Cikk: Molnár F. Árpád

Ahogy az lenni szokott, azok nem járultak hozzá, hogy a média által róluk felismerhető kép- és hangfelvétel kerüljön publikálásra, akiknek rossz a lelkiismeretük. Így nem meglepő, hogy az ajkai Le Bélier, akinek volt bátorsága egy havi piti pénzért beperelni azt a volt női alkalmazottját, aki - mivel életveszélyes és kimerítő munkára kötelezték - azonnali hatállyal felmondott, ugyanakkor a Le Bélier-nek nem volt mersze ahhoz, hogy hihetetlen tisztességével, becsületességével és korrektségével a nagy nyilvánosság előtt kérkedjen. Így az alperessé tett vékony asszony, akire a kohóból olvadt alumínium minták kiemelését bízták, a bíróságon beleegyezett a felvétel készítésébe, a cég részéről viszont elutasító volt a válasz. Ahogy azt a munkaügyi perekben a burzsoázia és a kizsákmányoló, az emberi jogokat és a hatályos törvényeket semmibe vevő vállaltoknál rendszeresen láthatjuk.

Az ajkai Le Bélier francia autó- és repülőgépipari beszállító vállalat - azért, hogy tovább spóroljon a dúsgazdag imperialista tulajdonosok számára - több dolgozójára még több munkát kötelezett. A munka, amit a francia cég részéről a végül perbe fogott magyar asszonyra is pluszban rásóztak, kohóban felolvasztott fém, nevezetesen alumínium minták olvasztó kemencéből való kiemelése volt. Olvadt fémmel dolgozni nem csak baleset-, de életveszélyes is. Olvadt fém az emberi szövetekkel érintkezvén gyakran okoz gyors halált, akkor is, ha csak az ember lábára fröccsen. Ezért és a fizikai megterhelésre tekintettel ezt a munkát férfiakra bízzák, és kötelezően alkalmazzák a védőfelszerelést.

Nem úgy az ajkai Le Bélier esetében. Ugyanis a francia Le Bélier úgy kezdett el a magyar dolgozóin tovább spórolni a dúsgazdag külföldi tulajdonosok számára, hogy jelen esetben a vékony női munkavállalónak is plusz munkákat adva arra kötelezték és kényszerítették, hogy saját egészségére és életére fittyet hányva egy hosszú kanállal - mint Kinizsi Pál a petrencés rúddal - nyúljon be a kemencébe, merítsen az olvadt alumíniumból, emelje azt ki, majd vigye el vizsgálatra. Mindezt 7 napon át, amit mindig 2 nap munkaszünet követett.

Ehhez munkáltatója, az ajkai Le Bélier Magyarország Zrt. oktatást sem adott a nő számára, védőfelszerelést sem kapott, és a cég orvosi vizsgálatot sem volt hajlandó elvégezni, alkalmas-e a vékony asszony a fizikailag is megterhelő, életveszélyes munkára.

Ezt a többlet munkát egyébként addig laborban dolgozó három nő és egy férfi kapta, a vállalati kamuszöveg szerint úgynevezett "próba" jelleggel.

Az ügyet a Veszprémi Munkaügyi Bíróságon Dr. Szatinszky Andrea bíró kapta meg, aki az átlaghoz képest lényegesen civilizáltabban és botrányoktól mentesen vezette a tárgyalást. Sem a peres felekbe, sem a hallgatóságba, sem a médiába nem kötött bele. Statisztikáink szerint a bírók viselkedése abszolút szoros összefüggésben áll az ítélkezésükkel: nevezetesen a média jelenlétében normális emberként viselkedő bírók vagy helyes ítéletet hoznak vagy helytelent, de a tróger módon viselkedő bírók mindig törvénytelenül ítélkeznek. Ez is azt igazolja, hogy a cezaromániás, antiszociális vagy másféle személyiségzavarokkal küszködő bíróknak semmi keresni valójuk sincs a bírói székben, mert az a bíró, aki a nyilvánosság ellenére is agresszív, intoleráns vagy garázda, annak az életét az ítélkezést illetően is mindenképpen áthatja a patológiás és köztörvényes bűnözés.

Az 1000 fok feletti kemencékből való minták kiemelésére előzetes oktatás és engedélyeztetés nem történt. A Le Bélier a józan ész és az emberi jogok, valamint a jogszabályok helyett egyszerű módszert alkalmazott: a kényszer és a potenciális zsarolás módszerét. A Le Bélier a bűnügyekből ismert hatékonysági eljárást, nevezetesen hogy azért kell a kiszolgáltatott személynek valamit végrehajtania, mert különben megölik, nem alkalmazta, hiszen itt csak a munkahely volt a tét. Minimum ennyi. Akinek nem tetszik, az mehet; de ahogy látjuk, a cég utána is nyúl és bíróság elé állítja, a francia vállalat annyira arrogáns magabiztossággal és felelőtlenséggel kezeli le a saját dolgozóit. Pedig ilyen botrányok dagadását követően külön törvénymódosításokra is sor kerülhet. Ehhez gyakran nem kell más, csak annyi, hogy az elkövető eléggé nyegle, arrogáns és a visszaéléseivel hivalkodó legyen, és máris lehet dagasztani és növelni a botrányokat és a közfelháborodást.

Miután az asszony a francia céggel sehogy sem jutott dűlőre, jogait lesöpörték, és csak a burzsujnak való még durvább haszon volt az egyetlen szempont, ami alapján a döntést meghozták, ezért a hölgy a cégtől a túlterheltség okozta fizikai kimerültség és az életveszély miatt távozott, azonnali hatályú felmondással. Ehhez nyilvánvalóan joga volt, ha egyszer testi épségét és egészségét is veszélyben érezte az olvadt fémmel való Kinizsi Pálos zsonglőrködő kényszermunkakörben.

Bár az ajkai Le Bélier itt már minden bizonnyal egy sor jogszabályt és nemzetközi bíróságon győztes perre érett emberi jogot megsértett, de nem elégedett meg ennyivel. Hanem a burzsoázia beperelte a vékony testalkatú hölgyet nem több, mint egy havi munkabér visszakövetelésére. Mivel ez kimutathatatlanul csekély összeg a Le Bélier számára, a per viszont sok embert megmozgató, időigényes és drága, aminek végkimenetele egyáltalán nem garantált, a cég nyilvánvalóan azért indított pert, ami ilyen esetekben lenni szokott: a többi munkavállaló megfélemlítésére, hogy mindenkinek elvegye a kedvét attól, hogy a francia cég gazdag haszonlesőinek bármiben ellent mondjanak. Emellett természetesen motiváció lehet az antiszociális munkáltatóknál megszokottan tapasztalt rosszindulat és az a szemlélet, hogy minél gazdagabbak, annál többet vesznek el a szegényektől és annál inkább lehajolnak az utolsó fillérért is.

Fontos világstatisztika, hogy a világ gyár- és egyéb üzemek tulajdonosai éves jövedelme minden esztendőben meghaladja a Föld összes országa összes munkásának és alkalmazottjának teljes jövedelmét. Azaz pl. egy autógyár tulajdonosa mindig sokkal többet keres havonta, mint a sok ezer vagy sok tízezer munkása együttvéve a Föld bolygón. Ez önmagában is nagyon sokat elmond arról, mennyire a világdiktatúra és az Emberiséggel szembeni globális pusztító rosszindulat irányába fajult és korcsosult el az a rendszer, ami eredetileg többpártrendszerű kapitalizmus lett volna. Demokráciáról pedig eleve mintegy fölösleges beszélni, hiszen a nagytőke nem azért hozta létre Kelet-Európában és az Afrikától Latin-Amerikáig terjedő többpártrendszereket, hogy azokban demokráciát, hanem azért, hogy önmagának korlátlan hatalmat és az abszolútig halmozott vagyont szerezzen.

Míg az olvasztárok bakancsban, lángálló ruhában dolgoztak, addig a Le Bélier-től távozott, majd elrettentésként beperelt vékony asszonyt félcipő kialakítású védőcipőben és egyszerű munkásruhában küldték "kohászkodni".

Mivel a francia vállalat felől perbe fogott asszony a mintavevő helyek kialakítását sem tartotta megfelelőnek, továbbá a 7 nap fáradalmainak kipihenésére a 2 nap nem volt elég, ezért úgy döntött, jelzi, hogy az úgynevezett "próbát" nem tudja folytatni.

Jelzésére válaszul az asszony közvetlen felettese írásba adta, hogy a folyékony fémmel végzett munkát már nem próbaként, hanem mint a munkaköre részeként kell elvégeznie. Mivel ettől az álláspontjától a vezetői nem tágítottak, így a munkavállaló nem látott más megoldást, minthogy saját egészsége és testi épsége érdekében azonnali hatállyal felmondjon.

Megtorlásul és elrettentésül az ajkai Le Bélier Zrt. a volt munkavállalóját a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon beperelte, mondván, hogy nem ismeri el az azonnali hatályú felmondásban felsorolt indokokat és igényt tart a felmondó hölgy egy havi bruttó munkabérére, ami egyébként a szakmunkás minimálbér összegét sem érte el.

A 2018. december 31-ei adatok szerint az ajkai Le Bélier Zrt. éves bevétele több mint 50 milliárd forint volt, jelentős állami (magyarul közpénz) támogatást is kapott abban az évben, tehát a magas lóról érthető, hogy merészelt a burzsuj vállalat egy egyébként is kizsákmányolt munkavégzőt további egy havi, alapfizetésként még a szakmunkás minimálbért sem elérő munkabér elkobzására beperelni.

A francia Le Bélier részéről üldözötté vált egykori cégalkalmazott a munkaügyi peréhez becsatolta a munkaköri leírását is, amiből arra a következtetésre jutott, hogy a Le Bélier-nek a részére a szakmunkás minimálbért kellett volna fizetnie, amit ugyancsak nem kapott meg.

Tegyük hozzá: jogvédő és újságírói tapasztalataink világosan deklarálják, hogy az államilag közpénzből támogatott vállalatoknál brutálisan elterjedt a dolgozók kizsákmányolása és a fizetések törvénysértések és bűncselekmények útján történő szervezett lefaragása.

Az üldözött asszony a Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Osztályához fordult, ahol a mi pénzünkön eltartott hatóság a konkrét lépések és feljelentések helyett paragrafusok halmazát küldte az asszonynak, valamint közölték, hogy ha úgy érzi, törvénysértés történt, forduljon munkaügyi bírósághoz.

Többszöri eredménytelen levélváltás után a francia vállalat által üldözött asszony az említett osztály felettes szervéhez, a Pénzügyminisztériumhoz fordult, aminek az lett a következménye, hogy a veszprémi, kevésbé magyar, inkább amolyan francia multis osztály mégiscsak eljárt és határozatot hozott a minimálbérének ügyében, az asszony javára. Egyébként nem ritka, hogy a tróger helyi kiskirályok antiszociális és törvénytelen hozzáállásán - az önkormányzati intézményektől a vállalatokig - a felettes szerv hoz korrigáló döntést vagy indít olyan vizsgálatokat, amikben megszorongatja a jogsértő botrányokat okozó egoista helyi szabályszegőket.

Lehet, hogy ezúttal a Pénzügyminisztériumnak sem volt elég tekintélye, mert eltelt több mint 2 hónap, de a károsult nem kapta vissza a pénzét, ugyanis - mint kiderült - a francia Le Bélier nem hajtotta végre a felettes szerv határozatát. Az asszony újból felkereste a szervet; a Le Bélier csak ezt követően fizetett.

 

Magyar állami közpénz-milliárdok, kizsákmányolt magyar dolgozók, külföldre mentett vagyonok?

Saját statisztikáink szerint azok a külföldi cégek, amiknek a magyar kormány kiváltságokat osztogat, sokan feltűnően gyakran veszik semmibe nem csak a törvényeket és az emberi jogokat, de a látszatát is annak, hogy eléggé civilizáltak, pláne, hogy érdemesek a magyar nemzeti vagyon tömeges felmarkolására.

A magyar kormány által kötött stratégiai partnerség az esetek nagy többségében valamiféle törvények felett álló státuszba helyezi a főleg külföldi tulajdonban levő vállalatokat.

A francia Le Bélier vállalat csoport 2015. január 20-án ötvenötödikként lett Magyarország stratégiai partnere és 2016. december 09-én annak ellenére kapott 2,17 milliárd forint állami támogatást - amit Szijjártó Péter jelentett be -, hogy 2016. június 29-én a Menedzser Fórum arról cikkezett, hogy a Le Bélier azok között a stratégiai partnercégek között van, akik pénzt "talicskáztak", "lapátoltak" ki az országból.

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/222_milliardot_talicskaztak_ki_a_kormany_partnerei_az_orszagbol.html

A támogatás megítélésekor 1236 ember dolgozott a Le Bélier Magyarországi gyáraiban és 350 új munkahelyet ígért a vállalat, mégpedig 2018. decemberére. 2020. január 07-ei adat szerint a vállalatcsoportnál 1462 fő áll alkalmazásban, ami 124 fővel kevesebb, mint amennyire a cég az állami támogatást kapta, azaz még a kétharmadát sem teljesítette a vállalásának.

https://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/csaknem-tizmilliard-forintos-beruhazassal-350-uj-munkahelyet-hoz-letre-a-le-belier

Felvetődik, hogy összefügghet a francia Le Bélier viselkedése azzal, hogy Franciaországnál kevésbé talán csupán Spanyolországban tisztelik az emberi jogokat Európa országai közül, és Franciaország a világ legfőbb diktatórikus államai között szerepel abban a felosztásban, hogy ott tiltják be a világ egyik legtöbb belföldi és külföldi médiáját, honlapját, blogját, fórumát stb., hogy a francia bal- és jobboldali média, a politikusok, valamint Franciaország és összes gyarmatainak lakossága a Földön egyáltalán ne is lássa, mik a világ valódi, másutt nem cenzúrázott hírei. A válasz: statisztikáink szerint nem Franciaország diktatorikus állapotai miatt törvénytelen a Le Bélier, ha törvénytelen, mert a franciánál sokkal demokratikusabb társadalmak vállalatai is járnak Magyarországra lopni, szervezetten elcsalva a magyarok fizetését, és ugyanúgy tömegével külföldre mentve a magyar nemzeti vagyont.

Figyelemre méltó az is, hogy statisztikáink szerint - azaz minden ügy, amivel valamiképpen kapcsolatba kerültünk - a világ leginkább megbízhatatlan országa, valamint vállalatai az Amerikai Egyesült Államok és vállalatai, valamint vállalkozásai, ahol legyen szó kicsi, egy személyt foglalkoztató cégecskéről vagy multinacionális óriásvállalatról, a köztörvényes és Európában betiltást és felszámolást okozó bűnöző életmód ott teljesen természetes nem csak az amerikai nép ellen, hanem a világ összes népe és nemzete ellen. Ugyanakkor a világ legtrógerebb és a megbízhatóságára is legigénytelenebb titkosszolgálatai szintén az Amerikai Egyesült Államoknak vannak, ami sokat elárul általában véve is az amerikai züllöttségről, nagyképűségről, nyegle gyarmatosító gőgjéről és extrém szélsőséges bűnöző pofátlanságáról. Európa nyugati országai - minden szörnyű multinacionális állapotok ellenére - csak kisinas és kiscserkész tanuló bűnözők a totálisan megbízhatatlan és szélsőségesen korrupt bűnöző amerikai vállalatokhoz és vállalkozásokhoz képest. Sokan meglepődhetnek rajta, de egy ilyen USA, Európa és Oroszország összevetésben nagyvállalati és titkosszolgálati szempontból a legmegbízhatóbbnak Putyin Oroszországa bizonyult.

Ezeket a megállapításokat mindazon ügyek alapján összegeztük, amiknek a világ mindenféle részéből ismeretére jutottunk, és amik között egyébként egy sincs, ami szélesebb nyilvánosság elé került volna.

Felvetődik persze a kérdés, milyen viszonyban áll a Le Bélier a nem intézkedő felügyeleti szervekkel, ha

- az adott vállalatnál éveken keresztül nem tartják be a minimálbérre vonatkozó törvényt, és ezt a helyi hatóság még bejelentésre sem hajlandó vizsgálni, hanem költséges munkaügyi perre küldené a kizsákmányolt munkavállalót (mi van a többi, ott maradt munkavállalóval, ők hogy jutnak a törvényes jussukhoz?);

- olyan védőfelszerelésben és olyan munkakörülmények között dolgoztathatnak embereket, amik nehezek, veszélyesek és a dolgozók veszélyben érzik magukat;

- hogyan lehet, hogy az ajkai cégnél - a vállalat bíróságon nyilatkozó ügyvédje szerint - munkahelyi balesetek - mondván, hogy nem történnek - nem kerülnek soha sem a hatóság látókörébe, hiszen munkahelyi balesetek mindenhol vannak, nemhogy olyan helyeken, ahol még a vékony nőket is életveszélyes munkákra kötelezik, folyékony fémmel, kényszerítve őket erővel, fenyegetéssel és zsarolással, védőfelszerelés nélkül;

- az állami támogatások szerződésbe foglalt kritériumai nem teljesülhetnek, és a La Bélier-nek nem kell betartania a kötelezettségvállalását, hogy a magyar közpénz-milliárdokért cserébe 350 fős létszámbővítést hajt végre. Hiszen erre kapta a csoport a 2 milliárd 170 millió forintunkat. Nem lenne indokolt egy állami számvevőszéki vizsgálat? De.

A Le Bélier esetében is az sejlik fel, ami tapasztalataink szerint ilyenkor lenni szokott: a volt munkavállaló perbe fogása a többi munkavállaló megfélemlítését és elrettentését szolgálja. Tapasztalataink szerint ez azoknál az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézményeknél és minden olyan magánvállalatnál szokás, amelyet a bármikori magyar kormány a magyar nép adójából, a nemzeti vagyonból fizet vagy támogat.

Az ajkai Le Bélier Zrt. - álláspontjának igazolására - azokat a vezetőket hozza a tárgyalásra tanúnak, akiknek pont az lett volna a kötelességük, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsák a munkavégzéshez. A beidézett három vezető mindegyike azt állította, hogy nem érintett, nem részrehajló, így tanúskodtak.

Jól jellemzi a munkavállalók helyzetét a Le Bélierben, hogy a munkavállalók érdekeiben a vállalat vezetésével történő egyeztetésekre jogosult Üzemi Tanács vezetője a vállalat egyik felső vezetője, aki a Le Bélier által maga is tanúként került beidézésre. Mindenki, aki tanúskodott, közvetlenül érdekelt a valóság eltitkolásában, különben úgy repül a munkahelyéről közellenségként, hogy a lába sem éri a földet.

Ugyanakkor a problémás és nyughatatlan cégek, amik a dolgozóik elleni botrányokkal tulajdonképpen szirénát szerelnek a saját fejükre és állandóan a korrigálhatatlan és eltussolhatatlan botrányokat kockáztatják, egyéb nyughatatlankodásaikkal további tekintetekben is veszélyeztetettek. Hiszen itt vagyunk pl. mi, akik bármikor hozhatunk olyan döntést, hogy munkást juttatunk akár a francia Le Bélier-hez, akár bármely más erőszakos és problémákat okozó nagyvállalatba, aki aztán legalább egy héten át vagy hónapokon keresztül gyűjti az adatokat, hogy aztán azokat kedvünk szerint használhassuk fel ott, akkor és annyiszor, ahol, amikor és ahányszor akarjuk.

 

 

---

Jogvédő egyesületünket is keresheti segítségért és védelemért: Magyar Érdekvédő és Jogvédő Egyesület. Telefon: +36/30/919-6386.

Aki bajban van, információi vannak vagy segítségre szorul, vagy Ő segítene nekünk bármiben: Tel.: +36/30/919-6386.

Ha Ön haragszik a (volt) munkahelyére, vagy ha rendőr, katona vagy hírszerző (volt) stb., várjuk jelentkezését együttműködésre: Telefon: +36/30/919-6386.

Hírháttér Multimédia: http://echelon8.org
HírAréna Online: http://hirarena.com
Tel.: +36/30/919-6386