Paks II., mert ugyan bemondta a TV, de egyszerűen nem hiszik el, hogy mindenféle energetikai, környezeti vagy egyéb hatástanulmány, lakossági hozzájárulás, de legalábbis bárminemű érdemi tájékoztatás hiányában, az Orbanista kormányzat meg mer lépni a nemzet jövőjét több szinten is alapjaiban érintő beruházhást, addig Bétaapáti községben már évek óta üzemel a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, melyre eddgi 72.5 milliárdot sikerült elkölteni, miközben 700 millióból üzemeltetik az intézményt. 
 
2008-ban a Fidesz, orosz és magyar szakemberek segítségével megvizsgáltatta a Bátaapáti tároló gránittömbjét, akik megállapították, hogy olyan vízbefolyások történnek, melyek nem teszik lehetővé kis és nagy radioaktivitású anyagoknak ott történő tárolását. Most akkor mégis mitévők legyünk?

Domján Tibor, Budapest
 
 
 
A paksi atomerőmű bővítéséről kötött magyar-orosz szerződés érelmében az új blokkok elhasznált fűtőanyagának kezeléséről az egyezményhez kapcsolódó megvalósítási megállapodásban kell megállapodniuk a feleknek. Erről jelenleg egyeztetnek a felek - írta Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének küldött levelében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
 
 
Az atomenergia - pártállástól függetlenül -  azért is nagyon vonzó dolog a gátlástalan közpénztolvajok számára, mert rajtuk kívül, valójában senki sem szeretné ha felületesen bánnának vele és ezért, ha már egyszer elkezdték rá a költést, akkor nem igazán lehet vele megállni. A miniszter tájékoztatása alapján, a készülő Paks II. részleteiről továbbra sem lehet semmi érdemlegeset megtudni, de azt igen, hogy az elkészült tárolóra már sikerült elkölteni 72,5 millárd forintot és évenként kb. 700 millióból üzemeltetik. 
 
Nem igazán világos, hogy elszomorító vagy inkább röhejes az a tény, hogy 2008-ban egy sajtótájékoztató keretében Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa még arról sopánkodott, hogy szerintük elég volna 10 milliárdot költeni a paksi üzemen belül már meglévő tároló fejlesztésére, ám a csúnya MSZP kormány 60 milliárdot készül elkölteni Bátaapátiban.
 
Mivel a helyzet az, hogy még a 2013-as adatok alapján is 72,5 milliárd forintnál tartottak, abból arra lehet következtetni, hogy feltehetőleg mindkét kormány rákölthette azt az összeget a tárolóra, amelyet kihirdetett az ügyben és közben még szó sem esett a Paks II.-ről. 
 
Az alábbiakat a Fidesz.hu-ról idézem, az oldalon van videó is, ne hagyják ki:
 
Semmi sem indokolta azt, hogy Bátaapáti térségében ezeknek a hulladékoknak egy hatalmas tározót építsenek - jelentette ki a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa. Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy ők már évekkel ezelőtt jelezték: a paksi atomerőmű területén egy 10 milliárd forintos beruházással is meg lehet oldani a kis és nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését.
 
Ennek ellenére Bátaapáti térségében egy olyan tároló épül, melyben akár több 10 ezer köbméternyi radioaktív hulladékot is el lehetne helyezni. Miért kell egy ilyen nagy kapacitású atomtemetőt felépíteni, ami nem 10, hanem 60 milliárd forintba fog kerülni? - tette fel a kérdést. Nyilvánvalóan azért - emelte ki Illés Zoltán - mert a Paksi Atomerőmű Vállalat és a jelenlegi kormányzat az atomerőmű élettartam-hosszabbítására törekszik, ami azt jelenti, hogy ha leszerelik majd a szennyezett szerelvényeket, betonelemeket, acélszerkezeteket, akkor ezeknek az elhelyezését kívánják megoldani a Bátaapáti mellett épülő atomtemetőben. Azonban - fűzte hozzá - ezt meg lehetne tenni 10 milliárd forintból is az atomerőmű területén. 

Viszont egyéb problémák is vannak az épülő atomtemetővel: a gránittömb, melybe el kívánják helyezni a hulladékot, töredezett - mutatott rá Illés Zoltán. A politikus kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és más szabványok is előírják, hogy atomtemető olyan helyszíneken nem létesülhet, melyek nem felelnek meg maximálisan minden előírásnak. Ez a töredezettség pedig alkalmatlanná teszi ezt a helyszínt a hulladéktározó megépítésére. Ennek ellenére 2005 után megkezdődött az építkezés. 

Ez év júniusában orosz és magyar szakemberek látogatást tettek az épülő hulladéktározóban, s kiderült, hogy az elészült vájatokban olyan vízbefolyások történnek, melyek nem teszik lehetővé kis és nagy radioaktivitású anyagoknak ott történő tárolását - hívta fel a figyelmet. 
 
Mindezek miatt Illés Zoltán elmondta: egyrészt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordulnak, hogy vizsgálják ki az ügyet, valamint felkérte Fodor Gábort, hogy függessze fel az építkezést, és vizsgáltassa ki, hogy milyen mértékű ez a vízbefolyás. S ha a vízbetörés valós veszélyt jelent, akkor állítsa le az építkezést, mert ha odakerül a sugárzó anyag, akkor a befolyó vizet is besugározza, s az így már sugárfertőzött víz a tározóból kijutva óriási problémákat okozhat - vázolta a várható következményeket a szakpolitikus. 

Szólt az alternatív energiaforrásokról is: abban az esetben, ha a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítása megtörténik, akkor nem lesz szükség az alternatív energiaforrásokra. Ezzel azonban Illés Zoltán nem ért egyet, hiszen szükség lenne a szélből, a napból és a biomasszából nyerhető energia hasznosítására, s ehhez képest nincs szükség az atomerőmű élettartam-hosszabbításara, amiből az következik, hogy ha nem kell leszerelni több 10 ezer tonnányi szerelvényt és betonszerkezetet, akkor nincs szükség erre az atomtemetőre sem.
 
 

Csillag Ösvény Jósda